Boldog vagy boldogtalan

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. március 30. kedd

Lehet-e az ember, nyomasztó, külső  körülmények  között  boldog? Egyáltalán mi vagy ki tesz boldoggá?  Honnan  jön  és  miért illan olyan gyorsan el? A kérdésekre önmagunk is tudunk válaszolni,  hiszen  vannak  események, a rabnak a szabadulás, egy családban  az  újszülött  érkezése, esküvő,  egy  kihúzott  autó-takarékbetétkönyv, és még sorolhatnánk az időleges boldogság okokat.  Mi  az  a  boldogság,  ami  a szívben állandósul, és bármilyen komor  felhők  tornyosulnak  az ember  élete  felett,  nem  tudják elnyomni, megszüntetni?

Megtérésem  után  két-három évvel még tárgyalásra jártam egy meglehetősen komoly un. 5-15-ös ügyből kifolyólag. Egy reggel a zárkában  sétálva  énekeltem  dicséreteket,  majd  kinyitottam  a Bibliám  és  olvasni  kezdtem.  A Máté  ev.  16.  részét  olvastam amikor az Úr Jézus kérdezi a tanítványokat,  hogy  kinek  tartják Őt  az  emberek.  A  tanítványok válaszából  kiderül,  hogy  némelyek  valamelyik  régebben  élt prófétához hasonlítják az Úr Jézus  személyét.  Ezután  az  Úr megkérdezte és „ti kinek mondotok engem?” Ami ezután történt, Isten  természetfeletti  erejéről  és az  Ige  hatalmáról  tanúskodik.

Egyszerűen  tudtam,  hogy  a  válasz  nem  pusztán  Péter válasza, hanem az én válaszom. „Te vagy a Krisztus az élő Isten Fia”. Döbbenetes volt mert a válasz akkor ott  nekem  szólt  személyesen. „Boldog  vagy,  Simon  Jónának fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám!” (Máté  ev.16:13-17).

Isten képes megszólítani, Igéjét a Szent  Lélek  erejével  megtölteni és személyessé tenni egy ember életében.  Amit  Isten  kimond  az meg is történik. Úgy van megírva a kezdeteknél „akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.” (1 Mózes  1:3).  Az Úr  Jézus  mondja  az  Ő  beszéde Lélek  és  élet.  Tehát  Isten  több mint  két  évtizeddel  ezelőtt  azt mondta  boldog  vagyok.  Akkor ott, az Úrtól megérintve letérdeltem  és  azt  mondtam: „Hogyan mondhatsz  engem  boldognak, amikor  itt  vagyok  egy  tíz  éves ítélet  elején  plusz  komoly  ügy van a fejem fölött és a bűneim következménye   meglehetősen komor  jövővel ’biztat’?”. Isten erre akkor nem válaszolt, de az idő  megmutatta,  hogy  amit  Ő kijelent az úgy is van, függetlenül  attól  mennyire  elképzelhetetlen  ez  az  embernek. 

Az  Úr Jézus  kijelentése  azért  élő,  és erővel  megtöltött  ma  is,  a  21. században,  mert  Jézus  Krisztus él!  Az  Ő  feltámadott  valósága visszautasítja a halált és a belé vetett hit boldoggá teszi az embert. Ma, amikor e sorokat írom, a fiam egy mesét néz (4 éves) a kislányomat  (5.  hónapos)  egy másik szobában altatja a feleségem.    Az  Úr  Jézus  boldognak mondott engem a börtön világában és azzá is tett, mert megismertette velem a boldogság forrását  az  Istennel,  azaz  a  Vele való élő kapcsolatot. Több mint két évtizedet bűnhődtem a bűneim miatt, de istentelen életemért az örök kárhozat várt volna rám. Istennek  más  terve  volt  velem, mert felfedte előttem az Ő szeretetét az evangélium által és meg-keresett egy másik rabon keresztül, hogy sötétségből világosságra, halálból az életre, gyűlöletből a  megbocsátásra  és  szeretetre vezessen  felismert  áldozata  és feltámadása  révén. 

Mindezért nagyon hálás vagyok neki, mert ha  valaki  boldogtalan  és  reményvesztett volt, hát én az voltam.  Itt  hadd  kérdezzem  meg: boldog és reménységgel teli-e az életed?  Hiszem,  az  Isten  nem személyválogató, hanem ajándékai  nem  érdemiek,  hanem  kegyelmiek. Amit ad kegyelemből adja, neked és nekem. A feltétel az  elfogadás!  Elfogadni  Isten örömüzenetét,   elzarándokolni lelkemmel a kereszthez és letenni azt a sok keserűséget, csalódottságot  és  boldogtalanságot, ami méregként emészti életemet. A mi emberi boldogságunk ideig-való, de a Krisztusból fakadó boldogság örökkévaló. Isten tudja az embert igazán boldoggá tenni és boldogságát megőrizni. A Zsoltáros így beszél és én ezt a bűnből, Isten  elleni  lázadásból  megtért emberre értem. „Isten  hazahozza az  elhagyottakat,  kihozza  a  foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen”.

Nagy  kontrasztja  van  annak amikor  rabok  között  talál  valaki szabadságra, és megéli a mindennapokban  Istentől  kapott  ajándékul  a  boldogságot. „Ez  pedig  a boldog  Isten  dicsőségéről  szóló evangélium”, mondja Pál apostol az 1Timóteus 1:11-ben.

Kívánom szívemből,  hogy  átéld  a  Húsvét ünnepének ajándékát, amit ad az Isten  minden  hozzá  megtérő  bűnösnek. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen,  hanem  örök  élete  legyen” (János ev.3:16).„Boldog,  akinek  hűtlensége megbocsáttatott,  vétke  eltörölte-tett” 32.Zsoltár 1.v.

Boros Lajos
(Szent jobb lator - a Mécses Szeretetszolgálat hírleveléből)