Amikor Isten megajándékoz a közösségben - tanúságtétel

Kategória: Tanúságtételek, beszámolók Megjelent: 2021. december 26. vasárnap

Az idei utolsó hétfői közösségi alkalmunk nem mindennapira sikeredett. Sokan hiányoztak (járvány, stb.), de úgy éreztük, a Szentlélek nem! Áldás volt ezen az esti összejövetelen.

Már a kezdet sem volt mindennapi. Gyula testvér mosolyogva, türelmesen többször is nekifutott a kezdésnek. Megvárta, amíg a zsongásunk elcsendesedett. Elkezdtük a dicsőítést. Jöjj Szentlélek..., Lelkem áldd az Urat..., Ott akarok lenni, ahol Te vagy... és így tovább. Szinte észrevétlenül a szívünk ünneplőbe öltözött, így dicsértük az Urat (igaz, hogy szájmaszkban és kicsit tompább hangzással...).

A dicsőítés után ért minket a kellemes meglepetés Gyula testvérünk részéről. Ugyanis idén év végén elmaradt a karácsonyi ajándékozás. Ezt pótolandó felajánlotta, hogy kérjük Istent, hogy ajándékozzon meg minket, és imádkozzunk mindannyiunkért egy-egy imával, kérve Isten kijelentését az életünkre (prófétai szó, ismeret szava, stb.). Valamennyien úgy éreztük, hogy ennél szebb karácsonyi ajándékot nem is kaphattunk volna. A Szentlélek szólt hozzánk általa, a szeretet és köszönet szavaival és a Szentlélek ajándékainak megerősítésével.

Ezt követte az a "játék", amikor mindenki kérhetett valamit az Úrtól. Imádkozva kértük és vártuk az Úr válaszát, ami többnyire pozitív volt, bár volt olyan is, amit többféleképp is lehetett érteni, ezért tovább kellett imádkoznunk, kutatva az érelmét, hogy egyértelművé váljon Isten akarata. (Volt olyan is, akinél arra mutatott rá, hogy nem elég valakivel jót cselekedni, hanem úgy kell jót cselekednünk, ahogy azt az illető maga is szeretné...)

Mindezek mellett megtudtuk azt az örömhírt is, hogy az egyik testvérünk hamarosan elkötelezi magát a domonkosokhoz. Egy másik testvérünk a telefonján megmutatta, hol tart a gigantikus - több méter hosszú -, szőnyegképe, ami majd a templom belsejét fogja díszíteni. Már a feléhez közelít az elkészült rész. Csodálatos színekkel dolgozik, a képen Mária a kis Jézussal látható...

Jó hangulatban, feltöltődve távoztunk. Köszönjük Gyula testvérnek az egész évi kitartó munkáját és az idei "ajándékot". Isten áldásával: Somogyi Margit