Történetek az isteni gondviselésről - Vigyázz, mit kívánsz!, Zsebpénz

Kategória: Szeretet történetek Megjelent: 2017. augusztus 22. kedd

VIGYÁZZ, MIT KÍVÁNSZ!
Néha úgy viselkedik az ember, mint egy óvodás. Legalábbis én. Tudom az okát annak, hogy miért nem kaphatok meg dolgokat, fel tudom mérni az ok-okozatokat nagyon reálisan. Mindez mégsem tart vissza attól, hogy alkalomadtán lebiggyesztett szájjal duzzogjak, sőt nyomatéknak még a padlóra is toppantok a lábammal. Vagy földhöz verem a ridikülömet.

Jelen esetben teljesen kiakasztott, hogy mennyire drága a friss málna. Mi az, hogy a Föld nevű bolygón terem málna, és én nem vehetek korlátlanul belőle, mert drága?? Az, hogy drága a cigaretta, vagy a kaviár, teljesen reális. De a gyümölcs? Pontosabban: megvehetném én is, ha nem sajnálnék kiadni rá nyolc liter tej árát kétnaponként, mert a gyerekekkel együtt kb. ez lenne a megfelelő mennyiség, hogy kellően megelégedettek legyünk. Adott a szituáció, ami Istenért kiált:  „Drága Jézus! Málnát szeretnék.”
Elképesztő: az ominózus jelenet utáni napokban több helyről is kaptunk ajándékba gyönyörű, friss, gurulós málnát. Megettük.
Aztán megint kaptunk, több kiló, gyönyörű, friss, gurulós málnát, amit szégyen, nem szégyen, de le kellett fagyasztanom, mert nem bírtuk már megenni.
Aztán újabb málna adag érkezett. Voilá: málnahab készült.
És újabb adag. Akkor már untuk.
Végül is nem határoztam meg, hogy mennyi legyen az annyi, mit csodálkozom itt a száz kiló málnán, ami csak dől, és nyomul és ömlik be az ajtómon!? Így szégyenszemre könyörgőre kellett fognom: „Köszönöm, Uram kedves bőkezűségedet, de nem kérek több málnát…” (Ne emlegessétek a szörpöt, azt én nem tudok csinálni!)
„Mi az ember, hogy figyelemre méltatod, és mi az emberfia, hogy meglátogatod?”


ZSEBPÉNZ
Hajnalka háromgyermekes, elvált asszonyként élte cseppet sem gondtalan hétköznapjait. Állandó anyagi gondok gyötörték, ha nem tekintjük a többi nehézséget. Nagyon szerette a gyermekeit, és minden vágya az volt, hogy megadjon nekik mindent, amit csak erejéből telik.
Újra itt volt a nyár, és minden igyekezete ellenére megint nem tudta a gyerekeket nyaralni vinni. Úgy döntött, hogy egy napot mégis csak elutaznak a Balaton partra, és kikalkulálta az utazási költséget négyüknek, a strandbelépőt, összecsomagolt ennivalót, és kora reggel elutaztak.
Gyönyörű napjuk volt. A gyerekek ugyan sóvárogtak lángos, meg fagyi után, de a büdzsé ezt nem engedte. Vidáman strandoltak, bohóckodtak, játszottak a vízben. Hajnalka lába egyszer csak belekeveredett a medret borító növényzetbe, amit lerázott magáról, és ahogy kiemelte a lábát a vízből, nem hitt a szemének.
Egy tízezer forintos bankjegy tapadt a lábfejére.
„Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet.”

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés