A növekedés kihívásai
Hálát adhatunk Istennek azért, hogy ebben a válságos időszakban sokfelé eljuthatunk, közösségeink élnek - ez azonban több kihívással is szembesít minket. Néhány példa:
- Az érdi cigány-misszióban egy újabb Alpha-kurzus végére értünk. Ezt s egy család házában tartottuk, azoknak, akik oda eljöttek, illetve befértek. Így azonban most két helyünk is van, ahol folyamatosan látogatni kellene az embereket, beszélgetni, imádkozni velük. (Egy helyre nem tudjuk gyűjteni őket, mert nincs közösségi terem, ahová bemehetnénk.) A heti kétszeri alkalmat azonban csak ritkán tudjuk felvállalni - azaz elkötelezett munkatársakat kell "felnevelni", akik részt tudnak vállalni ebben a munkában.
- Hasonló a helyzet a missziós alkalmakkal is. A hétfői közösségünkben ugyan rendszeresen összejön 25-30 ember, ők nagy segítséget tudnak nyújtani a közbenjáró imaszolgálatnál, tanúságtételnél - de ha minden hétvégén el kell jönniük velünk, akkor az nagyon leterheli őket, hiszen egyébként is aktív tagjai az egyházközségnek, Alpha-kurzust szerveznek és még számtalan módon segítik a plébániai életet is. (A keddi, Szeretetláng-kápolnai közösségnél inkább a háttér-ima, a szentségimádás és a Szeretetláng áll a középpontban, és persze a kápolnai programok lebonyolítása.) Itt is elkelne még bőven néhány buzgó, missziós lelkületű imaharcos.
- Azt tapasztalom, hogy néhány helyen, ahol már többsör voltunk, csak úgy lehetne tovább lépni, ha az ottani szervezők vállalnák közösség megszervezését. Ez azonban nem olyan egyszerű dolog, nekünk is rendszeresen vissza kellene oda járnunk, legalább az első években, hogy a közösség megerősödhessen (és túlélje a többiek közönyét, esetleg ellenállását).
- Idő-hiány, pénz-hiány, munkatárs-hiány. (Avagy: meddig lehet még befogni a gyerekeimet az ingyenes újságunk borítékolásába?) Persze, ha találkozok ás közösség-vezetőkkel, ők is hasonlóakról számolnak be. És még örülhetünk, hogy a "növekedés kínjairól" és nem a "haldoklás kínjairól" kell beszélnünk.
"Kérjétek az Aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásba!" - Jézus tanácsát talán azzal egészíthetném ki, hogy egyelőre aratásról szó sincs, de a kemény föld felásásához, a gaz kigyomlálásához, az ültetéshez és öntözéshez nagyon is kérnünk kell az Urat, hogy adjon meg minden lelki, anyagi és munkatársi segítséget, hiszen Ő monda: "Nálam nélkül semmit sem tehettek!" - de azt is: "Amit csak kértek az Atyától az Én nevemben, megadja nektek"!
Köszönöm, hogy imádkoztok értünk és köszönünk minden segítséget, felajánlást, szervezést - és természetesen örömmel vesszük minden leendő munkatársunk jelentkezését!
Imával és szeretettel: Sipos Gyula