Evangélium, azaz Örömhír minden teremtménynek (Mk 16, 15-16)

Kategória: Márkot olvasva Megjelent: 2011. július 20. szerda

Jézus feltámadása után szemére vetette tanítványainak, hogy nem hittek benne. Bánkódott szívük keménysége miatt, ám mégis bízott bennük, hiszen a feddő szavak után életküldetésének folytatását bízta rájuk: „Aztán így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 16, 15-16) Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit jelent az „egész világ”, a „minden teremtmény” és azon is, hogy milyen óriási súlya van az Örömhír meghirdetésének és befogadásának!

Először is meg kell értenünk, hogy az „egész világ” és a „minden teremtmény” sokkal több, mint pusztán az emberek világa. Ide tartozik a természet világa, a növények, az állatok, a föld és a tenger, sőt, ide tartoznak még az angyalok is!

Emlékezzünk Mózes szavaira, aki a választott nép elé tárta az áldások és átkok világát. Ha megtartják Isten törvényeit, akkor áldás alá kerül az egész föld, megtermi bőséges termését, időben jön az eső, megszületnek a gyerekek, megsokasodik a jószág, nem lesz betegség, teljes életet élhet minden ember… (lásd MTörv. 28 - 30. fejezet) Végül így fejezi be: „Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet…” (MTörv 30, 19)

Pál apostol pedig így ír a természet világáról: „Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. A természet ugyanis mulandóságnak van alávetve, nem mert akarja, hanem amiatt, aki abban a reményben vetette alá, hogy a mulandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig.” (Róm 8, 19-22)

Az angyalokról pedig elég most két igehelyet idézni: „Kinyilatkoztatást kaptak (a próféták), hogy ne maguknak, hanem nektek legyenek szolgálatotokra azzal, amit az evangélium hirdetői most közöltek veletek az égből küldött Szentlélek erejéből. Ezekbe (az igazságokba) maguk az angyalok is csak vágynak bepillantani.” (1Pét 1, 12) Valamint: „Nem tudjátok, hogy az angyalok fölött is ítélkezünk majd? Akkor mennyivel inkább a mindennapi ügyekben?” (1Kor 6, 3) Az Örömhír Kinyilatkoztatása tehát kihat még az angyalok világára is!

Az Evangélium tehát az egész világnak és minden teremtménynek (kivéve az ördögöket, akik már végleg elbuktak) Örömhír. Isten kegyelme Jézus Krisztus megváltó műve következtében szabadon kiáradhat a Szentlélek által, hogy Életet hozzon mindenkinek – aki azt befogadja. És itt van az igehirdetés súlya és felelőssége!

Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 15, 16) Jézus Krisztus valóban út, igazság és élet. Ő a keskeny út, Ő a jó pásztor. Aki elfogadja tanítását, aki hisz szavainak, aki bekeresztelkedik Isten országába, az az örök üdvösségbe keresztelkedik be. Aki viszont ezt elutasítja – az bizony azt kockáztatja, hogy elkárhozik. Értsük meg e szavak súlyát!

Talán Isten azt akarja, hogy bárki is elvesszen? Korántsem, hiszen Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.” (Tim 2, 4) Jézus Krisztus mindenkiért vállalta a halált, ezért „Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt. És ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.” (2Kor 5, 14-15)

Aki hisz Krisztusnak és megtartja parancsait – azaz hitét a szeretet által tettekben megmutatja -, az üdvözül. De mi történik azokkal, akik megmaradnak a maguk megromlott természetében?

Jézus Krisztus egész életével, nyilvános tanításával, keresztáldozatával és feltámadásával akarta megértetni ennek a döntésnek a súlyát és felelősségét. Isten szent, tiszta és igaz, ezért a mennyek királyságában nem lehet semmi olyan, ami ezt egy porszemmel is bemocskolná. A Messiás világosan beszél: „Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjenek össze országában minden botrányt és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Akkor az igazak ragyogni fognak, mint a nap Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!” (Mt 13, 41-43)

A magunk erejéből sohasem tudnánk olyan tisztává, igazzá és szentté lenni, hogy a magunk erejéből bejuthassunk a mennyek országába. (Nincs önmegváltás!) Akik azonban befogadják az evangéliumot és Jézus Krisztus hitében járnak, azokat Jézus megtisztítja és felemeli az Országba. „Mondom nektek, hogy aki tanúságot tesz mellettem az emberek előtt, azt majd az Emberfia is magáénak vallja az Isten angyalai előtt. Aki azonban megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt.” (Lk 12, 8-9)

Micsoda óriási súlya van az Örömhír meghirdetésének! „Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. De hogyan hívhatják segítségül, amíg nem hisznek benne? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hirdesse? S hogyan hirdesse az, akit nem küldtek? Ezért meg van írva: „Milyen kedves a jövetele annak, aki jó hírt hoz.” (Róm 10, 13-15)

Ha vállalod az örömhír hirdetését, megmented magadat és más embereket is, áldást hozol a környezetedre ahol élsz – beleértve az összes teremtményt! – és Isten dicsősége felragyog életeden. Megtapasztalhatod az Ő hűségét és jóságát és ígéretei beteljesülését.

Ezekből az ígéretekből néhányat Márk is felsorol, hiszen ezeket az első keresztény nemzedékek – az apostolok Cselekedetei és az Egyháztörténet tanúsága szerint – sokszor megtapasztalhatták ezek beteljesedését. (Ezekről majd a következő elmélkedésben lesz szó…)

Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)

 

 

 

 

 

 

 

You have no rights to post comments