Új mesesorozat - napközis mesék

Kategória: Irodalom Megjelent: 2017. január 18. szerda

Mától új sorozatot kezdünk, napközis mesék címmel. A negyedikes napközis csoportomnál minden héten egy gyerek - jutalomként, ha valami jót tett -, mondhat néhány szereplőt és én azzal mesét írok nekik. Eddig elég meglepő szereplőket mondtak, az első héten például egy fiú Lionel Messit, Pikachut (pokémon), Darth Vadert és Miki egeret kérte. Hogy ebből mi lett? Tessék:

Zs. Levente által ajánlott szereplők: Pikachu, Lionel Messi, Darth Vader, Miki egér

Sípos (S) Gyula: Villám Pikachu

Pikachu az ablak melletti polcon lakott. Ezt a helyet szerette legjobban, mert innen kilátott a kertre, s ami még fontosabb, az égre. Szerette a napsütést, szerette a holdat és a csillagokat is, de legjobban azt szerette, ha mindezt viharfelhők takarták el. Ha beborult az ég, Pikachu izgatottá vált, ha szemerkélt az eső, már alig fért a bőrébe, ha pedig zuhogott, dörgött-villámlott, Pikachu hangosan ujjongott, kiabált és mindenképp ki akart futni a szobából a viharba.
Soha nem engedtük ki. Nem akartuk, hogy megfázzon, meg aztán ki tudja, mi történik, ha egy elektromos pokémon magához vonzza a villámot?
Egyszer aztán mégis megtörtént a baj. Nem voltunk otthon, amikor kitört a vihar, az ablakot viszont nyitva hagytuk, hadd szellőzzön a szoba. Mire hazaértünk, szegény kis Pikachu már bőrig ázva, eszméletlenül hevert a kertben. A világ legnagyobb villáma teríthette le, ami a füvet is kiégette körülötte és széles árkot vájt a virágágyásba.
Pikachu csak másnap délelőtt tért magához. Messi épp a szobában edzett. Százat dekázott jobb lábbal, aztán százat ballal, majd felváltva, aztán körbe fel és le, boka, térd, mell, fejelés, vissza mellre, térd és lábfej - amikor Pikachu egy villámmal ellőtte tőle a labdát.
-Hoppá Messi! – kiáltotta. - Messzi-e még a messzi?
Először mind azt hittük, hogy csak viccel, és örültünk, hogy magához tért. Gyorsan kiderült azonban, hogy valami nagy baj történt. Pikachu nem hagyta békén Messit, újra meg újra ellőtte előle a labdát, végül egy villámcsapással kidurrantotta. Messi nagyon szomorú volt, de Pikachu csak nevetett rajta.
-Egyre messzebb van az a labda, ugye Messi?
Mindkettőjük jó barátja, az ágy végén, a párna szélén lakó Miki egér ezt már nem tudta szó nélkül hagyni.
-Mi van veled, Pikachu? Miért bántod Messit? Hiszen a barátod!
-Jól nézünk mi ki! – kiáltotta Pikachu – ha már te is beleszólhatsz a nagyok dolgába, Miki? – Azzal neki is odaszúrt egy villámot, de olyan gyorsan, hogy Miki egér alig tudott elugrani előle. – Fuss egérke, fuss! – és addig kergette, míg szegény Miki egér el nem bújt az ágy alá.
-Mostantól én vagyok a főnök! – kiáltotta Pikachu, és felugrott az asztal tetejére. – Mindenki azt teszi, amit én mondok, mert ha nem… - és fenyegetően végigsercegtetett a testén egy gömbvillámot.
-Ahhoz nekem is lesz egy-két szavam! – állt elő Darth Vader, aki eddig a sarokból figyelte az eseményeket. – Te itt nem hatalmaskodhatsz felettünk!
-Nocsak, a jó öreg dart vödör! – kacagott gúnyosan Pikachu. – Te akarnál engem megállítani? Engem? - És már ki is lőtt egy villámnyalábot Darth Vader felé. A sith lovag egy elegáns szaltóval tért ki előle.
-Legyen hát – mondta a Sötét Nagyúr, és előhúzta fénykardját. Nézzük, mire elég a nyers erő az én harcművészetemmel szemben?!
Óriási küzdelem kezdődött. Pikachu folyamatosan támadott, csapkodott a villámokkal, fénybe borította az egész szobát, mindenütt ott sistergett, villámlott, s közben be nem állt a szája, csúfolta, gúnyolta a másikat.
-Hopp, sötét vödör, ezzel mit kezdesz? Gyere pléhkaszni, ezt kapd ki!
Hiába volt azonban minden erő, gyorsaság, Darth Vader derekasan helytállt. Fénykardjával mindent kivédett, és elhajolt, és ugrott, és ellentámadott, végül aztán Pikachunak kellett hátrálnia. Talán veszített is volna, ha szegény Darth Vader lába egy tripla szaltónál be nem akadt volna a csillárba. De beakadt, s ott csüngött, fejjel lefelé, félig megbénulva, így Pikachu végül elérte villámaival és lesújtott rá.
Így történt. Pikachu túltöltődött a villám energiájával és ezt az erőt nem tudta jóra használni. Parancsolgatott, és ha valami nem tetszett neki, már oda is csapott a villámaival! Erővel nem tudtuk legyőzni, valami más megoldást kellett találni!
Este jött el a megfelelő pillanat, amikor a jóelőre kidolgozott tervünket végrehajthattuk. Addigra beszereztünk két fémcsipeszt, hozzájuk hosszú drótot és egy erős villanykörtét. A csipeszeket a drótokkal hozzákötöttük egy foglalathoz, abba pedig belecsavartuk az izzót. Két gyors barátunk, Lionel Messi és Darth Vader fogott egy-egy csipeszt, Miki egér pedig hozta a pillanatragasztót. Amikor Pikachu szokásához híven az ablakon bámult kifelé, mögé lopakodtunk. Gyorsnak kellett lennünk, a ragasztó miatt is – mert az nagyon gyorsan megkötött -, és Pikachu miatt is. Miki egér rányomott egy-egy nagy adag ragasztót mindkét csipeszre, Messi és Darth Vader pedig már ugrott is, és Pikachu kezeire ráfogatták azokat. Abban a pillanatban az erős villanyégő világítani kezdett, azaz kezdte elhasználni Pikachu elektromos energiáját.
A kis pokémon nagyon dühös lett! Birkózott, hánykolódott, sistergett, de nem tudott kiszabadulni két barátja öleléséből, a kezeire pedig úgy ráragadt a két csipesz, hogy nem tudta lelökni azokat sem. Talán még így is elvonszolta volna őket, ha Miki egér bele nem csimpaszkodik a lábába, hogy mozdulni se tudjon.
Hosszú-hosszú ideig dulakodtak, forogtak, gurultak. Már attól féltem, soha nem lesz vége, de aztán Pikachu lankadni kezdett, lassan-lassan lenyugodott. Nagy csendesség támadt, majd halk sírás hallatszott a kupac aljáról.
-Miért bántotok – sírt Pikachu. – Azt hittem, a barátaim vagytok!
Egymásra nézett a három újdonsült testőr: Messi, Darth Vader és Miki egér, aztán lemásztak szegény Pikachu meggyötört testéről.
-Hiszen a barátaid vagyunk – mondta Lionel Messi. – Nem emlékszel, mi  történt veled?
Szegény Pikachu nem emlékezett semmire, csak azt látta, hogy a kezeire csipeszeket ragasztottak, őt elemlámpának használják és még rajta is fekszenek. Amikor aztán elmesélték neki, hogy kiszökött a viharba, ott egy villám túltöltötte és azután zsarnokoskodott felettük, nagyon elszégyellte magát. Bocsánatot kért és megköszönte, hogy megmentették barátságukat és nem hagyták magára, amikor elvette az eszét a nagy erő. Hogy pedig jó szándékát bizonyítsa, elköltözött az ablak mellől a játékpolcra, hogy legközelebb nehogy kísértésbe essen, amikor jön a vihar.

Rengeteg mese képekkel itt: https://www.facebook.com/sarkanyszeliditok/

You have no rights to post comments