Napközis mesék: Mit tegyünk Farkassal?
M. Lilla, L. Boróka és K. Lili által ajánlott szereplők: Húsvéti Nyuszi, Mikulás és Farkas
Sípos (S) Gyula: Mit tegyünk Farkassal?
Akkor történt mindez, amikor az emberek és állatok, tündérek és törpék még együtt éltek. Igaz, az elkülönülés már elkezdődött, az emberek házakat építettek maguknak, a törpék barlangokat vájtak, de még meglátogatták egymást és sok mindent összefogva oldottak meg. A madarak levadászták a zöldséges kert rovarkártevőit, cserében az emberek télen magokat tettek ki nekik. Ha Medve úr méhrajt talált egy fa odvában, hívott néhány férfit a faluból, azok füsttel elkábították a méhecskéket, aztán a kiszedett lépesmézből adtak a medvének is.
Sajnos a Farkas viselkedése egyre több gondot okozott az embereknek. Farkas nagy volt és erős, és szeretett dicsekedni az erejével. Amikor azonban egy család a faluban házat épített, és még Medve úr is szívesen elment a nagy farönköket cipelni, Farkas nem ment vele, inkább a gyerekeket ijesztgette az erdő szélén. Tavasszal, amikor fel kellett szántani a földet, Szarvas bátyó egész családja befogta magát az ekék elé, Farkas azonban csak heverészett egy fa alatt, onnan gúnyolta őket.
-Húzzátok csak az igát, húzzátok csak! Majd jól kifáradtok, aztán lépni se tudtok! Én meg este ott fogok táncolni a faluház udvarán a lányokkal! Bizony, Farkas koma egyre többet látogatta a faluházat, ott aztán lerészegedett és egész éjszaka csak danolt, gajdolt, vonított a házak között, aludni se lehetett tőle.
Az erdő népei érezték, hogy ebből előbb-utóbb nagy baj lesz, ezért gyűlést hívtak össze, hogy megoldást találjanak erre a problémára. Eljöttek a tündérek és a törpék is, együtt tanakodtak, mit is lehetne tenni. Végül Nyúl úr állt elő a legjobb megoldással:
-Találjunk Farkasnak valami olyan munkát, amit el tud végezni, elfoglalja vele magát és az emberek előtt is kedves lesz tőle. Mi lenne, ha például húsvétkor, amikor az emberek meglátogatják egymást, mi is ajándékokat küldenénk nekik, és Farkas koma vinné el azokat. Vihetné az éj leple alatt, amikor még mindenki alszik, úgyis szeret akkor mászkálni a faluban…
Farkasnak azonban nem tetszett az ötlet.
-Hogyisne, aztán majd húsvéti farkasnak fognak csúfolni és a végén még azt várják majd, hogy piros tojásokat tojjak nekik!
Ha nem, hát nem. Nyúl úrnak azonban úgy megtetszett a saját ötlete, hogy ezután minden húsvétkor ajándékot vitt az embereknek. Szeretik is őt, várják is őt – ámbár Farkasnak is igaza lett, mert Nyúl urat hamarosan Húsvéti Nyuszinak kezdték hívni a gyerekek. Nyúl úr azonban cseppet sem bánta ezt, mert szeretetből mondták, megsimogatták és a legfinomabb káposztaleveleket adták neki, amikor csak meglátták.
A következő erdei gyűlésen megint előkerült Farkas ügye, mert nagyon sok panasz érkezett a garázdaságaira. Akkor Mikulás, a legöregebb, legbölcsebb tündér emelkedett szólásra.
-Az emberek szeretnek ajándékokat adni egymásnak. Adjunk nekik mi is ajándékokat! Adhatnánk nekik tél elején, amikor az első hó leesik. Vihetnénk minden családnak. Farkas koma elég erős és ügyes, elbírna egy nagy puttonyt, abba bele rakhatnánk mindent.
-Jó ötlet - mondta Szarvas bátyó -, és ha nagyon sok ajándék gyűlne össze, szánkóra lehetne pakolni, mi vállaljuk, hogy elhúzunk neki!
Mindenkinek tetszett az ötlet – kivéve Farkas komát.
-Még hogy én a téli hidegben, amikor mindenki bent melegszik a tűz mellett, kint vacogjak a hidegben és ajándékot hurcibáljak az embereknek? Szó se lehet róla! Inkább jól megkergetem őket, hogy kimelegedjenek és ne fázzanak!
Elszomorodtak az erdőlakók. De hogy a jó ötlet ne vesszen kárba, Mikulás vállalta, hogy minden télen kiviszi a szeretet-csomagokat a házakhoz. Így is történt, az emberek pedig alig várták, hogy jöjjön a tél, és vele a Mikulás bácsi.
Telt-múlt az idő, végül az erdei népek, tündérek és törpök, emberek és állatok végleg szétköltöztek egymástól. Farkas koma kivert kutyaként bolyong közöttük. Szeretne már Húsvéti Farkas lenni, hogy őt is kedveljék és befogadják, lenne már Mikulás bácsi is, ha engednék, de nem engedik. Ha az emberek meglátják őt, megrémülnek, aztán kapát, kaszát ragadnak, hogy elkergessék. Az állatok is elfutnak, ha meglátják. A törpék és tündék, ha csak a szagát megérzik, ha csak a lába nyomát meglátják, messze kikerülik. Farkas koma magányosan kóborol és közben arról álmodozik, hogy egyszer összejön a nagy erdei gyűlés, és akkor újra felteszik majd a kérdést: Mit tegyünk Farkassal? Elhatározta, hogy bármit gondolnak is ki neki, ő bizony elfogadja és megteszi, hátha…