Böjte Csaba testvér imakilencede a békéért - 1. nap

Kategória: imádságok hazánkért Megjelent: 2015. október 16. péntek

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

I. állomás: Gyermekkori álmok

Életrajzi adatok:

A kis Klausz, a későbbi Flüei Szent Miklós, 1417. szeptember 25-én egy jómódú parasztcsalád első gyermekeként látta meg a világot, egy kis svájci hegyi faluban. Nagyon kevés adat maradt fenn életének erről a szakaszáról. Társai, mint szorgalmas, jóindulatú gyerekre emlékeznek vissza, kinek életét a munka, a tanulás és az imádság töltötte be. Csodaszép szülőföldjét széltélbe-hosszába bebarangolta. Házuktól nem messze, egy tiszta vizű hegyi patak partján, egy mély szurdok alján, Ranft nevű helyen imádkozás közben egy égig érő, hatalmas tornyot látott. Ez a látomás nemcsak gyermekkorát, hanem egész életét meghatározta. Közel 40 évvel később sok-sok vívódás után, a remeteségének a helyszínéül is ezt a völgyet választotta, azt a szép tisztást, a patak partját, ahol gyermekként a tornyot megpillantotta.

Elmélkedés:

A Jóisten mindannyiunkat megajándékozott egy élettel, melyet kitölt a játék, a tanulás, a munka és az Istent kereső imádság. Nagyon fontos, hogy fizikailag is, szellemileg is bebarangoljuk szülőföldünket, megismerjük annak kincseit, a kulturális, szellemi, lelki értékeit. Ahogy Szent Miklósnak, úgy nekünk is szükséges, hogy legyenek álmaink, terveink, gyermekkori víziónk mindarról, mit felnőttként szeretnénk valóra váltani. Jó lenne, ha felnőtt fejjel is visszaemlékeznénk gyermekkori tiszta álmainkra, elképzeléseinkre. Szent Miklós, gyermekkori álmait közel 40 év után kezdte valóra váltani, de annak a toronynak az alapját, amely mára már égig ér, még gyerek fejjel csatangolva, imádkozva rakta le szülőföldje sziklájába. Hosszú évekig érett benne az a tiszta, szép álom, ami serdülő fejében megfogalmazódott, s mely a csatatereken az élet sűrűjében tisztult le, érett kivitelezhető állapotba. Gondoljak vissza életemet meghatározó, alapvető döntéseimre, vágyaimra, vajon azokból mennyit sikerült megvalósítani, valóra váltani, gyermekkoromban elkezdett tornyomat, felnőtt fejjel tovább építettem-e, dolgozom rajta, befejezem?

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, a te ajándékod az élet, azt ránk bíztad, hogy mivel töltjük ki a mindennapjainkat, Flüei Szent Miklós példájára segíts, hogy becsületes munkával, tanulással, szülőföldem szellemi, fizikai kincsének felfedezésével készüljek nap mint nap az életre. Segíts, hogy az általad adott létem minden percét lakjam be szép, bátor álmokkal, tervekkel, hogy meglássam azt az égig érő szent tornyot, melyet a Te dicsőségedre, és a testvéreim javára szülőföldemen felépíthetek.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk..

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.