II. János Pál pápa imája

Kategória: imádságok hazánkért Megjelent: 2019. május 19. vasárnap

Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket. Köszönöm az  életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát,  amivel a korlátaimra figyelmeztettél. Köszönöm a családtagjaimat, akik  elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek. Uram, kérlek, bocsásd meg,  amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy Te nem mégy  nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel az üdvösségemre.

Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem: több okom van a  hálára, mint a panaszra. Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől,  nyugtalanságtól, a mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás  hazugságától, a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar. Ments meg a  közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös  zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a  hiábavalóság nyomasztó érzésétől.

Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit, humorral fogadjam a  feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim tompulását,  testi-szellemi erőm hanyatlását.  Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről  odaát. Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek. Tégy hasznossá,  hogy ne érezzem csak tehernek magamat és adj alázatot, hogy belássam, hogy  egyre inkább másokra szorulok. Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való  beszélgetéshez. Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak  másokat is. Adj jó kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni  és adj szeretetet, hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem  árasszam a szereteted melegét.

Uram, maradj az, aki mindig is voltál: a megbocsátó Édesatyám. Ez indítson  arra, hogy én is tudjak megbocsátani. Ne engedd, hogy valaha is fáradt  legyek a köszönet-mondáshoz. Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam a  dicséretedet. Tartsd meg és növeld a hitemet.

Szólj Uram, még hallja a Te szolgád!

Ámen.