A Szűzanya 2017. augusztus 2-i üzenete Medjugorjéból

Kategória: Hírek, események Megjelent: 2017. augusztus 04. péntek

Drága gyermekek, a Mennyei Atya akaratából, vagyok itt veletek, annak édesanyjaként, aki szeret benneteket. Itt vagyok veletek, hogy segítsek nektek megismerni és követni Őt.

 Fiam itt hagyta lábnyomait, hogy nektek könnyebb legyen követni Őt. Ne féljetek. Ne legyetek bizonytalanok, én veletek vagyok. Ne bátortalanodjatok el, mert sok imára és áldozatra van szükség azokért, akik nem imádkoznak, nem szeretnek és nem ismerik Fiamat. Segítsetek nekik, testvéreiteket látva bennük. Szeretetem apostolai, halljátok meg magatokban a hangomat, érezzétek édesanyai szeretetemet. Ezért imádkozzatok, imádkozzatok cselekedve, imádkozzatok ajándékozva, imádkozzatok szeretettel, imádkozzatok munkával és gondolattal, Fiam nevében.
Minnél több szeretetet adtok, annál többet fogtok kapni. A szeretetből fakadó szeretet megvilágosítja a világot. A megváltás szeretet, és a szeretet végtelen. Amikor majd Fiam újra eljön a földre, szeretetet fog keresni a szívetekben. Gyermekeim, sok szeretetcselekedetet vitt végbe értetek. Arra tanítalak benneteket, hogy ezeket lássátok, megértsétek és megköszönjétek azzal, hogy szeretitek Őt, és mindig újból megbocsátotok felebarátaitoknak, mert Fiamat szeretni azt jelenti: megbocsátani. Fiamat nem szeretitek, ha nem tudtok megbocsátani, ha nem probáljátok megérteni felebarátaitokat, ha ítélkeztek.
Gyermekeim, mit ér az ima, ha nem szerettek és nem tudtok megbocsátani?

Köszönöm nektek.

A Szűzanya 2017. augusztus 2-i üzenete Mirjana Soldo által

Hozzászólások   

#1 Palik Ferenc 2017-08-07 18:01
Nagyon fontos, lényeges üzenet. Elvégre az Úr imádságát mondva is elhangzik tőlünk, hogy "bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek".
Az idézet második része igen fontos a megbocsátó személye tekintetében. MI vagyunk, akik vállaljuk a megbocsátást, AZOKNAK, akik ELLENÜNK vétkeztek.
Ebből az alábbiak következnek.
Nekünk ahhoz van jogunk, egyúttal ez kötelezettségün k is, hogy megbocsássunk az ellenünk vétkezőnek, egyes számban fogalmazva: én az ellenem vétőnek vagyok jogosult, és köteles megbocsátani.
Nincs jogom a más(ok) ellen elkövetett bűnt megbocsátani. Nem ragadhatom magamhoz a más ellen elkövetett bűn megbocsátásának a jogát. Ne is hagyjuk, hogy sanda szándékkal ilyet kérjenek rajtunk számon! Gondoljunk bele, milyen könnyű volna megbocsátani úgy, hogy engem nem ért sérelem, és a mások elleni vétket kell csak tudnom megbocsátani. Ez nem megbocsátás, hanem képmutatás lenne. Ezért a bűnhöz, melyet nem ellenem követtek el, csak egy viszonyulásom lehet. Elítélni. Ha másért nem, a sérelmet szenvedettekkel való együttérzés miatt. Ha bíró lennék, akkor a törvény erejével is. Ezeket azért írtam, mert nagyon észnél kell lenni. Amikor pl. történelmi jelentőségű bűnökről van szó, és igen keményen fogalmazunk, gyakran megkapjuk: hát milyen keresztény vagy te, nem tudod, mi az a bűnbocsánat? Ilyenkor célszerű a fentieket válaszolni. Én ezt követem. Nem fogok megbocsátani pl. egyetlen ÁVH-s keretlegénynek sem, a parancsnokának sem, a politikai értelmi szerzőnek sem, mivel NINCS RÁ JOGOM, hiszen nem ellenem (még csak nem is a felmenőim ellen) vétkeztek. Tehát beszélgetésekko r nyugodtan mondjunk kemény, határozott véleményt az ilyen cselekedetekről , sőt azon megnyilvánuláso król is, melyek kettős mércét alkalmazva egyes bűnöket állandó felemlegetésre, míg másokat tapintatos elhallgatásra tartanak érdemesnek.

You have no rights to post comments