Pofon Strasbourgból

Kategória: Hírek, események Megjelent: 2014. április 10. csütörtök

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pergyőztes tizenhét felekezet milliárdos nagyságrendű kártérítésre számíthat.

A strasbourgi bíróság átfogó vizsgálat alá vette a magyarországi kisegyházak helyzetét és az egyházügyi szabályozást. A hatályos törvény valamennyi elemét kritikával illette a testület, és azokat az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett vallásszabadsághoz való jogba, a tulajdonhoz való jogba és a diszkrimináció tilalmába ütközőnek nyilvánította – mondta Karsai Dániel ügyvéd, aki hat egyházat képvisel az ügyben.

Az ítéletben szerepel, hogy a magyar állam megsértette a vallási ügyekben való semlegesség elvét; diszkriminatív szabályozási környezetet teremtett mind az egyházak fűnyíróelvszerű jogfosztásával, mind az állami források elosztásának módjával és a politikailag befolyásolt újbóli regisztrációs eljárás kötelezettségével. A döntés jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül a magyar államnak nagy összegű kártérítést kell kifizetnie, amelynek mértékéről a feleknek a közeljövőben kell megállapodniuk. Az indulási pozíció valószínűleg az az összeg lesz, amit az egyes egyházak (keresztény, zsidó és keleti vallások hazai képviselői) a keresetlevélben megcéloztak. Összesen mintegy 7 milliárd forintról beszélünk.

A kormány még tanulmányozza a strasbourgi bíróság ítéletét – nyilatkozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence sietett leszögezni, hogy a nemzetközi bíróság talán nem is a Magyarországon hatályos törvény alapján hozta meg ítéletét, hanem annak egy korábbi verzióját vette alapul, ami ugye egyet jelentene a döntés megkérdőjelezhetőségével. Továbbá jelezte, hogy a strasbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák. Ráadásul – mondja az államtitkár – az ET egy másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, hogy a „hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak”.

Ez utóbbi állítás sajnos az igazságnak csak az egyik fele, mert a Velencei Bizottság ugyanebben a szakvéleményében (2012. március) több pontjában is problémásnak és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte az egyházügyi törvényt...

(Szobota Zoltán, hetek)