Európa elismerte az emberi embriók jogait

• 

Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága október 18-án történelmi jelentőségű döntést hozott az emberi embrióról, elismerte méltóságát a fogantatástól kezdve. A határozat kimondja, hogy törvényileg nem szabadalmaztatható olyan biotechnológiai találmány, amelyben a kísérletezés során emberi embriót pusztítottak el, emberi embrióból nyert őssejtet használtak fel alapanyagként.

Az ügy előzménye, hogy Oliver Brüstle német kutató 1997-ben szabadalmat nyert őssejtekből előállított, a neurológiai betegségek kezelésére alkalmazott idegi elősejtek előállítására. A Greenpeace azonban egy uniós jogszabályra hivatkozva megtámadta a szabadalmat, amit a német szövetségi szabadalmi bíróság részlegesen meg is semmisített, a legfelsőbb bíróság pedig az Európai Bíróság elé terjesztette az ügyet.

A Zenit hírügynökség tájékoztat arról, hogy a luxemburgi bíróság az alapján a jogszabály alapján mondott ítéletet, amely szerint az emberi életet védelmezni kell annak minden szakaszában. Ily módon pontosítást nyert a humán embrió fogalma is: olyan organizmus, amely képes beindítani az emberi fejlődés folyamatát. Ez a megállapítás vonatkozik a megtermékenyítés és a klónozás során létrejött embriókra is. Az emberi méltóságra vonatkozó 98/44 számú direktíva tiltja az emberi embriók kereskedelmi, illetve kísérleti célokra való felhasználását. Ez az alapelv nem csupán a felnőtt emberre, illetve az újszülöttre vonatkozik, hanem a fejlődés első szakaszában lévő sejtre is, vagyis az embrionális őssejtre ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak. A Profesionales por la Ética elnevezésű spanyol szervezet így üdvözölte a döntést: „az emberi élet védelme érdekében szükség volt arra, hogy a jelenlegi biotechnológiai kutatások szélesen értelmezzék az emberi embrió fogalmát.”

Alberto Gambino jogi professzor az Avvenirének elmagyarázta, mi a messzebb menő értelme ennek a döntésnek: „Ha azt mondjuk, nem lehet szabadalmaztatni valamit, amit az életből nyertünk, az annak elismerését is jelenti, hogy nem tárgyakról beszélünk, hanem a jogalanyiság elve alá tartozó létezőkről. Innen aztán már csak egy lépés annak elismerése, hogy jogalanyok.”

Az Avvenire figyelmeztet azonban arra is, hogy a bíróság által kimondott döntés üdvözlendő ugyan, mert az európai törvényhozás érzékenységéről tesz tanúságot, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a határozat csak a szabadalmaztatásra vonatkozik, nem pedig magára a kísérletezésre. A gyógyszergyártó lobbi nem örül ugyan az ítéletnek, de leginkább arra kap ösztönzést, hogy beruházásait olyan országokba tegye át, ahol nem védik az embriókat.

Domenico di Virgilio, az Olasz katolikus orvosok szervezetének elnöke így nyiltkozott: „Az emberi embrió teljes méltóságának elismerése hatalmas örömöt jelent számunkra.” Adriano Pessina, a Katolikus Egyetem Bioetikai központjának igazgatója szerint pedig szimbolikus jelentősége is van ennek a döntésnek: „a felhasználásra vonatkozó tiltás azt erősíti, hogy nem csak az elérhető eredmények számítanak, hanem döntő jelentőségű az is, hogyan érjük ezeket az eredményeket.”

Forrás: Zenit, L'Osservatore Romano, Avvenire

Magyar Kurír

(tzs)