Kis felhőcske

Kategória: Eheti Megjelent: 2017. szeptember 25. hétfő

„Illés pedig felment a Kármel csúcsára, lekuporodott a földre, arcát térdei közé tette, s azt mondta legényének: Menj fel, s nézz a tenger felé. Ez, miután felment és arrafelé tekintett, azt mondta: Nincs semmi sem. Erre ő ismét szólt neki: Menj vissza, hétszer. Hetedik alkalommal aztán íme, egy kis felhőcske szállt fel a tengerből, akkora, mint az ember lábnyoma. Erre ő így szólt: Eredj fel és mondd Áchábnak: Fogass be szekeredbe, s menj le, hogy meg ne akadályozzon az eső. Alighogy egyet-kettőt fordult, íme, elsötétedett az ég, s felhő, szél és hatalmas eső támadt.” (1Kir 18, 42-45)

Ismerjük a történetet. A nép bűnei miatt, Illés imájára bezárul az ég, és három évig nem esik eső Izraelben. Rettenetes csapás ez, mindenki megszenvedi. A harmadik évben aztán az Úr szól a prófétának: „Eredj, s mutasd meg magadat Áchábnak, hogy esőt adhassak a föld színére.” (1Kir 18, 1)
Illés erre Ácháb király, Jezabel királyné és az egész nép színe előtt istenítéletet tart és vérfürdőt rendez – ami nem Isten akaratából, hanem a próféta indulatából születik – és megöl négyszázötven Baál-prófétát. Most már csak az eső hiányzik…
Ül Illés a Kármel csúcsán, a sziklákon, fejét térdei közé hajtva, és imádkozik. Várja az esőt a tenger felől, de az nem jön. Küldi a szolgáját egyszer, küldi kétszer, de semmi jele a közeledő kegyelemnek. A hetedik alkalommal aztán egy kis felhőcske tűnik fel, csak egy lábnyomnyi – a remény kis felhőcskéje. A próféta rögtön elküldi szolgáját a királyhoz az üzenettel: jön az eső, jön az áldás!
Nos, az idők jeleit most is sokan kémlelik. Fontos azonban, hogy ne azzal a gyilkos indulattal kutassuk, ami Illés megszégyenüléséhez is vezetett (az Úr kénytelen őt keresztül vezetni a pusztaságon, hogy aztán a barlangban a szívére beszélhessen: Ő nem a mennydörgésben és villámlásban, nem a viharban, hanem a csendes szellőben van jelen), hanem reményteljes, bizakodó hittel.
Ha a mi kármelünk hegyéről szétnézünk, most is láthatjuk a pusztaságot: a bűn által letarolt életek sokaságát, az egész teremtett világ megrontott álapotát. Ha pedig ezt látjuk, ugyanazt kell tennünk, mint Illésnek: fejünket lehajtva imádkozni, bűnbánatot tartani és közbenjárni az egész népért, Isten ígéretében bizakodva, tudván, hogy Nála mindig készen áll a bűnbocsánat és az áldás. Korholjuk a bűnöket, biztatjuk a reményvesztetteket, és imádkozunk, kérlelünk, kémlelve az eget…
Számomra a kis felhőcske a Szeretet földjének ígérete. Minden gyógyulás, minden közösségi alkalom, minden életrendezés, minden szeminárium, kurzus, könyv, minden szabadulás a remény egy-egy kis felhője: Isten itt van köztünk és cselekszik! Hogyan is cáfolhatnánk saját tapasztalatainkat? Ilyen felhőcske például a (cigánymissziós) érdi tanoda megnyitása, ahová több mint hatvan gyerek jár. Ilyen felhőcske a lelki napokon történt minden életrendezés, gyógyulás (amelyek kis részéről még tanúságtételeket is kapunk). Egyházközségeink minden jó kezdeményezése, vezetőink minden jó döntése egy-egy kis felhő a messzeségből…
Mi a remény prófétái szeretnénk lenni (ha lehet ilyet mondani). Keresztelő Szent János az Ószövetség utolsó és egyben az Újszövetség első és legnagyobb prófétája volt, akinek egyetlen üzenete volt: térjetek meg, mert jön a Messiás! Nekünk is csak egy üzenetünk van: a XXI. század Isten évszázada és Ő azt akarja, hogy hazánk a Szeretet földje legyen – ezért térjünk meg, forduljunk el a gyűlölködéstől, haragtól, viszálytól, a személyes és közösségi bűnök sokaságától és térjünk vissza az evangéliumi értékrendhez, amely megtartja Isten áldásait életünkben.
Illés figyelmeztette a királyt, induljon. Nekünk is indulnunk kell, nehogy benne ragadjunk a múltban, a bűnökben, a reménytelenségben, a jelkívánásban. Jön az eső, de hogy ezt mi lesújtó viharként éljük meg, vagy megtermékenyítő áldásként, az rajtunk múlik…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés