Az ördög trükkjeiből

Kategória: Eheti Megjelent: 2017. május 15. hétfő

A régi vicc szerint tudjuk, miért karikás az ördög szeme – mert az ördög nem alszik. Az pedig biztos, hogy ébrenléte minden percét hatalmának és befolyásának erősítésére használja fel. A „hazugság atyja”, aki „embergyilkos kezdettől fogva”, ma is megtesz mindent, hogy az embereket és nemzeteket Isten ellen fordítsa és kárhozatba döntse. Íme néhány trükkje, amivel elbolondít minket:

A sátán egyik sikeres akciója volt az, ahogy az emberek társadalmi jogaiért küzdő nagy mozgalmakat megfúrta. Ugyanis ezeknek a – szakszervezeti, jogvédő – mozgalmaknak nagy hatásuk volt: csökkent a munkaidő, növekedtek a fizetések és csökkentek a jövedelmi különbségek. Igazságosabb lett a hozzáférés az oktatáshoz, egészségügyhöz, és még sorolhatnánk. A XXI. századhoz közeledve azonban egy furcsa folyamat indult meg. A hangsúly a közösségi jogokról egyre jobban áttevődött az egyéni jogokra. Egy új „szabadságharc” kezdődött, amiben egyre furcsább „jogok” jelentek meg. Ma már a tisztelt jogvédők azért küzdenek, hogy a homoszexuális férfiak női vécékbe járhassanak, hogy a kisgyerekek is szabadon átműttethessék magukat, hogy bárki és bármikor megölhesse a magzatát és hogy a szabad vélemény-nyilvánítás jogával élve mindenki úgy hazudhasson, rágalmazhasson, ahogy csak akar. Ennek a folyamatnak szomorú példája volt hazánkban a vasárnapi „boltzár”, azaz a pihenőnap biztosításának ügye. Nem is olyan régen a baloldali szakszervezetek és jogvédők még a dolgozók védelmében küzdöttek volna ezért – most pedig? Néma csend, nehogy valaki azzal vádolhassa őket, hogy „a vásárlók jogait és a vásárlás szabadságát” támadják. A következmény pedig súlyosabb, mint gondolnánk. Nincs hétvégi pihenőnap – de ez csak a kezdet. A dolgozók kiszolgáltatottsága nem csökkent, hanem nőtt - mivel azonban hazánkban nincs röghöz kötött jobbágyság, aki teheti, elvándorol ezekről a munkahelyekről, esetleg még az országból is. A kormány pedig – jobb híján? –adminisztratív és jogi eszközökkel próbálja megakadályozni ezt, ami tovább növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát és elvándorlási hajlandóságát. A tulajdonosi és felső vezetői réteg persze jól jár, a jövedelmi különbségek nőnek, a társadalmi javakhoz való egyenlő hozzáférés esélye csökken… nem folytatom.
Egy másik gonosz csapás életünkön, hogy a hazaszeretet szóról sikerült a szeretet szót leválasztani. Lehet a hazát úgy is szeretni, hogy közben nem kell szeretni mégsem. De szép is volt, de rég is volt, amikor a haza szó magába foglalta a közös területet és minden embert, aki itt él, a határok között! Aztán hol a zsidók, hol a cigányok, hol a német, szlovák, román nemzetiségiek estek ki a hazából, őket már nem kellett szeretni, nem kellett elfogadni, tőlük el lehetett venni a javaikat, életüket. Einstand! – persze csakis a „haza” érdekében. Ha pedig ma lenne egy országos közvéleménykutatás arról, hogy ki mindenkit kellene kihúzni a haza listájából, hát előbb-utóbb mindenkit kiradíroznának. A baloldaliak a jobboldaliakat, a jobboldaliak a baloldaliakat, a szegények a gazdagokat és majd mindenki a cigányokat… nem maradna itt senki, aki még jogosan magyarnak nevezhetné magát, mert valakik már őt is rég kihúzták a listából!
Csak hát szeretet nélkül mégsem lehet hazát építeni. Még a fákat és bokrokat is szeretni kellene, nemhogy az embereket! Mert az igaz, hogy a gyűlölet, a közös ellenség is összehozhat minket, és a csordaösztön is együtt tarthat. De azért gyűlöletből senki sem alapít családot és kolompszóra nem születnek gyerekek…
Még ennél is szomorúbb, hogy a sátán évszázadok óta minden nemzedékkel el tudja hitetni, és meg tudja valósítani a Krisztus nélküli kereszténységet. Hogy aztán ez épp „politikai kereszténységet” jelent, vagy a „keresztény elvek társadalmi gyakorlatát”, esetleg „hazafias egyházat” vagy szimplán csak a túlságosan is a hatalom és pénz vonzásába került, de „kulturális kereszténységét” még őrző embereket, szinte már lényegtelen. Nem mondom, hogy ezek mögött nincsenek értékes gondolatok és tiszteletre méltó emberek. De, vannak – csak épp Jézus Krisztus kopott ki közülük.
Csak gondolatkísérletként: képzeljük el, hogy Jézus ott ül a pártvezetőségben, igazgatótanácsban, újságszerkesztőségben és hallgassuk egy kicsit az Ő véleményét. Helyesel?
Pedig milyen nagy szükség lenne krisztusi politikusokra, társadalom-szervezőkre, alkotókra, családokra, szentekre! Kedves Olvasó! Ha eddig eljutottál és legalább részben egyetértesz a leírtakkal, akkor azt is megértheted, hogy az Úr rád is számít: te legyél az az ember, akinek a jogvédelem, hazaszeretet, keresztény politika Jézus Krisztussal és csakis vele együtt értendő – és megvalósítandó…
Sípos (S) Gyula (honlap: szeretetfoldje.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés