Mária neve, Mária hite

Kategória: Eheti Megjelent: 2011. május 02. hétfő

...És itt megint álljunk meg egy pillanatra, hogy kicsit közelebbr?l szemügyre vegyünk két fontos dolgot: Mária „nevét” és Mária hitét.

Mária új neve

Az ószövetség hite szerint a név magában foglalja visel?je személyiségét. Jézus Krisztusnál könny? ezt megérteni, hiszen Jézus annyit jelent, mint Isten megszabadít – és valóban, Jézus Krisztus a Szabadító, aki kiváltott minket a sötétség birodalmából és Atyja országának polgáraivá tett minket.

Keresztel? Szent János neve azonban már nem egyszer?en a János szó értelmének bet?zgetése. A Jelenések könyve egy figyelemre méltó dolgot ír a nevekkel kapcsolatban: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A gy?ztesnek rejtett mannát adok és egy fehér követ. A kövön új név van, amelyet senki más nem ért, csak aki megkapja.” (Jel 2, 17) János megértette az ? „új nevét” és amikor megkérdezték t?le, meg is mondta:

„Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta.” (Jn 1, 22-23)

Hasonlóképpen Mária, ez a fiatal lány is megértette már, mi az ? mennyei neve: „az Úr szolgálója vagyok” (Lk 1, 38)

Bárcsak mi is így értenénk már a mi mennyei nevünket! Bárcsak már mi is a gy?ztesek közé tartoznánk, akik megértették létük lényegét, Isten királyságában betöltött szerepüket és meg is élik azt!

Isten ismeri a mi valódi személyiségünket és azzal folyat párbeszédet. Ha azonban mi híján vagyunk az önismeretnek, akkor „elbeszélünk egymás mellett”. Isten hiába szól hozzánk, ha makacsságunk, önigazultságunk, helytelen önképünk és elképzeléseink miatt azt nem halljuk meg. Például Isten bátorítani akar valaminek a megtételére és nekünk meg is lennének az adottságaink, képességeink annak elvégzésére, de szorongó lelkületűek vagyunk vagy összetört a szívünk az eddig átélt csalódásoktól, esetleg nem akarunk nehézségeket az életünkbe - és nem tesszük meg amit megtehetnénk. Akarunk valamit de nem jól akarjuk, nem jó cél érdekében vagy nem helyes eszközökkel. Alul- és/vagy túlértékeljük önmagunkat, tükörbe nézünk de nem valódi önmagunkat látjuk, hanem csak egy hamis, illúziókkal és görcsökkel torzított képet… Milyen fontos lenne, hogy előre jussunk az Isten szerinti valódi önismeretben és Isten-ismeretben!

Mennyei Atyám! Szeretnék tiszta és szép életet élni, szeretnék, ha életem kibontakozhatna a Te áldásod alatt. Nagy akadály azonban, hogy nem ismerem eléggé sem önmagamat, sem Téged és a Te akaratodat az életemben. Kérlek ezért most Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárására, hogy Szentlelked által vezess el a helyes önismeretre, add meg személyiségem helyreállítódását, hogy Téged teljes szívemmel megismerjelek, szerethesselek és követhesselek! Köszönöm Istenem, hogy meghallgatod imámat! Ámen.

 

Mária hite

Sokan élnek úgy, hogy azt gondolják ők hívő keresztények. Hitük azonban olyan, mint Zakariásé. Megtanulták, hogy van Isten, azt is tudják esetleg, hogy Ő jelen van a szentségekben. Igyekeznek betartani a törvényeit, erkölcsös életet élő, jó emberek. De ismerjük el, egy buddhista, muzulmán, vagy akár ateista ember élhet erkölcsös életet – legalábbis, amit mi látunk belőle. Valóban ez lenne a hit teljessége?

Jézus azt mondja: „gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! - odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” (Mt 17, 20)

Bizony, növekednünk kell a hitben, mégpedig az Istenben bízó, várakozó hitben. A Zsidókhoz írt levélben gyönyörű kifejtését találjuk ennek a hitnek: „Hit nélkül pedig nem lehet senki sem kedves, aki ugyanis az Istenhez járul, hinnie kell, hogy Ő van és megjutalmazza azt, aki Őt keresi.” (Zsid 11, 6)

Igen, Mária hite ebben különbözött a mi hitünktől. Az ő hite olyan volt, mint az ószövetség nagy alakjának, Ábrahám feleségének a hite. „Sára is a hitében kapta az erőt, hogy előrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért ettől az egytől, noha már nem volt fiatal, annyian származnak, mint az égen a csillag vagy mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye.” (Zsid 11, 11)

Ez a hit ajándék – és egyben a Szentlélek gyümölcse. Ezt el kell kérnünk Istentől, ahogy a tanítványok kérték Jézustól: „Növeld hitünket!” (Lk 17, 5) A hit mustármagnyi ajándékát Isten ingyen odaadja a szívünkbe, hogy általa (is) növekedhessünk. (Így a hit ajándéka megtermi a hit gyümölcseit…) Olvasnunk kell a Szentírást és elmélkednünk az Igén, hogy a Szentlélek által a Szó bennünk is „testté” legyen. Pál apostol azt írta a rómaiaknak: „A hit tehát hallásból fakad, a hallás pedig Krisztus tanításából.” (Róm 10, 17) Krisztus tanítását az Egyház őrzi és kibontakoztatja. Ebbe a sokezer éves hagyományba kacsolódunk be – ahogy Mária is ebbe kapcsolódott be, amikor hallgatta, megértette, átimádkozta és életévé tette Isten tanítását, ahogy azt a Törvény és a próféták tanították.

De a Szűzanya nem csak általánosságban hallgatta és értette meg Isten tanítását, hanem mindaz, ami ebből rá vonatkozott, egészen személyessé tette és azonosult vele! Ugyanezt tették a szentek is, amikor kutatták és elfogadták hivatásukat. Assisi Szent Ferenc így ölelte magához „szegénység úrnőt”, miután háromszor egymás után erről olvasott az evangéliumban. Így lett Krisztus katonája Loyolai Szent Ignác, de így ajánlotta fel egész életét Istennek nemzetéért Árpád-házi Szent Margit is.

Mária hite példa számunkra is. Ha megértésre akarunk jutni, ha hitben előre akarunk lépni, nekünk is így kell cselekednünk. Jézus biztat minket: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek, s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.” (Jn 14, 12-14)

Mária hitte, hogy bármit kér Jézustól, Fia megteszi – mint ahogy ezt láthatjuk majd a Kánai menyegző történetében. Kérjük őt, segítsen nekünk is ebben!

Drága Szűzanyánk! A te anyai oltalmad alatt élünk és így kérjük segítségedet: Járj közben értünk Szent Fiadnál, és segíts, hogy az a hit ami benned megvolt, a mi életünkben is megjelenjen a Szentlélek által, hogy valóban krisztusi életet tudjunk élni Isten dicsőségére és az emberek javára! Ámen.

(Részlet Sípos (S) Gyula: Mária titka című, hamarosan megjelenő könyvéből.)