Miért böjtölünk? - Jakob Pilz írása
A böjtölés nem valami hatalmas kötöttfogású birkózás Istennel.
Sokkal több annál. A Biblia elég világosan fogalmaz, mikor azt írja: „az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” (2Kor 12,9) A böjtölés által gyengeségünkben sietünk az erős Isten elé, hogy Ő vigye végbe azokat a dolgokat, amelyeket mi önerőből képtelenek lennénk.
A böjt által újra megtanulunk ráhagyatkozni Isten ígéreteire, annak tudatában, hogy csakis Ő tölti be ezeket.
Dániel egy nagy közbenjáró volt, aki életének nagy részét a babiloni fogságban töltötte. Dániel könyve 9. fejezetében látjuk őt, mint egy koros embert, aki naponta háromszor imádkozik, gyakorta böjtöl, és igaz ember. Politikai tanácsadóként dolgozik különböző királyoknak és az ő birodalmuknak. Királyok s birodalmak jöttek – mentek, de Dániel maradt. 70 év fogság után – olvasva Jeremiás próféta jövendöléseit – Dániel felismerte, hogy Isten megígérte a zsidóságnak, hogy 70 év fogság után hazavezeti őket Izraelbe. (Dán 9,2; Jer 29,20)
És mit válaszol erre ez az igaz ember? Megpróbálja vajon a politikai kapcsolatait használni, vagy a befolyását a világi bíróságok előtt?
Nem! Imádkozik és böjtöl. Bízik Istenben, hogy Ő betölti mindazt, amit ígért. Gyengévé lett, hogy Isten erős lehessen az ő életében. (Nem azt mondjuk ezzel, hogy a társadalomban nem kellene aktívnak lennünk, és pozitív befolyást gyakorolnunk. Vannak erre is csodálatos bibliai példaképek, mint pl. Eszter, Nehemiás, stb. De mindegyiküknél az imádság áll az első helyen.)
Dániel olvasta az ígéreteket és közbenjárt ezek megvalósulásáért. Nem húzódott vissza, nem vált passzívvá, hogy ezek az ígéretek majd így, vagy úgy úgyis betelnek. Nem! Istennek ez az embere elmerült az Isten Igéjébe és imádkozott, míg a választ nem látta valósággá válni. És végül Izrael megszabadult a fogságból és hazaköltözött.
Mi Európában egy hasonló szituációban vagyunk. Az Úr szólt különböző vezetőkhöz, pásztorokhoz és prófétákhoz (illetve általuk), hogy Európa számára eljött a nagy aratás ideje. Ezért mi sem húzódhatunk vissza, azt gondolva, hogy ez valahogy majd úgyis megtörténik. Itt az idő, hogy felfogjuk Isten szívének dobbanását, és kérjük Őt, hogy cselekedjen aszerint, ahogyan megígérte. Eljött az idő, mikor mi nem birkózunk Istennel, hanem imádkozunk – az Ő szívének vágyai szerint. És ha te az Ő akarata szerint imádkozol, Ő válaszolni fog!
„Az a bizalom él bennünk iránta, hogy bármit is kérünk akarata szerint, meghallgat minket. Tudjuk ugyanis, hogy ő sugallta mindazt, amit kérünk” (1Jn 5,14-15)
Történelmi időket élünk. Az Úr szól és az Ő Menyasszonya pedig válaszol.
Én már nagyon izgatottan várom, hogy mi mindent fog elvégezni Isten ezáltal a böjt által!
Jakob Pilz
ESBS Core Team