Munkaerő-és kapacitás-hiány a magyar gazdaságban

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2017. november 08. szerda

Soha nem látott magasságba emelkedett a munkaerőhiánnyal küzdő cégek aránya Magyarországon, ami már egyre inkább növekedési áldozatokat okoz. Az építőiparban a legsúlyosabb a helyzet, de már a többi ágazat is érintett. Új jelenség, hogy a munkaerőhiány mellett még egy visszahúzó erő jelent meg: mégpedig a kapacitáshiány.

Senki sem talál elég dolgozót
Már nincs olyan ágazat a magyar gazdaságban, amelyet ne húzna vissza a munkaerőhiány. Az Eurostat felmérése szerint a negyedik negyedévben az építőiparban tízből hat cég a munkaerőhiányt jelölte meg, mint a termelést korlátozó legfontosabb tényezőt, egy évvel korábban még csak 40 százalék körül mozgott a mutató. Az építőiparban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 3 ezer üres álláshely volt a második negyedévben, a szám azóta minden bizonnyal tovább nőhetett, miután a szektor tartós növekedési pályán van.

Már nem csak a munkaerőhiány sújtja a magyar gazdaságot
A feldolgozóiparban még kedvezőtlenebb a helyzet. Az év utolsó negyedévére vonatkozó felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 36 százaléka gondolta úgy, hogy a növekedésének legfőbb akadálya az általános munkaerőhiány. Ennél is fontosabb, hogy még többen, 44 százaléknyian a "képzett munkaerő" hiányát jelölték meg. Itt vegyes elmozdulásokat láthatunk az egy negyedévvel korábbihoz viszonyítva, összességében azonban a 80 százalékot karcolja a teljes munkaerőhiány, vagyis szinte minden feldolgozóipari cég küzd ezzel valamilyen formában. A második negyedévben már csaknem 20 ezer dolgozót tudott volna felvenni a feldolgozóipar (a KSH ennél frissebb számokkal csak decenberben szolgál), és minden bizonnyal azóta sem csökkent a létszámigény.
A szolgáltató szektorban tízből csaknem négy cég küzd azzal, hogy dolgozókat találjon. A negyedik negyedévben mért 37 százalékos érték jelentős ugrás az előző három hónapban látott 31 százalékhoz képest, de az év első felében ennél is nagyobb számokat láthattunk.

Már nem csak a munkaerőhiány sújtja a magyar gazdaságot
Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a betöltetlen állások száma. A KSH adatai szerint a második negyedévben már csaknem 50 ezer állás maradt üresen a versenyszférában, ami történelmi csúcsot jelentett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint szeptemberben a foglalkoztatók összesen 42 800 üres álláshelyet jelentettek be. Összességében a hónapban 134 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végén 88 ezer maradt üres.
Habár hivatalosan 50 ezer munkavállaló hiányszik a versenyszférából, szakmai szervezetek 100-200 ezerre teszik azt a létszámot, amely azonnal el tudna helyezkedni a munkaerőpiacon. Miután a magyar gazdaság a következő években tartós növekedési pályán haladhat - amelyből a legtöbb szektor kiveheti a részét -, így a munkaerőhiány tartósan velünk maradhat, sőt, még nagyobb is lehet. A vállalatok a fizetések jelentős emelésével, a munkaerő iránti elvárások csökkentésével, saját képzési programokkal reagálnak a kialakult helyzetre, ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja őket a robotizáció azokban a munkakörökben, ahol gépekkel helyettesíthetőek a dolgozók.

Új probléma: a kapacitáshiány
Új jelenségnek mondható az idei év végén, hogy már nem csak a munkaerőhiány, hanem a kapacitáshiány is sújtja a vállalatok egy részét. Kapacitáshiánynak számít minden olyan erőforrás a munkaerőn kívül, ami nem áll a cégek rendelkezésére, ilyenek például a gépek, termelőeszközök. Az Eurostat felmérése szerint a megkérdezett cégek közül egyre többen panaszkodnak erre. A kapacitáshiány leginkább az építőiparban tapasztalható, ahol ezt tízből három cég tartja fontos problémának. A munkaerőhiány után a negyedik negyedévben ez a második legfontosabb kérdéssé lépett elő, megelőzve a vevők fizetési késedelmét, ami hosszú évek óta jelent komoly problémát az építőiparnak. A gazdaság növekedésével és az Európai Unió új költségvetési ciklusából lehívható pénzek felhasználásának gyorsulásával párhuzamosan nem meglepő, hogy a vállalatoknál megjelent a kapacitáshiány, ugyanis alapvetően nem a most tapasztalt termelési szintre rendezkedtek be. Az ágazat teljesítményének nagymértékű volatilitása ráadásul kevésbé teszi lehetővé a kapacitások tartós növelését, mint máshol, hiszen a megrendelések nagyban függnek az államtól, a szabályozástól, illetve az uniós források felhasználásának ingadozásától.
Az ipart még nem sújtja annyira ez a probléma, ott még tovább bővíthető a termelés anélkül, hogy komoly kapacitáskorlátba ütköznének a vállalatok, ugyanakkor a helyzet súlyosságát érzékelteti, hogy a szolgáltató szektorban is egyre nő (már 13 százalék) azoknak a cégeknek a száma, akiknek ez gondot jelent. A folyamatok azonban azt jelzik, hogy hamarosan az ipari kapacitások is telítődnek. A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint a vállalati konjunktúrahangulatot és kapacitáskihasználtságot megragadó felmérések többsége tovább emelkedett. Az ipari kapacitáskihasználtsági mutató 84 százalékra nőtt az év közepén, ami több mint két százalékpontos emelkedés egy év alatt. Ennél magasabb szinten utoljára 2008-ban, a világgazdasági válság előtt volt az ipari kapacitások kihasználtsága, és akkor is csak néhány évig volt ilyen magas.
A kapacitások bővítésére akkor lehet számítani, ha a cégek életét befolyásoló kedvezőtlen tényezők enyhülnek. Az építőiparban a munkaerőhiány mellett bizonytalan gazdasági környezetre, az állami magatartásra, illetve a vevők fizetési késedelmére panaszkodnak, az iparban szintén komoly gond a belföldi- és az exportkereslet hiánya, de a vállalatok egy kisebb része örülne a kiszámíthatóbb állami szabályozásnak is. A szolgáltató szektorban a legkevésbé gondolják azt a cégek, hogy bármi is visszafogná a növekedést, a kereslet hiányára azonban ezek a cégek is panaszkodnak.
(portfolio.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés