Menekült gyerekek integrációját segíti a Jezsuita Menekültszolgálat és a Patrona Hungariae iskola

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2017. szeptember 28. csütörtök

Szeptember 27-én sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Párbeszéd Házában, melyen Sajgó Szabolcs SJ a Patrona Hungariae iskolaközpont igazgatójával, Rubovszky Ritával, valamint a Jezsuita Menekültszolgálat (JMSZ) munkatársaival bemutatta a jezsuita támogatással zajló oktatási integrációs programot.

Sajgó Szabolcs bevezetőjében elmondta, hogy idén a jezsuita rend két kiemelt témája a menekültek integrációja és a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója. A menekült gyerekek befogadása, a középiskolások érzékenyítése a jezsuiták által kedvelt reflexió segítségével zajlik: célja, hogy racionális, hatékony és másokkal megosztható legyen. 

A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban jelenleg hat menekült gyermek integrációja zajlik az oktatáson keresztül, a Jezsuita Menekültszolgálat kérésére és támogatásával. Rubovszky Rita, az iskolaközpont igazgatója hangsúlyozta, hogy a kérés pillanatában ugyan nem tartozott az iskola profiljába a menekültek integrációja, azonban a Boldogasszony Iskolanővérek missziójuk kezdetétől fogva hangsúlyt fektettek a peremen élő, tehetséges gyermekek iskoláztatására, és erről tanúskodnak ma is a szórványban, Nagybecskereken és másutt létrehozott kollégiumaik, valamint a markazi roma misszió. Döntésük tehát nem a politikai áramlatok mentén született meg, hanem eredeti küldetésükből fakad.

A befogadás kapcsán elmondta, hogy – bár erről olykor megfeledkezünk – ugyanolyan gyermekekről van szó, mint a mieink, ugyanazok a problémák vetődhetnek fel velük kapcsolatban. Van egy kongói fiú, aki például az elszenvedett traumákat nehezen dolgozza fel, és nem volt motivált a tanulásban, őt inkább sportiskolába küldték tovább, mert a helyzetében az integráció, a szocializáció könnyebben megvalósulhat a sporton keresztül. Mások a tanuláson keresztül integrálódnak, a kongói család egy másik gyermeke már a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumba jár.

Nagyon sok múlik a tanárokon, az osztályfőnökön. Nem mindegy, hogyan kezel egy tanár egy kialakult helyzetet. Egy-egy szó mást jelenthet egy más kultúrából érkezett gyermek számára, ebből félreértések adódhatnak, ha nem magyarázza meg a felnőtt.

Kővári Emese, a JMSZ munkatársa az integráció kapcsán elmondta: ez egy tanulási folyamat, amelynek során mozgósítani lehet a meglévő tapasztalatokat, és új ismereteket lehet szerezni. Érdemes más országok tapasztalatait is összegyűjteni, tanulni tőlük. Szeretnének más iskolákat is bátorítani, ezért tapasztalataikat olyan módon gyűjtik egybe, adják ki, hogy ezt a tudást, a hétköznapi működést mások is elsajátíthassák. Szeretnék feloldani a félelmet, ami tapasztalatok híján sokszor az első reakció. Hozzátette, hogy ugyanakkor sok a segítő szándék, és az iskolában tanuló gyerekek is nagyon nyitottak.

Az igazgatónő megerősítette, hogy a családok részéről nagy nyitottságot tapasztaltak, több jó szándékot és befogadást, mint amire számítottak. Tavaly év elején megírta a szülőknek, hogy érkezik ez a néhány gyerek, és attól kezdve minden pénteken hoztak ötven kiló tartós élelmiszert, ruhákat, ágyneműt, berendezték a menekült családok lakását, nyáron elvitték a gyerekeket különböző programokra. Az iskola diákjai szívesen végzik a menekült gyerekekkel a közösségi szolgálatot, tanítják őket magyarra, segítenek nekik a tanulásban. Mindezzel együtt Rubovszky Rita fontosnak tartja, hogy a szülők érezzék: a menekült gyerekekre irányuló figyelem nem fosztja meg a figyelemtől a többi gyereket.

Sajgó Szabolcs hangsúlyozta, hogy ezek a gyerekek gazdagító közösségbe lépnek be, esélyt kapnak az emberi kibontakozásra. A család és az iskola a katolikus értékrend követésére köt szerződést egymással. Rubovszky Rita hozzátette, hogy az iskola szerzetesi karizmája szerint felelősségteljes embereket nevel. Nem akarnak megfelelni az uralkodó áramlatoknak, ez szabaddá teszi őket, ennek a felelősségnek a tudatában döntenek diákjaikról. Előfordul, hogy valakit eltanácsolnak, ha nem vállalja az általuk képviselt értékek követését, és előfordul az is, hogy az iskola lesz a családja egy olyan diáknak, aki ugyan nem menekült, nem hátrányos helyzetű, de a szülei nem tudnak gondoskodni róla.

Elmesélte, hogy néhány muszlim család szívesen íratta be hozzájuk gyermekeit, mert biztonságosnak érzik, hogy csak lányok járnak az iskolába. Ők is különfélék: van, ahol az integráció olyan jól működik, hogy a gyerek mindig jár misére, másutt pedig a család már az első beszélgetésen megváltoztatta a döntését, mégsem íratta be a gyermekét.

Sajgó Szabolcstól megtudtuk, hogy jelenleg azok a menekültek, akik megkapják a menekültstátuszt, a tranzitzónát elhagyva egy hónapot a vámosszabadi nyílt táborban töltenek. A Bevándorlási Hivatal kérte az egyházi szervezetek segítségét abban, hogy az ide érkezők további életét segítsenek megszervezni. A JMSZ szeretne egy újabb olyan családot segíteni, ahol iskoláskorú gyerekek vannak.

Jacsó Annamária, a JMSZ munkatársa felhívta a sajtó munkatársainak figyelmét a bejrúti oktatási központ támogatására, ahol a Jezsuita Menekültszolgálat libanoni szervezetének köszönhetően lehetőséget biztosítanak szíriai és iraki menekültek oktatására és felzárkóztatására. Jelenleg egy napvitorla kialakítására hirdettek gyűjtést. 

Hölvényi Kristóf művészi fotóit a Jezsuita Menekültszolgálat libanoni és közel-keleti szervezetéről és munkájáról a Párbeszéd Házában állították ki, ennek kapcsán október 2-án élménybeszámolót tart közel-keleti útjáról.

Sajgó Szabolcs felhívta a figyelmet egy közelgő konferenciára is, amelyet Kálvin és Ignác címmel a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója alkalmából rendeznek meg.

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír