600 ezer magyar hagyhatta el az országot

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2017. augusztus 31. csütörtök

A Portfolio becslése alapján nagyjából 600 ezer magyar állampolgár vándorolt ki az országból az Európai Unió más tagállamaiba. A becslés azért érdekes, mert az EU-n belül nincs egységes adatbázis az uniós belüli migrációról, ezért elég nehéz pontos becslést adni a kivándorolt magyarok számáról.  A cikk az IMF tanulmányára hivatkozva említi meg, hogy a kelet-európai térség népessége 18 millió fővel csökkent 1992 és 2015 között a kivándorlás miatt, tehát a népesség hat százaléka elvándorolt az EU keleti tagállamaiból...

A Központi Statisztikai Hivatal 2014-ben hozott ki egy konzervatív, 350 ezres becslést a külföldre vándorolt magyarok számáról, ez a 2013 eleji állapotokat becsülte, aztán a KSH Népességtudományi Intézete 2015 elején publikált egy kutatást, ami szerint 2014 elején 330 ezer magyar élt Európában. 2014 tavaszán a külföldi cégalapítással foglalkozó kftkreator.hu oldal is készített egy becslést, ők 600 ezerre tették a kivándorlók számát.
Ezek a kutatások mind uniós tükörstatisztikákat vesznek alapul különféle korrekciókkal, és mivel régi adatokkal dolgoznak, a legfrissebb is csak a 2013-as állapotokat becsli. A becslések több dolog miatt sem egységesek, például van ahol csak a népszámlálások adataiból lehet kiindulni, ami miatt Görögországban és Horvátországban például csak 2011-es adatok állnak rendelkezésre, máshol pedig munkaerő-piaci, adózási, vagy társadalombiztosítási statisztikákból becslik a bevándorlók számát.

Anglia, Németország, Ausztria
A lényeg hogy a módszertan különbözősége miatt nagyok lehetne az eltérések (erről itt írtunk részletesebben). Ráadásul ezek a statisztikák nem tartalmazzák a nem bejelentett munkavállalókat, az ingázókat, és a visszatérés még a kivándorlását is rosszabbul van dokumentálva, így a nettó számok még nehezebben becsülhetőek.
A Portfolio becslése alapján az jött ki, hogy nagyjából 600 ezer magyar állampolgár és más EU-s tagállamokban. A legtöbben az Egyesült Királyságban élnek (250 ezer), de szintén sokan mentek Németországba (192 340), és Ausztriába (72 390). Svédországban és Hollandiában is tízezer feletti szám jött ki. A francia statisztikai hivatal a lapnak egy 146 ezer fős adatot adott meg, de mivel ez irreálisnak tűnt a számolásban az Eurostat becslését használták fel.
Ez alapján első ránézésre nem változott a kivándorolt magyarok száma 2014 óta kftkreator.hu becsléséhez képest, de ők még közel tízezer fővel számoltak Szlovákiában, nyolcezerrel Svájcban, majdnem kétezerrel Norvégiában, ezerhatszázzal Romániában, és a brit lakosságra vonatkozóan egy 300 ezres becslést fogadtak el (ez a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése volt). Ez így három év alatt 70 ezres növekedést jelent. 
Az Economist legutóbbi számában megjelent cikk szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy véget ért a kelet-európai munkavállalók nyugatra vándorlása, vagy legalábbis lassulni látszik ez a trend. A lap szerint az adatok azt mutatják, hogy 2010 óta a 11 posztkommunista ország közül 9-ben csökkent a nettó migráció mértéke, és egyes ingatlanpiaci cégek is azt látják, hogy a hazatérők is megjelentek a piaci keresletben.

Véget érhet az elvándorlás, de még nem fordul a trend
A cikk az IMF tanulmányára hivatkozva említi meg, hogy a kelet-európai térség népessége 18 millió fővel csökkent 1992 és 2015 között a kivándorlás miatt, tehát a népesség hat százaléka elvándorolt az EU keleti tagállamaiból. A hazatérési hajlandóságot segíti, hogy a munkaerőhiány miatt az egész régióban elkezdtek emelkedni a bérek, ráadásul sok nyugat-európai országhoz képest arányaiban olcsóbb a lakhatás a kelet-európai országokban.
Az Economist a magyar trendekről külön nem ír sajnos, van viszont egy érdekes ábra a cikkben, ami azt mutatja meg, hogy 2004 és 2017 között mennyivel nőtt Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP. Ebből az derül ki, hogy bár Magyarországon az uniós átlag felett nőtt, az említett országokhoz képest Magyarországon volt a legkisebb a növekedés.
László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem professzora az Inforádiónak a cikk kapcsán azt mondta, a munkerőhiány miatti kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet és a növekvő bérek önmagukban még nem fogják megfordítani a trendeket. László szerint csökkenti az elvándorlási kedvet, hogy például a brexit miatt bizonytalan a helyzet az Egyesült Királyságban, de ez még nem jelenti azt, hogy megfordulna a tendencia és erőteljes lenne a hazaáramlás.
„Az, hogy Magyarországon emelkednek a munkabérek, relatíve felértékeli a hazai munkaerőpiacot és a munkalehetőségeket külföldhöz képest, ami valamennyire csökkenti a kifelé irányuló mozgást, és erősödik a magyar munkaerőpiac megtartóereje. A kettő között azonban nincs akkora átfordulás, hogy azok, akik régen külföldön vannak, önmagában ezért hazajöjjenek. Ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac megtartóereje emelkedjen, a hazai bérszintnek és a külföldi megélhetési lehetőségeknek sokkal közelebb kell kerülniük" - mondta a lapnak.
(index.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés