5 nevelési tanács Louis és Zelie Martintól, a szentektől, akik szenteket neveltek

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2017. július 16. vasárnap

Nehéz a gyermeked fegyelmezni? Minden rossz szokásodat lemásolja? Aggódsz miatta, mert képes akár a földhöz vágni magát hiszti közben? Nem vagy egyedül. Louis és Zelie Martinnak, Lisieux-i Szent Teréz szüleinek hasonló problémákkal szembesülve kellett rájönniük, miként neveljék jól gyermekeiket.

Végül valóban szent gyermekek szent szüleivé váltak, de a gyermeknevelés nekik sem volt könnyű, és nem mindig találták meg a helyes választ. Ami leginkább segítette őket, az volt, hogy kitartóan küzdöttek, hogy megadják a gyermekeknek, amire szükségük van: mindenekelőtt, hogy szerető családban nevelkednek fel.

Következzen öt hasznos nevelési tanács Kis Szent Teréz szüleitől, ami a mai szülőket is segítheti abban, hogy erényes gyermekeket neveljenek a modern világban.

1. Ajánld Isten oltalmába gyermekedet már élete kezdetén!

Zelie-nek szokása volt, hogy valamennyi gyermekét, közvetlenül a megszületése után Isten oltalmába ajánlja a következő imával:

„Uram, add meg nekem azt a kegyelmet, hogy ez a gyermek Neked legyen szentelve, és semmi se homályosítsa el a lelke tisztaságát.”

Bár ennek a felajánlásnak a gyümölcsei nem voltak rögtön nyilvánvalóak, megmutatja, hogy Zelie mennyire tudatos szülő volt. Azt szerette volna, ha valamennyi gyermeke szent lesz, de nem halogatta, hogy hozzákezdjen ezen munkálkodni. Tudta, hogy „most” van a legjobb pillanat, hogy elkezdje, amit tennie kell.

2. Szeresd a gyermekedet bőséges szeretettel!

Könnyű elfelejteni, hogy mennyire szükségük van a gyermekeknek a szeretetre – sok szeretetre. Louis és Zelie nagy szeretetben nevelték gyermekeiket, úgy, hogy éreztették is velük ezt a túláradó szeretetet. Celine Martin írta az édesapjáról: Bármennyire is szigorú volt önmagával szemben, velünk mindig nagyon gyengéd volt. Kivételesen lágy szívű volt velünk szemben. Csak értünk élt. Egy anya szíve sem tudja az övét felülmúlni.”

Louis aranyos beceneveket is adott gyermekeinek, hogy kimutassa irántuk érzett különleges szeretetét. Marie-t gyémántnak, Pauline-t igazgyöngynek, Celine-t rettenthetetlennek, Léonie jószívűnek hívta, Terézt pedig a kis királylánynak vagy virágcsokornak.

3. Ne add fel, ha a gyermeked nehéz eset!

Zelie a fivérének írott levelében is azt írta, ne aggódjon, ha egy kisgyermekkel nehéz boldogulni: „Ne légy nyugtalan, ha úgy találod, hogy a kis Jeanne túlzottan hisztis. Ez nem fogja megakadályozni abban, hogy később, amikor felnőtt, kiváló gyermek legyen, akár a támaszod is. Emlékszem, Pauline is ugyanilyen volt kétéves koráig, és mennyire aggódtan miatta – és ma ő a legjobb gyermekem. De tudnod kell, hogy nem is neveltem félre. Bármilyen kicsi is volt, nem engedtem, hogy csak úgy simán megússza bármilyen büntetés nélkül.”

Nem Pauline volt az egyedüli gyermek a Martin családban, aki nehéz perceket okozott a szüleinek. Teréz és Léonie miatt egyaránt sokat aggódott az anyjuk. Mindenestre Zelie és Lousi nem adták fel, és még amikor hiábavalónak tűnt, akkor is küzdöttek gyermekeikért.

4. Legyél követendő példa a gyermekeid számára!

Gyermekeink minden mozdulatunkat követik, akár jók, akár rosszak. Louis és Zelie mindent megtettek, hogy mintaként szolgáljanak gyermekeik számára abban, miként viselkedjenek másokkal. Celine írt arról, apja milyen türelmes volt másokkal, még akkor is, amikor azok kíméletlenek voltak vele szemben.

„Egyszer vele mentem, hogy beszedje egy bérlőtől a bérleti díjat, mindez Lisieux főutcájában történt. A nő nem akart fizetni, és apám után futott különböző dolgokat kiabálva. Én elborzadtam, de apám nyugodt maradt, és egyáltalán nem válaszolt, s nem is panaszkodott a bérlőre később sem.”

Hogyan várhatjuk, hogy a gyermekeink türelmesek és kedvesek legyenek másokkal, ha nem nyújtunk jó példát számukra?

5. Játssz a gyermekeiddel!

Manapság könynen előfordulhat, hogy a gyerekeket leültetjük valamilyen képernyő elé és csak nagy ritkán játszunk velük. A gyermekeinknek azonban néha még a játék birodalmában is arra van szükségük, hogy figyeljünk rájuk. Celine írta édesanyjáról: „Szívesen játszott velünk, akár azt is kockáztatva, hogy a napi munkája egészen éjfélig vagy még későbbig kitolódik.” Louis is csatlakozott a játékhoz, gyakran kisebb játékokat készített gyermekeinek, játékokat talált ki és énekeket énekelt velük.

Forrás és fotó: Aleteia.org

Magyar Kurír
(asz)

You have no rights to post comments