Mohamed válasza a személyét érő sérelmekre

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2015. január 30. péntek

A nyugati világot sokkolja az a felismerés, hogy rendszeresen akadnak olyan muszlimok, akik úgy érzik: az iszlámot ért kritika kezelésének egyetlen módja a véres bosszú és a megfélemlítés. Pedig a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap székházában történt mészárláshoz hasonlóan Mohamed is nem egyszer a merénylet módszerét használta arra, hogy leszámoljon ellenfeleivel.

A 20–21. századi muzulmán terroristák számára a Korán, a Hadísz és Mohamed élete (Szíra) nyújt ideológiai támaszt kriminális tevékenységükhöz. Előbbi kiemelt figyelmet szentel azok ítéletének, akik tökéletlennek gondolják a Prófétát vagy kritizálják. „Bizony, azoknak a büntetése, akik háborút viselnek Allah és a Küldötte ellen, és romlást terjesztenek a földön, az, hogy megölik őket, megfeszítik, vagy levágják a kezüket és a lábukat az ellentétes oldalon, vagy kiűzik őket az országukból. Ez a megszégyenítésük ebben a világban, és a Túlvilágon hatalmas büntetés várja őket” – olvasható a Korán 5:33 részében, és a 33:57 ezt kiegészíti: „Bizony, azok, akik rágalmazzák Allahot és a Küldöttét, Allah megátkozza őket ebben a világban és a Túlvilágon, és megalázó büntetést készített elő nekik.” A 9:12 szintén ebben a körben szólít harcba: „De ha megszegik az esküjüket az egyezményük után, és becsmérlik a vallásotokat, akkor harcoljatok a hitetlenség vezetői­vel – bizony, számukra nem léteznek eskük, hogy abbahagyják."
Ka’b bin al-Ashraf egyike volt Mohamed áldozatainak. A muszlim történészek beszámolója alapján fiatal és csinos volt, egy tehetséges költő és a Banu Nadir (a zsidó törzsek egyike Medinában) vezetője. Miután Mohamed száműzte a Banu Kainukát – egy másik zsidó törzset Medinából – Ka’b feladata lett népe biztonságával törődni a muszlimokkal szemben, így Mekkába ment védelmet kérni. Verseket írt és dicsérte a mekkaiak bátorságát, becsületét. Amikor Mohamed tudomást szerzett erről, elment a mecsetbe, és az ima után a következőket mondta: „Ki hajlandó megölni Ka’bot, aki megsértette Allahot és az Ő apostolát?”
Erre Muhammad bin Maslama felállt, mondván: „Ó Allah apostola! Szeretnéd, hogy megöljem?”
A próféta azt mondta, hogy „Igen”.
Maslama így válaszolt: „Akkor engedd meg, hogy (hamis) dolgokat mondjak [vagyis megtévessze Ka’bot]”.
A próféta azt mondta, hogy „Mondj!”
Ezután Maslama elment Ka’bhoz, és azt mondta neki: „Mohamed pénzt követel tőlünk (vagyis zakatot [alamizsnát]), és zaklatott minket, és azért jöttem, hogy kölcsön kérjek tőled.”
Erre Ka’b így felelt: „Allahra, akkor elegetek lett belőle!”
Maslama ezt mondta: „Most, hogy már egy ideje követjük, nem akarjuk elhagyni. Azt szeretnénk, ha kölcsönadnál nekünk egy-két tevére való élelmet.  […]”
Maslama és társai megígérték Ka’bnak, hogy még aznap este visszatérnek. Így is lett, Maslama két másik férfival együtt tért vissza, akiknek a következőt mondta: „Amikor Ka’b lejön, megérintem és megszagolom a haját. Amikor látjátok, hogy megfogom a fejét, szúrjátok le.”
Ka’b parfümtől illatosan lejött hozzájuk.
Maslama ezt mondta: „Soha nem éreztem kellemesebb illatot, mint ez. Megengeded, hogy megszagoljam a fejed?”
Ka’b azt mondta, hogy „Igen”.
Amikor Maslama erősen megragadta a fejét, azt mondta társainak, hogy „Kapjátok el!”
Így ölték meg, majd elmentek a prófétához, és tudatták vele mindezt. (Abu al-Rafit Ka’b bin al-Asrafot követően gyilkolták meg. [Bukhari 5.59.369])
A feljegyzésben – melynek hitelességét senki sem kérdőjelezi meg – Allah prófétája nemcsak bátorított gyilkosságra, hanem egyenesen javasolta a megtévesztést és az árulást.
Mohamed egy másik áldozata egy Abu Afak nevű öregember volt, akiről azt állították, hogy 120 éves. Verseket írt, amelyek közül néhányban azt sérelmezte, hogy az emberek Mohamed követői lettek. Azt írta, hogy Mohamed egy őrült, aki önhatalmúlag mondja az embereknek, hogy mi az, ami tilos és mit szabad, és aki miatt az emberek lemondtak intelligenciájukról, és ellenségessé váltak egymással szemben.
Ibn Sa’id al-Maghribi mesélte el a következő történetet: Aztán bekövetkezett Salim Umayr Ibn al-Omri támadása Abu Afak, a zsidó ellen, Allah Apostola hidzsrájának [Mekkából Medinába történő bevándorlása Kr. u. 622-ben] huszadik hónapjának elején. A Banu Amr törzsből származó Abu Afak, egy 120 éves zsidó öregember volt, aki Mohamed ellen uszította az embereket, és szatirikus verseket írt róla.
Salim Ibn Umayr, aki a nagy sirató személyek egyike volt, és aki részt vett a badri csatában, azt mondta: „Fogadalmat teszek, hogy vagy én ölöm meg Abu Afakot, vagy ő öl meg engem.” Várt a lehetőségre, míg egy forró éjszaka mindez el nem érkezett. Abu Afak a szabad ég alatt aludt. Salim Ibn Umayr tudta ezt, a mája fölé helyezte a kardot, és addig döfte, míg elérte az ágyát. Allah ellensége felsikoltott, és az emberek – akik a követői voltak – odarohantak hozzá, bevitték a házába és eltemették. (Ibn Said: The Kitab al Tabaqat al Kabir)
Ennek az idős embernek az egyetlen „bűne” az volt, hogy szatirikus verseivel Mohamedet bírálta.
Amikor Asma bint Marwan, egy ötgyermekes zsidó anya hallott erről, annyira felháborodott, hogy írt egy verset, amiben Medina férfiait átkozta azért, amiért hagyták, hogy egy idegen megossza őket, és engedték, hogy megöljön egy tiszteletre méltó öregurat. Mohamed ismét felment a szószékre és így kiáltott: „Ki fog engem megszabadítani Marwan lányától?” Umajr bin Adij, aki ott volt és hallotta Mohamedet, még azon az éjjelen bement a nő házába, és megölte. Reggel elment Mohamedhez, és elmondta neki, mit tett, mire [Mohamed] azt mondta: „Ó Umajr, segítettél Allahnak és az Ő apostolának!” Amikor megkérdezte, kell-e tartania bármilyen negatív következménytől, az apostol azt mondta: „Két kecske sem öklelné fel egymást érte.” [A. Guillaume: Mohamed élete (Sirat Rasul Allah), 675–676. o.]
Miután Asma meggyilkolásáért megkapta a dicséretet Mohamedtől, a gyilkos elment Asma gyerekeihez, elhencegte a gyilkosságot, amit elkövetett, és a kisgyerekeken, valamint az áldozat törzsén gúnyolódott.
Nagy felfordulás volt aznap a Khatma törzsben Marwan lányának ügyével kapcsolatban. Öt fia volt, és amikor Umajr az apostoltól elment hozzájuk, azt mondta: „Ó Khatma gyermekei, megöltem Marwan lányát. Álljatok ki ellenem, ha mertek. Ne várakoztassatok meg!”
Ez volt az első nap, amikor az iszlám erőssé vált a Khatma törzsön belül. Azelőtt, akik muzulmánok voltak, titkolták ezt a tényt. Közülük Umajr b. Adij, akit úgy hívtak, hogy az „Olvasó”, Abdullah b. Aus és Khuzajma b. Thabit voltak az elsők, akik felvették az iszlámot. Bint Marwan meggyilkolásának másnapján a Banu Khatma emberei muzulmánokká váltak, mert látták az iszlám erejét. [A. Guillaume: Mohamed élete (Sirat Rasul Allah)]
Ezen gyilkosságok után a muzulmánok egyre magabiztosabbá, arrogánssá és parancsolóvá váltak Medinában, és félelemmel töltötték el ellenfeleik szívét. [Mohamed] azt az üzenetet akarta közvetíteni, hogy a vele való bármilyen szembeszegülés vagy bírálat egyenlő a halállal. Az iszlám terror modernkori gyakorlata ezen a kitaposott ösvényen jár, és többnyire elég csak a fenyegetést alkalmazniuk, hogy kiépítsék fennhatóságukat. (S. Z.)

A fanatikusok áldozatai
1989-ben Khomeini fatvát (vallási rendeletet) adott ki a Salman Rushdie elleni merényletre, a Sátáni versek című könyve miatt, amely egyesek szerint sérti az iszlámot. Néhányan elítélték Khomeinit és azzal vádolták, hogy szélsőséges. Meglepő módon sokan inkább Rushdie-t hibáztatták a muszlimok iránti érzéketlensége miatt. A fatva a mai napig érvényben van.
2004. november 2-án Theo van Gogh filmrendezőt a holland-marokkói muszlim Mohammed Bouyeri nyilvánosan meggyilkolta. Miután nyolcszor halálosan meglőtte, elvágta a torkát (majdnem lefejezte), majd két tőrt szúrt a testébe. Az egyikhez mellékelve volt egy ötoldalas levél, ami a gyilkosságot van Gogh Behódolás című filmjével és az iszlámmal kapcsolatos nézeteivel magyarázta. A levelet a merénylő Ayaan Hirsi Alinak címezte, és dzsihádra szólított fel a kafirokkal (nem-muszlimokkal), Amerikával, Európával, Hollandiával és magával Hirsi Alival szemben. Van Gogh meggyilkolása óta Hirsi Ali rendőri védelem alatt áll, és ismeretlen helyen él Amerikában. Ugyanezen naptól fogva Geert Wilders holland konzervatív-liberális politikus is rendőri védelem alá került, mivel ő is éles kritikával viszonyul az iszlámhoz, amit egy vallási köntösbe bújtatott totalitárius politikai ideológiának tart.
Kurt Westegard, a híres turbános Mohamed-karikatúra alkotója 2005 óta számos halálos fenyegetést kapott. 2008-ban elfogtak három muzulmánt, akiket azzal vádoltak, hogy meg akarták ölni Westegardot. Ezután került rendőrségi védelem alá, a házát megerősítették – golyóálló üveget szereltek fel és kialakítottak egy pánikszobát, ahova baj esetén menekülhet. 2010. január elsején egy baltával felfegyverkezett 28 éves szomáliai muzulmánnak majdnem sikerült megölnie az akkor 75 éves idős férfit. A muzulmán férfi megpróbálta betörni a pánikszoba ajtaját, ahova Westegard bemenekült, miközben azt ordítozta: „Bosszút fogunk állni! Bosszú!”. A kiérkező rendőrök karon és lábon lőtték a támadót. Ettől a naptól fogva Westegard is 24 órás rendőri védelem alatt áll.
2011 májusában egy koppenhágai bíróság tizenkét év börtönbüntetést szabott ki Lorsz Dukajev csecsen származású férfira, aki merényletet tervezett a híres Mohamed-karikatúrát leközlő Jyllands-Posten dán lap ellen. A levélbomba a 25 éves férfi tervei ellenére 2010. szeptember 10-én egy hotel fürdőszobájában lépett működésbe, és a detonáció következtében egyedül ő sérült meg. A nyomozók szerint Dukajev szeptember 11-re tervezte az akció végrehajtását a Jyllands-Posten szerkesztősége ellen.
Lars Hedegaard iszlámkritikus dán íróra és történészre, a Dán Szabad Sajtó Társaság és a Dispatch International újság alapítójára 2013 februárjában támadt rá egy postásnak álcázott muzulmán merénylő. Hedegaard sértetlenül úszta meg az ellene Koppenhágában megkísérelt merényletet, és saját maga kényszerítette menekülésre az ismeretlen támadót. Röviddel ezt megelőzően Hedegaard fejét csupán néhány centiméterrel kerülte el a neki szánt pisztolylövedék.
Lars Wilks 2007-ben egy kutyákról szóló művészeti kiállításra olyan alkotást készített, amely Mohamed prófétát kóbor kutyaként jeleníti meg. Az iszlám szövegeket és Mohamed példáját hűen követő muzulmánok több merényletet is terveztek a svéd művész ellen. Őt is rendőri védelem alá kellett helyezni.
(hetek.hu)