A nagy közbeszerzések döntő része korrupt

A nagy becsült értékű közbeszerzések több mint 85 százaléka fertőzött a korrupciót tekintve, sőt a válaszadók 36 százalékának véleménye szerint teljes mértékben fertőzött, írja a Napi Gazdaság. Alacsony becsült érték esetében a megkérdezettek majdnem 30 százaléka tartotta fertőzöttnek a közbeszerzéseket − ismertette a Budapesti Corvinus Egyetem 2011-ben, az előző közbeszerzési törvény alapján végzett felmérésének eredményét Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem adjunktusa.

Az ajánlatkérők vonatkozásában a klasszikus ajánlatkérők (állami, önkormányzati) eredményei kismértékben rosszabbak a közszolgáltatók és a támogatott szervezetek eredményeihez képest. Nagyon fontos megjegyezni, hogy nem szó szerinti értelemben vett korrupcióról van szó minden esetben, hanem akár határterületről, amikor az ajánlatkérő kényszerből nem folytat le eljárást, és jogszerűtlenül módosít szerződést az ellátás biztosítása érdekében − tette hozzá a szakember.

Nem a szabályok szigorítása a megoldás

Minden évben az egyik legérdekesebb kérdés a korrupciós fertőzöttség az eljárás egyes cselekményei vonatkozásában. A válaszok szerint az eljárások előkészítése, bírálata és a szerződés teljesítése a legkockázatosabb elem a korrupció szempontjából, tehát nem eljárásspecifikus választ adtak az érintettek. Ez azért fontos, mert a mindennapi közbeszerzési eljárási szabályok szigorításával sem hatékonyabb közbeszerzésünk, sem etikusabb közbeszerzésünk nem lesz. A válasz tehát még korrupciós okból sem az eljárási szabályok további szigorítása kell hogy legyen − hangsúlyozza Tátrai Tünde.

A kormány változtatna a 2011-ben bevezetett, úgynevezett háromajánlatos eljárások szabályain, a folyamatban lévő törvénymódosítás szerint ezen beszerzéseknek is nyilvánosságot biztosítanának azáltal, hogy az elindításuk előtt 5 nappal a szervezeteknek közzé kellene tenniük a beszerzés adatait honlapjukon vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Ezen eljárásokra nem lenne kötelező csak mikro-, kis- és középvállalkozásokat meghívni. Az indoklás szerint ezt a változtatást az  Európai Bizottsággal történt konzultáció eredményeként teszik meg.

Egyszerűen nem csinálják meg

"Az érintett szabályozás módosítására kétségtelenül szükség volt, ugyanakkor én személy szerint nem hiszek a honlapon történő közzétételben sem, hiszen a közelmúltban nyilvánosságra került TI Közbeszerzési Nyilvánosság Index megmutatta, hogy például az önkormányzatok 40 százaléka egyáltalán nem tesz eleget a nyilvánosságra vonatkozó követelményeknek. Ami számon kérhető, ami ellenőrizhető, az valódi nyilvánosságot képes biztosítani. De ami egy honlapon történő közzétételt tesz szükségessé, azzal ugyanúgy lehet sumákolni. Ugyanakkor ez a megoldás jobb, mint ha csak és kizárólag ajánlatkérő által gondosan kiválasztott 1+2 cég kerülne meghívásra, ami semmi más, mint egy eljárás lepapírozása" − fejtette ki véleményét az egyetemi adjunktus.

Megfelelő statisztikai adatok, átláthatóság, nyilvánosság, elszámoltathatóság, adatelemzés, majd ezt követő policy-alkotás és jogalkotás − sorolja a közbeszerzési hatékonyság növelésének tényezőit a szakember. Ha nincs adat, nincs információ, nem lehet miből kiindulni, úgy nagyon nehéz még hatékonysági számítást is végezni. Én hiszek a számok erejében a közbeszerzésben, ha többet tudunk egy piacról, úgy a döntés hatását is pontosabban lehet előre jelezni vagy akár később korrigálni − mondta Tátrai Tünde.