Ferenc pápa: Ne elégedjetek meg a középszerű keresztény élettel

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2013. május 06. hétfő

A vasárnap délelőtti pápai szentmisére a világ minden részéről számos konfraternitás képviselői gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljenek a Szentatyával.

A szertartás elején Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke köszöntötte Ferenc pápát és nyitotta meg a szentmisét. Hosszú időre nyúlnak vissza számos ország és a különböző városok negyedeinek helyi hagyományai, amelyek mélyek élnek az emberek szívében – kezdte beszédét az érsek. Ezer év történelmének képviselői vannak itt jelen, akiket kevesen ismernek, mert a mindennapok egyszerű gesztusai nem érik el a média figyelmét. Ezzel a szentmisével kérik az Urat: nyissa meg szívüket, hogy gazdag hagyományaik mellett fel tudják ismerni azokat az új helyzeteket, ahol a hit a szeretet által még tevékenyebbé válik.

Ferenc pápa homíliája elején a hívekhez fordulva bátornak nevezte őket, hogy az eső ellenére is eljöttek és köszönetet mondott nekik. Az Úr áldjon meg benneteket! Majd hangsúlyozta, hogy a Hit éve keretében örömmel mutatja be a szentmisét a konfraternitások számára. Az egyháznak ez a hagyománya, amelyet a konfraternitások jelentenek, az utóbbi időben a megújulás és az újra felfedezés korszakát éli.

Az Evangéliumból kiindulva a Szentatya Jézus búcsúbeszédeihez fűzte gondolatait, amelyeket János evangelista mond el az Utolsó Vacsora kontextusában. Jézus az apostolokra bízza utolsó gondolatait, mint egy spirituális végrendeletet, mielőtt elhagyná őket. A szöveg hangsúlyozza, hogy a keresztény hit az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel való kapcsolatra összpontosul. Aki szereti az Úr Jézust, befogadja Őt és az Atyát, és szívébe, életébe fogadja az Evangéliumot. Ez kijelöli számunkra, hogy mindennek miből kell kiindulnia: Isten szeretetéből és abból, hogy Krisztus tanítványai vagyunk megélve az Evangéliumot. Utalt XVI. Benedek szavaira, aki korábban a konfraternitásokhoz szólva az evangéliumi lelkület kifejezést használta.

A konfraternitásokhoz fordulva a pápa megállapította: a népi vallásosság, amelynek fontos megnyilvánulásai a konfraternitások, olyan kincs, amelyet az egyház és a latin-amerikai püspökök misztikusnak, spirituálisnak neveztek. Találkozási hely Jézus Krisztussal. Mindig Krisztusból merítsetek, aki kifogyhatatlan forrás. Erősítsétek meg hiteteket gondozva lelki képzéseteket, a személyes és a közösségi imát, valamint a liturgiát. Az évszázadok során a konfraternitások sokak életszentségének helyei voltak, akik egyszerűen élték meg az Úrral való intenzív kapcsolatot. Határozottan haladjatok előre az életszentség felé. Ne elégedjetek meg a középszerű keresztény élettel, hanem tagságotok legyen ösztönző erő elsősorban magatok számára, hogy még jobban szeressétek Jézus Krisztust – buzdította a konfraternitások képviselőit Ferenc pápa.

Az Apostolok Cselekedeteinek idézete is az alapvetően fontosról szól számunkra – folytatta szentbeszédét a pápa. A születő egyházban azonnal szükség volt rá, hogy megkülönböztessék azt, ami alapvető volt a keresztények számára, Krisztus követéséhez, és ami nem. Az apostolok és az idősek fontos megbeszélést tartottak Jeruzsálemben, az első zsinatot erről a témáról a problémák után, amelyek abból születtek, hogy a nem zsidóknak, vagyis a pogányoknak hirdetett Evangéliumot. Gondviselésszerű alkalom volt arra, hogy jobban megértsék, mi a fontos: hinni a bűneinkét meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban és úgy szeretni egymást, ahogy Ő szeretett bennünket. Megfigyelhető, hogy a nehézségeket az egyházon belül és nem azon kívül győzték le.

A második elem, amelyre a Szentatya felhívta a figyelmet XVI. Benedeket idézve: az egyháziasság. A népi vallásosság olyan út, amely elvezet az alapvetően fontos dolgokhoz, ha az egyházban élik meg szeretetközösségben lelkipásztoraikkal. Kedves testvérek, az egyház szeret benneteket! Legyetek a közösségben aktív jelenlét, mint élő sejt, élő kövek – kérte a konfraternitásoktól Ferenc pápa. A latin-amerikai püspökök az Aparecidai dokumentumban (264.) azt írták, hogy „a népi vallásossága hit megélésének legitim módja, amellyel a hívek az egyház részének érezhetik magukat”. Szeressétek az egyházat. Hagyjátok, hogy vezessen benneteket! A plébániákon, az egyházmegyében legyetek a hit és a keresztény élet tüdeje. Friss levegő…

A Szent Péter téren az esernyők színeinek és konfraternitások jelképeinek nagy változatosságát látom – folytatta homíliáját Ferenc pápa. Ilyen az egyház is: mindannak gazdag kifejeződési formája, ami visszavezet az egységhez, ami pedig a Krisztussal való találkozáshoz vezet.

Egy harmadik kifejezést is kiemelt a konfraternitások jellemzésére a Szentatya: a missziós elhivatottságot. Sajátos és fontos hivatásotok van – állapította meg a pápa. Ez pedig nem más, minthogy tartsátok életben a hit és a népek kultúrája közötti kapcsolatot, és mindezt tegyétek a népi vallásosságon keresztül. Amikor pl. körmenetben hordozzátok a keresztet nagy tisztelettel és szeretettel az Úr iránt, akkor ez ne csak pusztán egy külsődleges cselekedet legyen. Az Úr húsvéti misztériumának középpontját mutatjátok fel ugyanis, aki megváltott bennünket. mutassátok tehát fel elsősorban magatoknak és a közösségnek, hogy az élet konkrét útján kell követni Krisztust, hogy átalakítson bennünket.

Ugyanígy, amikor Szűz Mária iránti nagy tiszteleteteket fejezitek ki, akkor a keresztény lét legmagasabb fokú megvalósítását mutatjátok meg. Ő ugyanis hite és Isten akarata iránti engedelmessége, valamint az Igéről és Jézus cselekedeteiről folytatott elmélkedése miatt az Úr tökéletes tanítványa (vö. Lumen gentium 53). Ezt a hitet, amely Isten Szavának meghallgatásából születik, olyan formában juttatjátok kifejezésre, amely az érzékeket, az érzelmeket és a különböző kultúrák jelképeit is bevonják ebbe. Ezáltal közvetítitek a hitet az embereknek, különösen az egyszerű embereknek, akiket Jézus „legkisebbeknek” nevez az Evangéliumban.

„Együtt haladni a kegyhelyek felé és a népi vallásosság különböző megnyilvánulásaiban részt venni a gyermekeket és más személyeket is bevonva ebbe önmagában az evangelizáció cselekedete” – idézte a pápa az Aparecidai dokumentumot. Legyetek igazi evangelizálók – buzdította a konfraternitások képviselőit a Szentatya. Kezdeményezéseitek legyenek „hidak”, utak, amelyek Krisztushoz vezetnek, hogy együtt haladjunk Vele. Ebben a lelkületben fordítsatok mindig figyelmet a szeretetre. Minden keresztény és minden közösség olyan mértékben missziós, amennyire előreviszi és megéli az Evangéliumot, valamint tanúságot tesz Isten szeretetéről mások felé, különösen azok felé, akik nehézségben vannak. Legyetek a szeretet és Isten gyengédségének, irgalmasságának misszionáriusai. Isten mindig megbocsát és vár bennünket. Nagyon szeret minket – erősítette meg Ferenc pápa.

Evangéliumi lelkület, egyháziasság, missziós elhivatottság. Ezt a három kifejezést ne felejtsétek el – buzdított a Szentatya. Kérjük az Urat: irányítsa mindig elménket és szívünket Isten felé, hogy az egyház élő köveiként cselekedeteink és egész keresztény életünk legyen irgalmasságának és szeretetének ragyogó tanúságtétele. Így haladunk földi zarándokutunk célja és afelé a csodás kegyhely felé, ami a Mennyei Jeruzsálem. Ott nincs más szentély, csak Isten és a Bárány, a nap és a hold fénye átadja helyét Isten dicsőségének – zárta homíliáját Ferenc pápa.

A világ minden részéről érkezett konfraternitásoknak bemutatott szentmisét követően az eső ellenére a Szentatya hosszasan körbe járta a Szent Péter teret és köszöntötte a zarándokokat. Programon kívül még pápamobilján elhagyta a Szent Péter teret is és a Via della Conciliazione úton is üdvözölte a híveket. A mozgássérült gyermekekkel hosszasan elidőzött, mindegyiküket megáldotta, megnevettette. Egy Down-kóros kisgyermekkel játszani kezdett, hagyta, hogy megcsókolja keresztjét. Egy fiú ajándékot nyújtott át Ferenc pápának, amit örömmel elfogadott. Egy tolókocsiban ülő idősebb hölgy a pápa köszöntésekor leejtette kézitáskáját, amelyet a Szentatya felemelt és visszaadott neki. A hívek nagy meghatódottsággal fogadták a pápa gesztusait.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír