Valami furcsa történt 4500 éve Európában

Európa népessége 4500 éve hirtelen kicserélődött. Legalábbis ezt állítják genetikusok, de egyelőre senki nem tudja, miért. (Képekkel.)

A Nature Communicationsben megjelent tanulmányában Alan Cooper, az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatója azt írja, közép-európai 7500-2500 éves csontmaradványok vizsgálata azt mutatta ki, hogy az első páneurópai, egyébként igen sikeres kultúra népének genetikai markerei mintegy 4500 éve hirtelen kicserélődtek.

Valami nagy dolog történhetett, és most azt szeretnénk megtudni, mi volt az – írta Cooper.

A vizsgálatok megerősítették azt a nézetet, hogy a mai Anatóliából induló földművelés tudománya körülbelül 7500 éve érte el a mai Németországot. (Miként Alföld: neolitikus szilícium-völgy című posztban írtam, ez az ismeret Magyarországot körülbelül 8000 éve érte el, s innen áramlott tovább a mai Németország felé.)

A kutatók az elmúlt évtizedekben arra voltak kíváncsiak, hogy csak a földművelés ismerete vagy maguk a földművesek is beáramlottak-e Európába. A Cooper vezette kutatócsoport 37 németországi és két olaszországi, különböző, 7500-2500 éve virágzott kultúrákban élt emberek csontvázának anyai ágon öröklődő, mitokondriális DNS H haplocsoportját elemezte. Ez a haplocsoport ma Európa-szerte megtalálható, de ritkán fordul elő Kelet- és Közép-Ázsiában.

Kiderült, hogy a németországi korai csontvázak közeli kapcsolatban álltak az anatóliai emberekkel, vagyis a földművelés tudományát betelepülő földművesek hozták magukkal, akik fokozatosan felváltották a korábban itt élt vadászó-gyűjtögetőket.

De ez a beáramlás már nem fedezhető fel a mai európaiak nagy többségének genetikai örökségében, mivel mintegy 5000-4000 éve a genetikai profil hirtelen kicserélődött, ami arra enged következtetni, hogy valamilyen rejtélyes felfordulás dúlta Európa akkori népességét.

Az úgynevezett Harangedényes kultúra - amely az Ibériai-félszigetről terjedt szét mintegy 4800 éve – népe fontos szerepet játszhatott ebben a felfordulásban. Ennek a kultúrának a népe állította a megalitikus kőköröket, például a Stonehenge-t is, halottaikat gazdag sírmelléklettel temették, köztük olyan jellegzetes harang alakú edényekkel, amelyekről a kultúra a nevét is kapta. A kultúrához köthető a kelta nyelv elterjedése is.

A kutatásban szintén résztvevő Wolfgang Haak, az Adelaide Egyetem kutatója szerint a mai európaiak genetikai alapjai a mintegy 4000 évvel ezelőtt történt genetikai kicserélődésre nyúlnak vissza, a mai genetikai változatosság pedig a későbbiekben az Ibériai-félsziget és Kelet-Európa felől történt sorozatos bevándorlások során alakult ki.

Képek: harangedényes temetkezés, a harangedényes kultúra népe kiváló hajós is volt, harang alakú edény, csontvázas kelta női sír Csepelről (www.bksztt.hu)

Karosszékben: A harangedények népének elterjedési területe a mai Marokkótól Nagy-Britannia északkeleti részéig, keleten pedig a Visztuláig és a Csepel-szigetig terjedt. Schreiber Rózsa szerint kisebb-nagyobb távolságokra eső elterjedésük túlnyomó részén hirtelen jelentek meg, amiből kisebb csoportokban történő bevándorlásukra lehet következtetni. Hatásuk azonban a helyi népességre annál nagyobb volt, életüket, anyagi kultúrájukat alapvetően módosították. Ez összefüggésben állhatott olyan fontos ismerettel, mint a rézkohászat, amit szintén ők terjesztettek el.

(juharizsuzsanna.blog.hu)