Rövid összefoglaló az adventi és karácsonyi történelmi időszakról
Krisztus előtt 39-ben, egy Heródes nevű pogány lett, Judea királya! Ő, idegen származású volt. Ő volt az, aki meggyilkoltatta a kisdedeket. Krisztus után 1-ben halt meg. Heródest, fia Heródes Antipász követte (Kr.u.1-40). Ő volt az, aki Keresztelő Jánost megölette és Jézus Krisztust kínszenvedése alkalmával gúnyruhába öltöztette.
Őt, nagy Heródes unokája, Heródes Agrippa követte a trónon. Ő volt az, aki id. Szt. Jakab apostolt lefejeztette és Péter apostolt bebörtönöztette. Káromlóan istennek nevezte magát, de még életében férgek kezdték testét emészteni (+ Kr.u.44). Krisztus után a 70-ik évben Titusz római hadvezér feldúlta Jeruzsálemet.
Krisztus Urunk születésének évétől veszi kezdetét a keresztény időszámítás. A Krisztust megelőző időszakot Ó-szövetségnek és az Őt követő időt Új-szövetségnek nevezzük. Jeruzsálemen kívül leginkább említésre méltó helyek a Szentföldön Betlehem és Názáret. Jeruzsálemtől 10 km-re, délre fekszik Betlehem, Jézus születési helye. Názáret, Isten Anyjának a lakóhelye, Krisztus Urunk születésének hírüladása idején, továbbá Jézus tartózkodási helye 30 éves koráig.
A názáreti Jézus a világ Megváltója. Őbenne teljesedtek be a próféták jövendőlései. Az Ég angyalai Megváltónak hirdették Jézust. „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, Krisztus az Úr, Dávid városában! Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket. (Lk.2,10-11) Szent Józsefnek szintén angyal adta tudtára álmában Krisztus Urunk csodálatos születését: „Szűz Mária, Fiút fog szűlni, kit Jézusnak fogsz nevezni, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől.” (Mt.1,21)
Krisztus születését Gábriel arkangyal vitte hírül Szűz Máriának, aki Názáretben lakott. (Mt.1,21) Gábriel arkangyal hagyta meg Szűz Máriának, hogy isteni gyermekét Jézusnak (Jehosua) hívja (Lk.1,31), ami annyit jelent: Megváltó (Mt.1,21) Innen van a szokásos Krisztus monogram: I.H.S. Gábriel arkangyal híradására emlékeztet Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, március 25-én, továbbá a naponkénti három harangozás. Krisztus születésének hírüladása után, Szűz Mária meglátogatta Erzsébetet, aki Keresztelő Szent János édesanyja volt. Ezt az eseményt Sarlós Boldogasszony ünnepén tartjuk (jul.2). A megtestesülés titokteljes csodáját Szt. József senkivel sem közölte, mert a zsidók nem hitték volna el, sőt az ő törvényük szerint Máriát meg is kövezték volna. Ő Szűz Mária védője volt és a törvény előtt Jézus atyjaként szerepelt.
Krisztus Urunk, Szűz Máriától született Betlehemben! Máriának Józseffel együtt, szülővárosában, Betlehemben kellett jelentkeznie, mert Augusztusz római császár népszámlálást rendelt el. (Lk.2,1) Szűz Máriának istállóban kellett megszűlnie isteni Gyermekét, mert Betlehemben a nagy tömeg miatt nem volt hely számára. (Lk.2,7) Ma is mutogatnak Betlehem mellett egy 12 m. hosszú és 4 m. széles és 3m. magas mészkő barlangot, amelyet Krisztus születési helyeként tisztelnek. Szt. Ágoston mondja: „Ime a világ hordozója jászolban fekszik. Az angyalok táplálóját emberi anya táplálja. Az erősség gyenge lett, hogy a gyöngéket megerősítse.” Krisztus születésének emlékére ünnepeljük a Karácsonyt! Karácsony, dec.25-én, tehát kilenc hónappal Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe után van. A betlehemi barlang fölé, amelyben Jézus született, később Szt. Katalin tiszteletére templomot építettek. December vége felé a nappalok ismét hosszabbodnak, ami találóan jelképezi a világ Világosságának Földre jövetelét. A karácsony, az incarnació – megtestesűlés szóbol származik. A régi pogányok december végén, a nap-istenség tiszteletére ünnepeltek.
A karácsony ünnepét megelőző éjszakát „karácsony éjjel”-nek nevezzük. A legtöbb templomban karácsonykor jászolt állítanak. Az első jászolt Assisi Szt. Ferenc készítette. Szinte minden háznál karácsonyfa van. Ez részben a paradicsomi végzetes fára, részben Jézus keresztfájára emlékeztet. A karácsonyi ajándékok, Jézusra emlékeztetnek, akit az emberiség az Atya Istentől kapott.
A karácsonyt megelőző négy hetet adventnek nevezzük. Ezek a hetek a Krisztust megelőző 4000 évet jelképezik. Ez a szent idő, amely a pogányság nyomorára és a bűnbeesésre emlékeztet, mindig a bűnbánatnak volt az ideje. A IV. századtól Krisztus születésének a megünneplésétől, a keresztények hetente háromszor böjtöltek az adventben: hétfőn, szerdán és pénteken. Az Égyház az első Ádám és a második Ádám egymás mellé állításával Isten nagy Irgalmára akar emlékeztetni, amely Jézus megtestesülése által nyilvánult meg. Advent idejére esik Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Szűz Mária a lelki tisztaságra hív meg titeket.
Az újszülött isteni gyermeket legelőször a pásztorok, azután a napkeleti bölcsek imádták. Ők a szegényeket és a gazdagokat képviselték Jézus jászolánál. Az isteni gyermek körülmetélése alkalmával a Jézus nevet kapta. A körülmetélés zsidó szertartás volt, amely az embert a bűnből való tisztulásra szólította fel. Nagy ereje van Jézus Nevének: segítséget ad a kísértésben, megvéd a szerencsétlenségben, e Név elől a pokoli szellemek menekülnek.
Az isteni gyermeket 40 napos korában bemutatták a jeruzsálemi templomban. Ezt az eseményt Gyertyaszentelő Boldog Asszony ünnepén tartjuk. A gyertyaszentelés Krisztusra figyelmeztet, aki a világ Világossága. A gyermek Jézus 9 hónapos korában került Egyiptomba, amikor a szülei elmenekítették a vérengző Heródes elől. A betlehemi kisdedek vértanú halálukkal elnyerték az üdvösséget. Kairó egyik külvárosában ősidőktől tisztelik a Szentcsalád egyiptomi lakhelyét. Emmerich Katalin látomásai szerint a gyerek Jézus 7 évig volt Egyiptomban és a 8-ik életévében tért vissza Názáretbe. Tizenkét éves korában Jézus felment a Jeruzsálemi templomba. Bölcsességén csodálkoztak az írástudók. A szüleinek tudomására hozta, a három napos keresés után, Neki elsősorban a Mennyei Atyára kell figyelnie és az Ő Akaratát kell teljesítenie.
Köszönjünk így karácsony szent idejében: Krisztus megszületett! Valóban megszületett!