Magyar képzőművészek a világban
Az idei év bővelkedett a képzőművészeti rekordokban: Bak Imre az eddigi legmagasabb áron kelt el Lengyelországban, Munkácsy Fasor című festménye 90 milliót ért, Mauer Dórának első és egyetlen hazai művészként a londoni Tate Modern Galleryben látható önálló tárlata, a világhírű hálózatkutató, Barabási Albert-László kiállítása pedig azt térképezi fel a Ludwig Múzeumban, ki hol helyezkedik el a művészvilág kapcsolati hálójában.
Októberben Bak Imre döntött rekordot: eddigi legmagasabb áron kelt el egy festménye a varsói Polswiss Art aukciósházban. A licitáló által kifizetett összeg nemcsak a művész eddigi legmagasabb egy munkájáért kifizetett ár, de az élő magyar művészek aukciós árai között is a vezetők között szerepel. Az Orange című, 1969-ben festett, sárga-fehér-fekete színekből álló geometrikus absztrakt alkotást előzetesen 350–450 ezer złotyra (28–36 millió forint) becsülték, végül 490 ezer złotyért kelt el. Vevője a jutalékokkal együtt 578 złotyt (aznapi árfolyamon számolva mintegy 46 millió forintot) fizetett ki érte.
Ez az összeg az eddigi legmagasabb ár, amit ma az itthon élő magyar művész egyetlen munkájáért valaha fizettek.
Korábban ezt a rekordot Nádler István tartotta Kapcsolat című, kék-lila-fehér-szürke, szintén geometrikus festményével, melyet 2019 novemberében a Virág Judit Galéria kortárs árverésén 35 millió forinton ütötték le.
Szeptemberben nagy klasszikusunk, Munkácsy Mihály Fasor című festménye ért 90 millió forintot a Virág Judit Galéria árverésén a Budapest Kongresszusi Központban. Munkácsyért évek óta nem adtak ennyit.
A Falk Miksa utcai sikert követően Munkácsy nemzetközileg is robbant: 5,4 millió dollárért, vagyis 1,7 milliárd forintért talált gazdára A dajka című olajfestménye a New York-i Fine Paintings Gallery Aukcióján. Julian Beck, a galéria tulajdonosa szerint Munkácsy és a XIX. század második felének festőművészei nagyon felértékelődtek, A dajka Munkácsy utolsó eladható enteriőrje volt. A piacon már nem nagyon van ilyen jellegű, meghitt hangulatú kép. Eljutottunk odáig, hogy egy jó Munkácsy-képért már több millió dollárt is hajlandók kifizetni – elemezte a sikert a szakember.
Egész évben látható a világ egyik leghíresebb képzőművészeti kiállítóterében, a Tate Modernben a 80 fölötti konceptualista Mauer Dóra grafikákat, festményeket, fényképeket és filmeket bemutató tárlata. Magyar művésznek önálló kiállítása sosem volt még itt. A művésznő korábban már szerepelt csoportos kiállításon a Tate Modernben, és már ez is nagy szó, de az önálló tárlat iszonyatosan megdobta mind a művészettörténeti, mind a piaci érdeklődést iránta. Bojár Iván András művészettörténész egyenesen arról beszélt, hogy a magyar államnak minimum két művet kellene vásárolni Mauertől, és nagy reverenciával kiállítani őket a Magyar Nemzeti Galériában.
Ugyan nem anyagi siker, bár kétségtelenül azt is hozhat, a képzőművészeti és tudománytörténeti dobásnak is számító, jövő márciusig látható Barabásilab-tárlat a Ludwig Múzeumban. Az Amerikában élő világhírű hálózatkutató,
A munka és a kiindulás tudományos-hálózatelméleti síkra tereli azt a kérdést, hogy lehet-e kvantifikálni a művészetet, illetve annak mindenkori szubjektivitása miatt vezet-e az eredmény valahova. A Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat grafikái is ugyanezeket a kurrens neveket hozzák ki hálózati csomópontoknak, mint Mauer Dóra, Nádler István, Keserü Ilona.
(index.hu)