Százszoros termés - Katona István atya 80. születésnapjára

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. szeptember 09. szerda

1990-ben tértem meg a Hollósy Péter által vezetett városmajori közösségben, s hamarosan felmerült, hogy életgyónást kell végeznem. Azt ajánlották, hogy menjek Katona István atyához, a Ferenciek terei templomba - ő akkor kápláni minőségben élt és szolgált ott, ennél feljebb az egyházi hierarchiában sohase jutott –, de nem így Isten országában!

Mondták, hogy legyek türelemmel, mert lehet, hogy sorba kell állnom, mivel többen járnak hozzá gyónni. (Így történt. Még évekig jártam hozzá – nagyon finoman, tapintatosan és megértően gyóntatott -, általában várakoztak ott mások is, később egy kis padot is kitettek, hogy legyen mire ülni.) Az életgyónásom végén István atya – türelmesen végighallgatva szörnyű bűneim hosszú listáját -, azt mondta: neked nagyon sok jót kell tenned ezután. Ez beleégett a szívembe, bár a teljesítésével még mindig adós vagyok…


Magától értetődőnek tűnt, hogy ő lesz az eskető papunk és az is, hogy belépek az Emmausz közösségbe. Az ott kapott fakereszt mindig a nyakamban lógott, csecsemő gyerekeim előszeretettel rágták, ha karba vettem őket, az Emmausz felirat le is kopott róla, végül a kereszt is teljesen elhasználódott. Sajnos, ahogy egyre inkább röghöz kötött lettem Törökbálinton, nem tudtam tovább járni a közösségbe, tiszteletem és szeretetem István atya iránt azonban csak nőtt az évek során. Szinte felmérhetetlen az a sok jó, amit ő tett a magyar egyháznak és a keresztény embereknek! Valóban százszoros termést hozott - én valószínűleg csak kisebb részét látom át, de ez is épp elég lenne több embernek is egy egész életre:
- Ma már nem is sejtjük, milyen bátorság és mennyi erő kellett ahhoz, hogy valaki 1979-ben Magyarországon katolikus egyházi közösséget alapítson, és fenntartson, mennyi világi és egyházi szembenállást kellett legyőznie, kitartani az ellenszélben. (Ha valahol fellobban Istennek egy kis lángja, rögtön megjelennek az önkéntes tűzoltók…)
- István atyának köszönhetjük, hogy a katolikus karizmatikus keresztény tanítás hazánkban is tanítható formákat kapott. Ő honosította meg az Élet a Lélekben szemináriumot – és tanítja évtizedek óta kitartóan -, a gyógyító szemináriumot, az Eloldozva szemináriumot, stb. És vajon hányan kaptak bátorságot a munkára és a szolgálatra az elsőszombati karizmatikus miséken és az általa szervezett és tartott lelkigyakorlatokon?
- István atya volt az, aki bátran lépett, s amikor lehetőség nyílott rá, megjelentette a Marana Tha újságot, majd nem sokkal rá az első könyveket. Sajtóapostolságának eredménye mára száznál könyv és kiadvány, ezeken keresztül pedig nagyon fontos témák beemelése a keresztény kultúrába. Ilyen többek között a Szentlélek megújító jelenlétének és karizmáinak bemutatása, az idők jeleinek vizsgálata és a magánkinyilatkoztatások szerepe, a gyógyítás és gyógyulás természetfeletti és lelki, pszichés aspektusainak bemutatása, nagy erejű, lelkesítő és buzdító könyvek megjelentetése, kiadványok a kisközösségi élethez, és ne feledkezzünk el a Magyarországon valószínűleg legelterjedtebb keresztény dalgyűjteményről, a „sárga könyvről”, (és folytatásáról, a zöldről), amiből nemzedékek tanulhatták meg a dalokat…
- Továbbá a sáregresi lelkigyakorlatos ház felépítése, a személyes lelkigondozások sokasága, és azok a megpróbáltatások, amiken keresztül kellett mennie, és… hosszan folytathatnám még. Az Emmausz Közösség honlapja szerint jelenleg 33 imacsoport tartozik hozzájuk, ami önmagában is nagy szám, s biztos, hogy ezen túl is sokezer ember él hazánkban, akik az ő szolgálatán keresztül találtak rá az élő Istenre, mélyült el hitük, Isten-ismeretük és a világról való tudásuk. (És milyen büszke vagyok rá, hogy a mi nevünk, a Szeretet földje is szerepel az Emmausz által inspirált új közösségek között!)
Nos, a világegyetem máig tágul, Isten kegyelme pedig végtelen, így felmérni se lehet, mi minden munka vár még István atyára: egy darabig – remélhetően még sokáig -, közöttünk, aztán pedig abban a tágasságban és szeretetben, amit Isten az övéinek tartogat.
Kapaszkodunk utánad atyánk, el ne feledkezz rólunk!
Imával és szeretettel: Gyula (sipos)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés