Szent Faustina nővér látomása a pokolról

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. augusztus 29. szombat

"Én, Faustina Kowalska nővér, Isten parancsára, meglátogattam a pokol szakadékát, hogy elmondhassam a lelkemnek, és tanúskodhassak a létezéséről... Az ördögök tele voltak gyűlölettel irántam, de engedelmeskedniük kellett nekem Isten parancsára, amit írtam, az csak halvány árnyéka annak, amit láttam. De egy dologra lettem figyelmes: hogy a legtöbb lélek ott van, akik nem hitték, hogy pokol van." (Napló 741)

'' Ma egy angyal vezetett a pokol szakadékába. Nagy kínzás helye, milyen hatalmas és kiterjedt! Olyan kínzások, amiket láttam:
1. Az első kínzás, ami pokolnak minősül, az: Isten elvesztése.
2. A második: A lelkiismeret állandó lelkiismeretfurdalás.
3. A harmadik az: Annak az állapota sosem fog megváltozni.
4. A negyedik: A tűz, ami áthatol a lélekre anélkül, hogy elpusztítaná. Szörnyű szenvedés, mivel pusztán spirituális tűzről van szó, amit Isten haragja világít meg.
5. Az ötödik kínzás: Folyamatos sötétség és rettenetesen fojtogató illat, és a sötétség ellenére az ördögök és az átkozottak lelkei látják egymást és minden gonoszt, mások és sajátjukat egyaránt.
6. A hatodik kínzás: A sátán folyamatos társasága.
7. A hetedik kínzás: Szörnyű kétségbeesés, Isten gyűlölete, aljas szavak, átkok és istenkáromlás.
Ezek azok a kínok, amelyeket az összes átkozott együtt szenvedett, de ez még nem ért véget a szenvedésnek.

Leírhatatlan szenvedések Vannak különleges kínzások, amelyeket bizonyos lelkeknek szánnak. Ezek az érzékek kínjai. Minden egyes lélek szörnyű és leírhatatlan szenvedéseken megy keresztül, amelyek a vétkezéssel kapcsolatosak. Vannak barlangok és kínzások, ahol a szenvedés egyik formája különbözik a másiktól. Ezek láttán haltam volna meg, ha Isten mindenhatósága nem támogatott volna.

Senki sem mondhatja, hogy nincs pokol
Tudassa meg a bűnös, hogy az örökkévalóságig kínozni fogja, azokban az érzékekben, amelyeket a bűnre használt. Ezt Isten parancsára írom, hogy egy lélek se találjon kifogást azzal, hogy azt mondja, nincs pokol, vagy hogy soha senki nem járt ott, és hogy senki ne tudja megmondani, hogy milyen... milyen szörnyű lelkek szenvednek Ott van! Ezért még buzgóbban imádkozom a bűnösök átalakulásáért. Folyamatosan könyörgöm Isten kegyelmét nekik. Ó, Jézusom, inkább szenvedek a világ végezetéig, a legnagyobb szenvedések közepette, mintsem megbántsalak a legapróbb bűnnel." (Napló 741)