10 éve hazánkban él, idegennek számít - éhségsztrájkoltak...

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. augusztus 14. péntek

Augusztus 5-én a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogva tartott 52 külföldi nagy többsége megtagadta, hogy az őrizeti hely által biztosított ételből egyen. Augusztus 11-én a győri idegenrendészeti őrizetesek nagy része is csatlakozott a tiltakozáshoz. Kik azok az emberek, akiket ott tartanak fogva? Egy tipikus személyes történet és kérdezz-felelek a Magyar Helsinki Bizottságtól.

"10 éve élek Magyarországon, van érvényes tartózkodási engedélyem, munkám és családom. Magyar feleségemmel két kiskorú gyereket nevelünk Budapesten. A várost megszerettem, otthon érzem magam. A fiam öt éves, a lányom kettő. Három hete hat egyenruhás férfi csengetett be hozzánk és azt mondták velük kell mennem egy rövid meghallgatásra a bevándorlási hatóság irodájába. Nem értettem, hogy miért, de azt mondták ez csak egy rutin dolog. Mindannyian megrettentünk, nem számítottunk erre, a gyerekek megijedtek a sok egyenruhás férfitől. A kislányom sírni kezdett, a feleségem vigasztalta. Jól beszélek magyarul, de ebben a feszült helyzetben nem értettem pontosan mindent.

Az autóban elvették a telefonomat és a személyes tárgyaimat, azt mondták majd mind visszakapom őket. Feleségem próbálta hívni azt az ügyvédet, aki anno a tartózkodási engedély intézésénél segített, de sajnos nem érte el.

A magyarul zajló rutin meghallgatáson egyedül voltam. Annyira ideges lettem, hogy alig értettem, amit az ügyintéző mondott. Kijelentette, hogy egy számomra ismeretlen nevű hivatal szerint én kockázatot jelentek Magyarországnak és ezért el kell hagynom az országot. Kérdeztem, hogy milyen kockázatot, de erre nem kaptam választ. Nem értettem, hogy 10 év után, bejelentett munkahellyel, magyar családdal hirtelen milyen kockázat lettem. Mi lesz a családommal?

Innen már nem térhettem haza, a feleségemet sem tudtam felhívni mivel a telefonomat nem kaptam vissza. Nyírbátorba kerültem, egy börtönbe, ahol azóta is fogva tartanak sok más külföldivel együtt. Kiderült, az én történetem csak egy a sok közül. Sokan kerültek ide hasonlóképpen. Azóta is várom a magyarázatot és azt, hogy újra együtt lehessek a feleségemmel és a gyerekeimmel. Nagyon hiányoznak."

***

Kiket tartanak fogva Nyírbátorban és Győrben? Menedékkérőket vagy kiutasított külföldieket?

Győrben csak idegenrendészeti őrizet van. Nyírbátorban van menekültügyi és idegenrendészeti őrizet is.

A menekültügyi őrizetben menedékkérők vannak, akiknek ügyében még vizsgálja a hatóság, hogy kaphatnak-e menekültstátuszt.

Idegenrendészeti őrizetbe az kerül, aki már nem tartózkodhat Magyarországon, ezért kiutasították az országból és a kitoloncolása megszervezéséig őrizetbe vették. Ez jellemzően akkor fordulhat elő, ha valakinek lejárt a tartózkodási engedélye és nem kért újat, vagy hosszabbítási kérelmét a hatóság elutasította; vagy visszavonták menekült vagy oltalmazott státuszát.

Tudomásunk szerint az idegenrendészeti őrizetesek tiltakoznak az őröktől kapott étel megtagadásával.

Jellemzően miért vonja vissza a hatóság egy külföldi tartózkodási engedélyét?

Ügyfelünk történetéhez hasonlóan többen számoltak be arról, hogy a tartózkodási engedélyüket visszavonta a hatóság arra hivatkozva, hogy Magyarországon tartózkodásuk nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ugyanakkor nem kaptak erről ennél bővebb információt. Ezt követően kerültek idegenrendészeti őrizetbe. 

A hatóság számos más okból is dönthet úgy, hogy visszavonja egy külföldinek a tartózkodási engedélyét. Ha például a külföldi nem jelenti be, hogy új címre költözött, és ezért nem veszi át a hivatalos értesítést, vagy ha a hiánypótlásnál nem küld el minden dokumentumot vagy nem a megfelelő iratokat nyújtja be. Mindezek olyan adminisztratív hibák, amik akár velünk is megesnek. Ugyanakkor a harmadik országbeli külföldiek esetében ennek a hibának aránytalan következményei lehetnek. Például egy külföldi szülőnek, megszüntetheti a hatóság a jogszerű tartózkodását, kiutasíthatja az országból és őrizetbe veheti anélkül, hogy tekintettel lenne a családra, a gyerekek érdekeire.

Miért utasítják el egy külföldi tartózkodási engedély iránti kérelmét?

Erre is számtalan ok lehet. Sokszor fordul elő az például, hogy a család nem tud elegendő anyagi fedezetet felmutatni ahhoz, hogy a külföldi családtag tartózkodási engedélyt kapjon vagy azt meghosszabbítsák.

Mit jelent az, hogy valakit kiutasítanak?

Akit kiutasítanak, annak el kell hagynia Magyarország területét.

Csak olyan külföldiek kerülhetnek Magyarországon idegenrendészeti őrizetbe, akik valamilyen bűncselekményt követtek el?

Nem. Idegenrendészeti őrizetbe nem azért kerülnek külföldiek, mert bűncselekményt követtek el.

Minden külföldi ide kerül, akit kiutasítottak Magyarországról?

Azért, mert valakit kiutasítottak az országból, még nem kell feltétlenül őrizetbe venni. A kiutasított külföldinek a hatóság meghatározhat egy időpontot, amíg el kell hagynia az országot, vagy dönthet úgy, hogy kitoloncolja a külföldit az országból. 

Ha valakit ki akarnak toloncolni, akkor számára kötelező tartózkodási helyet jelölhet ki a hatóság vagy őrizetbe veheti őt. A hatóság kijelölheti számára kötelező tartózkodási helyként a saját magyarországi lakhelyét is, amennyiben rendelkezik ilyennel. Jelenleg a nyírbátori és a győri idegenrendészeti őrizetben számos olyan magyar családdal rendelkező férfi van, akinek lenne ilyen lehetősége.

Meddig tarthatók fogva? Van-e bírósági felülvizsgálat?

Az idegenrendészeti őrizet maximális időtartama 12 hónap, amit a bíróság legfeljebb 60 naponta felülvizsgál.

Mi történik azokkal, akiket nem tudnak vagy nem lehet kitoloncolni Magyarországról?

12 hónapnál tovább őket sem lehet fogva tartani, tehát szabadon kell őket engedni. Az idegenrendészeti eljárásuk (aminek célja a kiutasítás végrehajtása, vagyis a kitoloncolás) azonban ettől nem szűnik meg automatikusan.

Ha a párom, akivel Magyarországon élek, külföldi, akkor ő is kerülhet ilyen helyzetbe?

Amennyiben a párja valamelyik EGT-tagállam (Európai Unió és Norvégia, Svájc, Izland, Egyesült Királyság) állampolgára, akkor nem. Azonban, ha a párja ún. harmadik országbeli (vagyis nem EGT-állampolgár), akkor sajnos ő is kerülhet ilyen helyzetbe, annak ellenére, hogy magyar családtagjai vannak.

A gyerekeimnek joga van az apjukhoz. Ezt nem mérlegeli a hatóság?

A jelenlegi magyarországi gyakorlat kevéssé védi azon családok egységét, ahol a szülők egyike nem valamelyik EGT-tagállamból jön. Annak ellenére van ez így, hogy Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy a gyermeket érintő kérdésben az ő mindenek felett álló érdekét vegye figyelembe elsősorban.

Mire panaszkodnak, miért tiltakoznak a Nyírbátorban és Győrben fogvatartott külföldiek?

A fogvatartottak a körülményekre, a bánásmódra, az információ és a nyilvánosság hiányára panaszkodnak leginkább. Sokan nem értik, miért kerültek őrizetbe. Mióta a rendőrség 2017-ben egyoldalúan felbontotta az együttműködési megállapodást az idegenrendészeti őrizeteseknek különböző szolgáltatásokat (jogi segítségnyújtás, pszichológiai konzultáció és szociális munkás állandó jelenléte) nyújtó civil szervezetekkel, ezek a zárt intézmények valóban totálisan bezárultak. A szolgáltatások és a civil kontroll hiánya nem szolgálja sem az őrizetesek, sem a hatóság érdekét. A civilek és a hatóság együttműködése többek között épp azt volt hivatott megelőzni, hogy a mostanihoz hasonló helyzetek kialakuljanak.

Hová fordulhatnak segítségért a hozzátartozók?

A fogvatartási körülményeire vonatkozó panaszokat és az eljárásra vonatkozó kérdéseket írják meg a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre. 

Milyen megoldást javasolnak a civil jogvédők?

Nagyobb átláthatóságot, több nyilvánosságot és azt, hogy a külföldi állampolgárok magyar gyerekeinek érdekeit is megfelelően vegyék figyelembe, amikor a kiutasítás szükségességéről döntenek.

Javasoljuk még, hogy a fogvatartottaknak legyen hozzáférése különböző segítő szolgáltatásokhoz, különösen megfelelő pszichológiai támogatáshoz, mert a bezártság, a bizonytalanság, a családtól való elzártság mentálisan nagyon megviseli az őrzött szálláson fogvatartottakat.

A rendszeres jogi segítségnyújtáshoz és információhoz való hozzáférés szintén csökkentheti az őrizettel járó bizonytalanságot.

Nem azt mondjuk, hogy az őrizet soha nem lehet jogszerű. Vannak olyan helyzetek, amikor az, sőt, kifejezetten indokolt is lehet. Az őrizetet azonban csak a legvégső esetben lehet jogszerűen elrendelni, különösen akkor, ha külföldinek magyar családtagja, kiskorú gyermeke van, akinek a fogvatartás sérti a családi élethez való jogát.

Frissítés!  Újra elfogadják az ételt a nyírbátori és győri őrizetesek. A tiltakozó akció véget ért. Úgy érzik, hogy a sztrájk révén az őrzött szállásokon belül és kívül is nagyobb figyelmet kaptak. Ezen a héten például több alkalommal volt módjuk tájékoztatást kapni és kérdéseket feltenni ügyükről a hatóság képviselőinek. Ugyanakkor a posztunkban felvetett probléma továbbra is fennáll: az idegenrendészeti hatóság döntéseiben nem veszi figyelembe kellő mértékben a gyerekek mindenek felett álló érdekét és szétszakítja a családokat. 

(444.hu)

You have no rights to post comments