Jöjjetek, és meglátjátok – Ferenc pápa levele a 31. Mladifest résztvevőihez Međugorjéba Ferenc pápa

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. augusztus 07. péntek

A bosznia-hercegovinai ferences kegyhelyen, Međugorjéban 31. alkalommal tartanak ifjúsági találkozót augusztus 1. és 6. között. A hagyományosan több tízezer fiatal és lélekben fiatal részvételével zajló eseményt idén jóval szűkebb körben rendezik meg a koronavírus-járvány miatt, de online így is sokan bekapcsolódnak a programokba.

Ferenc pápának a Mladifest résztvevőihez írt levelét Sarnyai Andrea fordításában közöljük.

Kedves fiatalok! A međugorjei ifjúsági találkozó évről évre az ima, az elmélkedés és a testvéri találkozás ideje, amely lehetővé teszi számotokra, hogy különleges módon ismerjétek meg az élő Jézus Krisztust az eucharisztia ünneplésében, a szentségimádásban és a bűnbánat szentségében. Mindez segít nektek abban, hogy felfedezzetek egy másfajta életmódot, mást, mint amit az ideiglenesség kultúrája kínál, amely azt sugallja, hogy semmi sem lehet állandó, és csak a jelen pillanat élvezetét ismeri. A relativizmusnak ebben a légkörében, amelyben nehéz valódi és biztos válaszokat találni, a fesztivál mottója: „Jöjjetek, és meglátjátok” (Jn 1,39). A szavak, amelyeket Jézus a tanítványokhoz intézett, áldást jelentenek. Jézus most rátok tekint, és meghív titeket is, hogy tartsatok vele az úton és maradjatok vele.

Ne féljetek! Jézus él, és azt akarja, hogy ti is éljetek. Ő a világ igazi szépsége és ifjúsága. Minden, amit megérint, megfiatalodik, megújul, élettelivé és jelentőségteljessé válik (A szinódust követően kiadott apostoli buzdítás, Christus vivit, 1). Pontosan ezt látjuk abban az evangéliumi jelenetben is, amelyben az Úr megkérdezi az őt követő két tanítványtól: „Mit kerestek?” Azt felelték neki: „Rabbi” – ami azt jelenti: Mester –, hol laksz? Ő azt mondta: „Jöjjetek, és meglátjátok.” (Jn 1,35–39) Ők pedig elmentek Vele, látták, és Vele maradtak. A Jézussal való találkozás élménye annyira belevésődött a tanítványok emlékezetébe, hogy egyikük még a találkozás időpontját is lejegyezte: körülbelül tíz óra volt (Jn 1,39).

Az evangélium leírja, hogy miután a két tanítvány az Úr házában járt, „közbenjáróvá” lett, lehetővé téve mások számára is, hogy találkozzanak Jézussal, megismerjék és kövessék Őt. András azonnal megosztotta élményét testvérével, Simonnal, és elvitte őt Jézushoz. Amikor a Mester meglátta Simont, a Kéfás nevet adta neki, ami azt jelenti Péter, vagyis Szikla, és ettől kezdve (Jn 1,40–42) így nevezték őt. Ez azt mutatja, hogy

a Jézussal való találkozás által új emberré válunk, és küldetést kapunk arra, hogy ezt a tapasztalatot átadjuk másoknak úgy, hogy tekintetünket közben mindig Rá, az Úrra szegezzük.

Kedves fiatalok, találkoztatok már Jézus tekintetével, amely azt kérdezi tőletek: Mit kerestek? Hallottátok már a hangját, ahogy azt mondja: Jöjjetek, és meglátjátok? Éreztétek a késztetést arra, hogy elinduljatok? Töltsétek együtt ezt az időt Jézussal, hogy beteljetek az Ő Lelkével, és ezáltal készek legyetek az élet kalandjára. Találkozzatok Vele, maradjatok Vele imában, bízzatok Benne, mert Ő ismeri az emberi szívet.

Az Úr gyönyörű hívása: Jöjjetek, és meglátjátok, amit Krisztus fiatal és szeretett tanítványa tolmácsolt nekünk, az összes jövendő tanítványnak is szól. Jézus arra hív titeket, hogy találkozzatok vele, és éppen ez a fesztivál az, amely lehetőséget teremt arra, hogy jöjjetek, és meglássátok. A „jönni” szó nem egyszerűen csak a fizikai helyváltoztatásra utal, hanem egy mélyebb, spirituális jelentéssel is bír. A hit útjáról is szól, amelynek végső célja „meglátni” – vagyis az, hogy megtapasztaljuk az Úr jelenlétét, és Neki köszönhetően felismerjük létezésünk teljes és végső értelmét.

A lélekben fiatal, Krisztus követésére kész, friss és hűséges Egyház példaképe mindig a Boldogságos Szűz Mária marad. Az Ő igenje és az angyal előtt kimondott szavai – „legyen nekem a te igéd szerint” – újra meg újra lelkesedéssel töltenek el minket.

Igenje részvételt és kockázatvállalást jelent, minden további biztosíték nélkül, leszámítva azt a bizonyosságot, amely az angyalnak abban a kijelentésében rejlik, hogy Ő az Ígéret hordozója. Amikor Mária azt mondja: „az Úr szolgálója vagyok” (Lk 1, 38), az a leggyönyörűbb példája annak, hogy mi történik, ha az ember szabad akaratából Isten kezébe helyezi magát. Inspiráljon titeket ez a példa, és legyen a vezérfonalatok! Mária az anya, aki virraszt felettünk, gyermekei felett, akik életünk útján gyakran fáradtságtól, szükségtől szenvedve járunk, de azzal a vággyal, hogy a remény fénye ki ne aludjon. Édesanyánk rátekint zarándok népére, a fiatal népre, aki szeret, aki keresi a csendet, annak ellenére, hogy az úton oly sok a zaj, a zúgolódás és a szétszórtság. (Christus vivit, 48).

Kedves fiatalok, „folytassátok a futást, amely Krisztus arcához vonz titeket, akit annyira szeretünk, akit imádunk az Oltáriszentségben és felismerünk testvéreink szenvedésében. Buzdítson titeket a Szentlélek, amikor végigfutjátok ezt a pályát. Az Egyháznak szüksége van lendületetekre, intuícióitokra, hitetekre”. (Christus vivit, 299) Rábízlak titeket a Szűzanya közbenjárására, hogy ezen a fesztiválon is fellelkesülve tovább fussatok az evangéliumért, és a Szentlélek fényét és erejét hívom le rátok, hogy valódi tanúi legyetek Krisztusnak. Ezért imádkozom, és megáldalak titeket, és arra kérlek benneteket, hogy ti is imádkozzatok értem.

Kelt Rómában, Lateráni Szent Jánosnál, Szent Péter és Pál apostol ünnepén, 2020. június 29-én

Ferenc pápa

Ferenc pápa döntése nyomán 2019 májusa óta az egyházmegyék, a plébániák hivatalosan is szervezhetnek zarándoklatokat, nem csak privát formában, ahogyan korábban. A Szentatya döntése egy évvel azután született meg, hogy 2018. május 31-én Hoser érseket, a lengyelországi varsó-pragai egyházmegye nyugalmazott érsekét határozatlan ideig kinevezte a međugorjei plébánia különleges apostoli vizitátorának ad nutum Sanctae Sedis, vagyis a Szentszék szolgálatára.

A kinevezés és a jóváhagyás ténye nem érinti a doktrinális kérdéseket arra vonatkozóan, hitelesek-e a hat látnok elbeszélései arról, ami 1981 júniusa óta tart és még ma sem ért véget Međugorjéban. A hat látnok közül, akik akkoriban még gyermekek voltak, hárman – Vicka (aki Međugorjéban lakik), Marija (aki Monzában él) és Ivan (aki az Egyesült Államokban él, de gyakran visszalátogat szülőhazájába) – határozottan azt állítják, hogy ma is naponta megjelenik előttük a Béke Királynője, mindig ugyanabban a délutáni órában, bárhol is vannak. A negyedik látnok, Mirjana azt mondja, hogy havonta egyszer van jelenése, a hónap második napján, míg a hat egykori međugorjei gyermekből kettővel évente egyszer történik meg.

Fordította: Sarnyai Andrea

Forrás: Medjugorje.hr

Fotó: Vatican News, medjugorje.hr

Magyar Kurír