75 éve él remeteként a vadonban
75 éve él a zord vadonban a szibériai remete: Agafia Likova legfőbb támasza egy 400 éves Biblia... Családja halála után maradt magára Dél-Szibériában, Khakassiában, a farkasok és medvék lakta vadonban a 75 éves nő, aki egyedül birkózik meg nehéz körülményeivel, zord élőhelyét azonban semmiért sem hagyná el.
Így került Agafia a vadonba
Édesapja, Karp Likova vallási üldöztetés elől menekítette az elszigetelt területre ortodox keresztény családját 1936-ban.
Agafia Likova már ott született 1944-ben. A család negyven éven át zavartalanul élt, alkalmazkodva a terület viszontagságos környezeti adottságaihoz, ám a napi betevő megszerzése mindig gondot jelentett. Édesanyja, hogy gyermekeinek több étel maradjon, alig evett, és 1961-ben tragikus módon éhen halt. Testvérei tüdőbajban haltak meg 1978-ban. Likova szerint az a geológuscsoport vihette magával a betegséget, akik évtizedek után az első idegenekként érkeztek hozzájuk.
Miután a tudósok találkoztak velük, hírüket vitték Oroszországban: egy család a semmi közepén, akiknek fogalma sem volt róla, hogy sor került a második világháborúra.
1988-ban a hölgy édesapja is elhunyt. Bár attól fogva a magány és a rámaradt munka is fenyegette, mégsem döntött úgy, hogy a városba költözik.
Nemrégiben, 2019-ben ismét nyomós oka lett volna rá, ugyanis figyelmeztették, hogy egy rakétakilövésből származó hulladék épp arra a területre eshet vissza, ahol él. Ő azonban nem riadt meg ettől, mert gyerekkora óta több hasonló helyzetet is átvészelt, és mindig is hasonló tesztek hulladékai szomszédságában lakott.
Így él Agafia ma
Kilenc évvel apja halála után az egyik geológus, Yerofei Sedov visszatért a vadonba, és egy közeli kunyhóba költözött. A férfi azóta is ott lakik, ám Agafia Likova életébe inkább nehézségeket, mint társaságot hozott. Sedov nehezen fogadta el a mélyen vallásos nő szűzies életvitelét, és gyakran erőszakoskodott vele. Lábát fagyás miatt amputálni kellett, így végül Likova lett legfőbb segítője.
Az idős nő, mintegy 257 km-re a legközelebbi várostól, csendesen éli mindennapjait. Ellátja magát és állatait, tűzifát vág, horgászik. Rádiót sem hallgat, mert nem akar tudni a világban történő szörnyűségekről. Nem vágyik gazdagságra, és ha lenne pénze, azt sem tartaná meg, folytatva a szerény életet, amit vallása előír. A remete legfőbb lelki tápláléka egy 400 éves Biblia. Hű barátai a kutyája és a macskája, de több állatot, például kecskét is tart. Reggeleit imával kezdi, és nap nap után rengeteget dolgozik apró háza körül. A 75 éve elszigetelten élő nőnek különös tisztaság sugárzik a szeméből és a mosolyából...
(femina.hu)