Eltüntetik a keresztény jelképeket a mecsetté alakított Hagia Szophiában

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. július 16. csütörtök

A Hagia Szophia mecsetté alakítása jogilag megalapozott, és nem zárja el senki elől azt a lehetőséget, hogy belépjen az épületbe – jelentette ki Törökország olaszországi nagykövete, Murat Salim Esenli kedden Rómában.

A nagykövet szerint a hajdani ortodox bazilika mecsetté alakítása nem kirekesztő, mivel az mindenki, keresztények és muszlimok előtt egyaránt nyitva marad, a látogatási szabályok azonban változnak: odabent ezentúl le kell venni a cipőket, elválasztják a férfiaknak és nőknek fenntartott tereket, a nőknek pedig el kell fedniük a fejüket, ahogy a bazilikával szemben álló Kék Mecsetben is.
Ezzel egy időben az épületet átvevő török Vallásügyi Hivatal, a Diyanet közleményt adott ki, hogy a mecsetté átalakított bazilikában letakarják a keresztény jelképeket, valamint a Hagia Szophia a muszlim vallási szertartások alatt nem lesz látogatható.
A keresztény jelképek az épületben nem befolyásolják az imádságok érvényességét. Imaidőben ezeket a képeket megfelelő eszközökkel le kell takarni, vagy árnyékba kell borítani – írták.
Ez az első konkrét információ azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a világ talán leghíresebb bizánci mozaikegyüttesének sorsa. A Hagia Szophia múzeummá alakítása után ugyanis feltárták az oszmán időkben lemeszelt mozaikok egy részét. A leghíresebb mozaikképek közé tartozik az apszisban az ölében a kis Jézust tartó Szűz Mária képe a 9. századból, a császári kapu felett látható Pantokrator egy császár arcképével a 10. század elejéről, valamint a déli galéria híres Deészisz mozaikja 1261-ből. A Hagia Szophiának egy magyar vonatkozású mozaikja is van: Piroska magyar királylány, II. János bizánci császár feleségének portréja 1118-ból az uralkodópárt bemutató portrén egy Madonna két oldalán. A még vakolat alatt rejtőző bizánci mozaikok feltárása már korábban megakadt a politikai környezet és a közhangulat változása miatt, ez a mecsetté alakítás után nyilvánvalóan nem folytatódhat. A Diyanet közleményéből azonban arra lehet következtetni, hogy a már feltárt mozaikképeket közvetlen fizikai veszély nem fenyegeti, a megtekinthetőségük azonban korlátozott lesz. Az elmúlt években több más egykori bizánci templomot visszaalakítottak mecsetté Törökországban, ezek keresztény freskóit és mozaikjait többnyire elfüggönyözték, de egységes gyakorlat nem alakult ki.
Az UNESCO a bejelentést követően felszólította a török hatóságokat, hogy kezdeményezzenek párbeszédet, hogy „elejét vegyék bármely káros behatásnak ezen kivételes örökség egyetemes értékével kapcsolatban”. Murat Salim Esenli azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy Törökország tudja, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az épület az UNESCO listáján maradjon.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi tiltakozás ellenére múlt pénteken döntött úgy, hogy megsemmisíti azt az 1934. november 24-i török minisztertanácsi döntést, ami a Hagia Szophia múzeummá alakításáról rendelkezett. Pár órával később Erdogan elnök már döntést is hozott, hogy a világörökséghez tartozó épületet újra mecsetté nyilvánítják.
A lépést elítélte az ortodox egyház, az Európai Unió, valamint az amerikai kormány, vasárnap pedig Ferenc pápa is elkeseredettségét fejezte ki az üggyel kapcsolatban.
(index.hu)

You have no rights to post comments