Örömhírek a magyar nemzeti parkokból

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. május 13. szerda

A nemzeti parkokban a karantén alatt sem állt meg az élet. Míg az emberek karanténba zárkózva várták a koronavírus-járvány elcsendesedését, a természetben egy percre sem állt meg az élet: valóságos csodák történtek a nemzeti parkokban az elmúlt hónapok során.

Volt, ahol az új élet csodája aranyozta be a mindennapokat, máshol sosem látott felfedezések kerültek napvilágra, ám az
biztos, hogy a kapuikat lassan újranyitó parkokba érdemes lesz ellátogatni a jövőben. Mutatunk néhányat az országból.

Csodák a Hortobágyi Nemzeti Parkban
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán több alkalommal is beszámolt arról, hogy mennyi csodás új élettel
bővült a védett park világa tavasszal, miközben az ember karanténba zárkózva töltötte mindennapjait.
Az élet csodája több alkalommal megmutatkozott az elmúlt hónapokban a Hortobágyon: a rackajuhok után vadlócsikók, vadnyulak és
egy keselyűfióka születéséről is hírt adott a park.
Megérkeztek többek között a gulipánok, a fehér és fekete gólyák, visszatértek a búbos bankák az igazgatósághoz tartozó
térségekbe, arról nem is beszélve, hogy a nemzeti parki fogadó terek is tovább épültek-szépültek, várva az újranyitást.

A Kiskunsági Nemzeti Parkban a hazánkba visszaérkező szalakóták, a mocsári teknősök és még megannyi állat élvezi a tavaszt, a leglátványosabb jelenség mégis egyértelműen a túzokdürgés a gyepvilágban. A puszta legnagyobb madarainak násztáncáról a
Filmdzsungel által készített fotókat is közzétették a park Facebook-oldalán.
Az elmúlt időszak fontos eseménye a nemzeti parkban, hogy az Őrjeg és szőlőhegyeinek térsége natúrpark címet kapott, ezzel a
natúrparkok száma 16-ra nőtt Magyarországon.

Élő fosszíliák a Duna szigetén
A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területe is bővült március végén, méghozzá a Süttői-szigettel és a Táttól Esztergomig húzódó
hármas szigetcsoporttal: a Táti-szigettel, a Körtvélyes-szigettel és Nyáros-szigettel. A Táti-szigeten ráadásul egy ősi, 250-
300 millió éve változatlan formában létező faj példányait is felfedezték, a tavaszi pajzsosrákot, melyet élő fosszíliának is
neveznek.
A park nemrégiben hírt adott arról is, hogy a barlangkutatók a Csobánka melletti Dinó-rejtekben új, eddig ismeretlen járatokat
tártak fel, a felfedezések által pedig 100 méteres mélységgel a Pilis harmadik legmélyebb barlangja lett.
A nemzeti park több alkalommal buzdított kicsiket és nagyokat is a ház körüli környezet felfedezésére és védelmére, majd egy
közös, otthoni madármegfigyelésre hívta az embereket, kezdeményezésükre szép számmal érkeztek is be a madárfotók
rigócsaládról, meggyvágóról, királykáról és a kert megannyi szép lakójáról.

Élet a Balaton-felvidéken
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságához tartozó térségek állatvilága is tovább bővült, hiszen a születések mellett
hazaérkeztek a füsti fecskék, a gólyák, új élettel telt meg a tavat körülölelő vidék.
A nemzeti park dolgozói beszámoltak arról is, amikor a Kis-Balatonnál egy szárnysérült fiatal rétisas ápolását végezték:
megható látni, ahogy a hatalmas állat nyugodtan rábízza magát megmentőire.
A válogatásunkban szereplő és azokon kívüli nemzeti parkok egyes fogadóterületei is kinyitják fokozatosan a kapuikat a
látogatók előtt, ám az aktuálisan érvényben levő szabályozást, a belépés pontos feltételeit és a részleteket a Facebook-
oldalaikról és a weboldalaikról tudhatod meg.
(femina.hu)

You have no rights to post comments