Legyünk bátrak! – Udvardy György veszprémi érsek videoüzenete veszélyhelyzet idején

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. március 17. kedd

Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben megerősítő, bátorító videoüzenetet tett közzé március 15-én: "Az elmúlt napok eseményei mindannyiunkat mélyen érintettek. Átéljük, hogy mindaz, ami számunkra természetes, megszokott, a mindennapi tevékenység a család körében, az oktatásban, a társadalomban, nem annyira magától értetődő.

Az ember maga törékeny, s az ember maga olyan rendszert alakított ki a mindennapi életéhez, ami számára kényelmes, ámde nagyon törékeny. S ezt a törékenységünket átélve csatlakozunk Ferenc pápánk imádságos kéréséhez. Olykor imádkozunk a gondviselő Istenhez, imádkozunk égi Édesanyánkhoz, a Boldogságos Szűz Máriához, a betegek gyógyítójához, és kérjük az ő anyai oltalmát.

Akkor, amikor imádkozunk, persze menedéket kérünk. De sokkal inkább kifejezzük azt az élményt, azt a tapasztalatot, hogy mi bízunk az Istenben. Mégpedig gyermeki bizalommal.

Ezzel a gyermeki bizalommal fogalmazzuk meg kérésünket Szentatyánkkal együtt az orvosokért, a gyógyítókért, a betegekért, a magányosokért, a fiatalokért, mindazokért, akiket ez a járványeset nagyon mélyen és közvetlenül érint. És természetesen imádkozunk a felelős döntéshozókért is.

Mennyire elgondolkoztató, hogy az elmúlt napokban akár a döntéshozók részéről, akár a szakhatóságok részéről – olyan beszélgetések során, amelyek erről az eseményről adtak tudósítást – olyan kérések fogalmazódtak meg, amelyek alapvetően morális tartalmú kérdések. Az önkorlátozás, a szolidaritás, a segítés, a komfortzónánknak a leszűkítése, másokra való figyelem, önkorlátozás, ezek mind-mind morális alappal bíró kategóriák. Ezeknek a meglétét vagy éppen a hiányát jelen napjainkban nagyon komolyan és nagyon komoly következményekkel látjuk. Azonban ez mindig is így van. Egy kultúra, egy társadalom, a közösségeink azért tudnak hatékonyan, emberhez méltóan működni, mert benne az ember a célnak megfelelően önkorlátozást él meg, a javakat megfelelő módon akarja felhasználni, szolidáris módon akar figyelni a szegényre, a betegre, a kicsinyre. Azokra, akiknek nagyon nagy szüksége van a tanulásra. Olyan erények ezek, amelyek mind a bajban, mind pedig a mindennapi életünkben szükségesek.

Nagyböjti időt élünk. A megújulásnak, a megtérésnek az ideje ez.

Arra is lehetőségünk van, hogy a kialakított szokásainkon változtassunk, javítsunk, módosítsunk. Nemcsak egyszerűen bűnt akarunk elhagyni, hanem éppen a nagyböjt lelkületéből új értelmet akarunk nyerni.

Ezt az új értelmet – a metanoiának az új értelmét – pedig Jézus Krisztustól és az ő közösségétől kapjuk. Legyünk tehát bátrak életünk megszokott elemeinek a változtatásában, legyünk bátrak a konkrét közvetlen szeretet cselekedeteinek a gyakorlására, és legyen bátorságunk ahhoz, hogy leleményesen segítsünk mindazokon a testvéreinken, akik erre rászorulnak."

Forrás, fotó és videó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír