Könyörgés az életért és a megújulásért – Interjú Erdő Péter bíborossal a NEK-re készülve

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. január 06. hétfő

Idén szeptember 13. és 20. között rendezik meg Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). A katolikus világesemény előkészületeiről és a készülődés már most tapasztalható gyümölcseiről is beszélgettünk a házigazda Erdő Péter bíborossal, prímással.

– Egy-két esztendővel ezelőtt még távolinak tűnt, most elérkezett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) éve. A helyszínek ki lettek választva, le lettek foglalva. Milyen benyomásai vannak az előkészületekről, milyen programok segítik a találkozó hetében a résztvevőket? 

– Olyan ez, mint advent idején a karácsonyvárás. Mindaz, ami a lelkünkben ilyenkor megszületik, több tényezőtől is függ. Sok minden múlik a külső feltételeken. Mikor készülnek el a helyszínek, hányan fognak regisztrálni? Foglalkoznunk kell az étkezés kérdésével éppúgy, mint a biztonsággal. Az események szervezésénél a színpadtechnika, a hangosítás és a világítás részleteire is oda kell figyelni. Emellett folyik a lelkek felkészítése is, ami legalább ennyire sokrétű. Először is meg kell említenünk az eucharisztikus kongresszusért mondott imádságokat, melyeket ma már nagyon sok nyelven imádkoznak. Fontos a szentségimádás, melyhez sok templom csatlakozott. Elindult a szentségimádás iskolája, ami azt mutatja meg, hogyan kerüljük el a nem kívánatos végleteket. Van, aki szerint minél többet beszélünk a szentségimádások alatt, annál jobb. Más összetéveszti a szentségimádást a beszéd és gondolat nélküli keleti meditációval. Meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt, hiszen az ember az, aki imádkozik. Ezért lehet ennek módszere, hiszen Isten nem szorítható korlátok közé.

A nemzetközi szentségimádás azért érdekes, mert ilyenkor sok-sok ember egyidejűleg kapcsolódik be a szentségimádásba. Ez egyébként azt is jelzi – amit Szent II. János Pál pápa temetésekor is láttunk –, hogy globális kommunikációval az egész emberiség egyszerre adhatja át magát valamilyen emelkedett gondolatnak.

Testből és lélekből állunk, a megtestesülés révén Isten emberként akar hozzánk szólni, vagyis nekünk egyszerre kell figyelnünk a belső és a külső feltételekre. A hétköznapi életünk nem fog jól működni, ha csak az egyikre koncentrálunk. Szükség van tehát az egyensúlyra. A NEK esetében bizottságok foglalkoznak a különféle területekkel azért, hogy a szervezés minél hatékonyabb legyen. A munkában és az előkészületben a különféle lelkiségi mozgalmaktól egészen a Belügyminisztériumig számos szervezet vesz részt.

– A találkozó hetét megelőzően milyen események segítenek az előkészületben? 

– Sok esemény lesz, köztük egy konferencia, mely a világszerte végzett karitatív tevékenységről fog szólni. Ennek itt, Budapesten a Nemzetközi Karitász elnöke, Luis Antonio Tagle bíboros lesz a vezetője. A 2020-as év szeptemberének elején tudományos konferenciát tartanak Esztergomban, mely az eucharisztikus teológiával fog foglalkozni biblikus, lelkipásztori és egyéb szempontok alapján. Az egyik előadó például, aki a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsától érkezik, bemutatja, hogy a tagegyházaknak mi a felfogásuk az úrvacsora kérdéséről. A nyitás előtt, szombaton lesz a nagy szociális akciónk, melynek során szeretetvendégségre hívjuk a rászorulókat, Budapest mellett sok más városban is. A Puskás Stadionban tartandó nyitómisén lesz elsőáldozás is, melyre eddig több mit 3500-an jelentkeztek. Ez lesz egyébként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye központi iskolai évnyitója is. A hét folyamán délelőttönként a Hungexpo területén lesznek programok: imádságok, tanúságtételek, szentírás-magyarázatok. A délelőtti alkalmakon az üldözött keresztények tapasztalataival is megismerkedhetünk. Délután karizmatikus, társadalmi és szociális tevékenységet végző keresztények beszélnek arról, amivel foglalkoznak. Itt lesz Böjte Csaba testvér, az Actio Catholica és a 72 Tanítvány Mozgalom is. Csütörtökön lesz a roma mise, melynek a zenei része már elkészült, az ordináriuma pedig jóváhagyásra vár.

Sok más program is várható. Hétfőn a Csík zenekar játszik, kedden egy vonatos esztergomi kirándulásra kerül sor. Itt adunk hálát a pálos generálissal együtt a pálos rend fennállásáért. Fontos kiemelnünk a keleti püspökök találkozóját, de majd ötven püspök részvételével lesz bizánci rítusú szentmise is, melyen a melkita pátriárka lesz a főcelebráns. Az egyik délután a moszkvai patriarchátus kórusa énekel, az Erkel Színházban pedig fellép a 100 Tagú Cigányzenekar. Lesz szentségimádás a Szent István-bazilikában és a téren. A péntek délután az ifjúságé: Ákos-koncert és Forráspont várja a résztvevőket. Szombat délelőtt a családok találkozójára kerül sor a Margitszigeten, délután pedig a Kossuth téri szentmisére és az azt követő fáklyás eucharisztikus körmenetre hívunk mindenkit. A vasárnapi zárómise a Hősök terén lesz. 

– Olvasóink a karácsonyi ünnepi lapszámmal együtt kapták kézhez a regisztrációs lapot. Miért fontos fél évvel a rendezvény előtt regisztrálni?

– A regisztráció már elindult papír alapon és interneten is. Arra törekedtünk, hogy minél kevesebb adatot kelljen ehhez megadni. A nagy rendezvényeknél az előzetes jelentkezés az ülőhely biztosítását is jelenti. Érdemes tehát minél előbb regisztrálni.

– Az eucharisztikus kongresszus nevében ott találjuk a nemzetközi jelzőt. Miben rejlik ez a nemzetköziség?

– A világegyházban az eucharisztikus kongresszusoknak fokozatai vannak. Létezik az egyházmegyei, az országos és a nemzetközi eucharisztikus kongresszus. Az utóbbira a világ minden tájáról várjuk az érdeklődőket. Az óegyházban egy közössége volt a városoknak, az a templom pedig, ahol éppen összegyűltek a szentmisére, a stáció nevet viselte. A II. vatikáni zsinat óta hangsúlyozzák, hogy ezeknek az eucharisztikus kongresszusoknak a zárómiséje egy statio orbis, mert ilyenkor a szentmisét az egész világ nevében ajánlják fel. 

– 1938-ban a Budapesten tartott kongresszuson hatalmas tömeg vett részt. Mi változott azóta?

– Először is nagyon sok minden változott a mindennapi élet ritmusában. 1938-ban is voltak látványosságok Budapesten, de a résztvevők nem tapasztalhatták ezt a sokféleséget, mint manapság. Jobb lett azóta az infrastruktúra és a közlekedés is. Akkoriban az emberek könnyebben vállalták akár a hosszabb gyalogutat is. 2020-ban mindent megteszünk azért, hogy a mai ember mentalitásának is megfelelő legyen ez a rendezvény. A külföldiek kaphatnak Budapest-kártyát, mellyel könnyebben vehetik igénybe a tömegközlekedést.

– Ez a kongresszus erődemonstráció vagy lehetőség a Magyar Egyház belső megújulására?

– Könyörgés az életért és a megújulásért. Vagyis a kongresszus nem egyenlő a megújulással. Csak a folyamat kezdete, előhírnöke. Elindult a plébániák megújulási mozgalma, melyen papokkal, képviselő-testületi tagokkal beszélünk arról, hogy milyennek kell lennie egy plébániának ahhoz, hogy megfeleljen missziós küldetésének. Ide tartozik az is, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elhatározta a templomi énekeskönyv megújítását. Ezzel az a célunk, hogy az egyházi zene frissebbé váljon. A papképzés során a prédikáció tanítására is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy tudja a pap, mit akar a hallgatósággal közölni.

Kik alkotják az eucharisztikus kongresszus célcsoportját? 

– Azáltal, hogy kimegyünk az utcára, mindenki. A rendezvények egy része ugyanakkor a katolikus híveknek szól.

– Gaudete vasárnapon Ferenc pápa az Angelus után imát kért a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért. Miért fontos ez a felhívás, és hogyan tudunk a legjobban csatlakozni hozzá?

– Mivel a Szentatya hirdette meg a kongresszust, és ő jelölte ki a színhelyét, biztosak lehetünk abban, hogy szívén viseli ezt a rendezvényt. Ferenc pápa is tudja, hogy a lelki hatás nem csak szervezés kérdése, ebben a kegyelemnek is nagy szerepe van. Fontos tehát az imádság. Érdekes, hogy Ferenc pápa összekapcsolta az Eucharisztiát a betlehemállítással. A betlehem arra hívja fel a figyelmet, hogy Isten emberré lett, az Eucharisztia pedig azt jelenti, hogy közöttünk is maradt. Isten egy olyan bensőséges életközösségre lépett velünk, amely emberi értelemmel fel sem fogható.

– A szentmisék végén imádkozunk a kongresszusért, Európa és a világ megújulásáért. Ön miben látja a mai világ s benne Európa reményét?

– Istenben van a reményünk. Hisszük, hogy nem csak véletlenül sodródunk. Napjainkban, újra és újra, egymással ellentétben álló kihívásoknak kell megfelelnünk. A gazdaság, a távközlés és a kultúra globalizálódásával egyre többet tudhatunk egymásról. Ez azonban nem elég, oda is kell figyelnünk a másik emberre. Jobban meg kell ismernünk más népeket, más közösségeket, különösen itt, az Európai Unión belül. Ha tiszteljük mások tapasztalatát, kultúráját, akkor jobban fogjuk becsülni a magunkét is. Most voltam Madridban, ahol a helyi püspöki konferencia és a katolikus egyetemek képviselői előtt beszéltem a nemzetről és a nacionalizmusról. Azért engem kértek fel erre, mert kíváncsiak voltak a közép-kelet-európai tapasztalatokra, főleg annak fényében, hogy sokáig voltam az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. Előadásomban számomra magától értetődő kérdésekről is beszéltem, melyekről a hallgatóságból többen megjegyezték, hogy számukra ezek ismeretlen tényezők voltak. A különböző népek történelmi tapasztalatai segítséget jelenthetnek a magunk problémáinak megoldásához.

Ebben is meg kell látnunk a teológiai dimenziót. Isten szeretete az egész emberiségre kiárad. A Szentírásban azt olvashatjuk, hogy Isten gondoskodik a népekről, a különféle népeknek hirdetik az evangéliumot, az utolsó napon pedig összehív minden népet.

– A kongresszus hírét a missziós kereszt segítségével a határokon túlra is elviszik. Miért a keresztre esett a választás, és miért született az a döntés, hogy nem csak magyar vonatkozású ereklyék kerülnek bele? 

– A kereszt a misszió szimbóluma. Már a 2007-es városmisszió során is ez a kereszt tűnt fel. Fontos, hogy Krisztus keresztje számunkra a feltámadás, a megváltás és a remény jele. Ez az a kereszt, melyhez minden hívő ember kapcsolódik. A szentekre tekintve azt látjuk, hogy minden élethelyzetben Krisztust kell utánoznunk. De ez nem olyan valami, ami távol áll tőlünk, hiszen mi is lehetünk szentek. És hogy miért van a keresztben olyan ereklye, mely nem magyar szenthez kötődik? Aki itt, a Kárpát-medencében Krisztus vértanúja és hőse volt, az valamiképp hozzánk tartozik. Annak az ereklyéje, aki oly sokat tett a magyar Egyházért, mint Boldog XI. Ince pápa – aki nélkül aligha beszélhetnénk magyar kereszténységről –, nyilván illik a keresztbe. Lehet, hogy a szomszéd országok szentjei és boldogjai nem tudtak magyarul, de ide jártak szemináriumba, vagy a híveik voltak magyarok.

– Milyen buzdítást intézne az olvasókhoz?

– Imádkozzunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért. Nézzük meg, hogy mi magunk mit tehetünk a sikeres megvalósításáért. Ehhez kívánok sok erőt és kegyelmet minden kedves olvasónak.

Fotó: Merényi Zita

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2020. január 5-i számában olvasható.

You have no rights to post comments