Kulturális népírtás Kínában

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. január 03. péntek

Több mint száz ujgur temetőt semmisített meg Kína az elmúlt két évben - írja a CNN, melynek munkatársai egy hónapot töltöttek azzal, hogy műholdfelvételek elemzésével és ujgur források segítségével feltárják a Kínában elnyomott kisebbségként élő, javarészt muszlim vallású ujgurok temetkezési helyeinek megfogyatkozását.

 

Az ujgur temetők eltűnéséről korábban már az AFP is beszámolt. A hírügynökség tavaly októberi riportjában azt állították, hogy 2014 óta legalább 45 temetkezési hely tűnt el. A CNN most további 60 temető eltűnését fedezte fel. 

A kínai kormány az amerikai lap megkérésesésre nem tagadta a temetők felszámolását.

A kínai külügy egy közleményben ugyanakkor azt állította, hogy a kínai kormány minden kisebbség számára biztosítja, hogy megválaszthassa a temetkezési helyét illetve a temetkezése módját. Egy konkrét esetben pedig várostervezési okokra hivatkozva egy ujgur temető "áthelyezéséről" számoltak be hivatalosan.

A temetőknek különleges jelentőségük van az ujgur kultúrában, ezek ugyanis több generációt összekötő találkozási pontokként a falusi élet központjainak számítanak - állítja a CNN beszámolója. Szakértők és emberjogi aktivisták szerint Kínában most mindössze néhány hónap leforgása alatt tüntettek el megannyi több száz éves ujgur temetőt. 

A CNN cikkében megszólal egy ujgur költő, Aziz Isa Elkun, aki a családját hátrahagyva csaknem 30 évvel ezelőtt menekült el Hszincsiangból, abból a Kína észak-nyugati részén található tartományból, amit javarészt ujgurok laknak. Elkun azt mondja, MÉG TELEFONON SEM TUDJA TARTANI A KAPCSOLATOT A KÍNÁBAN ÉLŐ ANYJÁVAL.

A nőt ugyanis minden alkalommal felkeresi a rendőrség, ha kapcsolatba lép a fiával. Mivel Kínában nemkívánatos személynek számít, a költő az apja temetésére sem tudott hazamenni, ezért Google Earth segítségével "látogatta meg" időről-időre az apja sírját egészen tavaly júniusig. Akkor ugyanis eltűnt a műholdképekről az a temető is, ahol Elkun apját eltemették.

Elkun nem tudja, hogy mi történt az apja maradványaival, de nem mer kapcsolatba lépni a rokonaival, mert nem akarja a nyakukra küldeni a kínai rendőrséget. Attól is tart, hogy a Kínában élő családtagjain torolják meg azt, hogy az ujgurok helyzetéről beszél a nemzetközi médiának. A költő ugyanakkor úgy érzi, nem maradt más választása, muszáj felszólalni, SZERINTE UGYANIS HSZINCSIANGBAN JELENLEG "KULTURÁLIS NÉPIRTÁS" ZAJLIK.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Kína  sikeres terrorellenes harcként számol be arról, ami jelenleg  a jelentős részt muszlim ujgurok lakta nyugati tartományában zajlik. A helyiek és nyugati újságírók beszámolói szerint ugyanakkor Hszincsiangban a vallási kisebbség erőszakos asszimilációja és elnyomása folyik, amit brutális rendőri fellépés, digitális diktatúra kiépítése, és a lakosság jelentős részének koncentrációs táborokba zárása kísér. A külvilágot a jelek szerint mindez mégis hidegen hagyja.

(index.hu)