Korányi Judit: John Henry Newman megtéréséről - 2. rész
A MEGTÉRÉS MISZTÉRIUMA
A MEGTÉRÉS életünk legmélyebb misztériuma, valódi élet-halál kérdés, - egy ember életében nem lehet ennél fontosabb esemény! A megtérés Istenhez fordulást jelent: elfordulunk a bűntől és hazatérünk Isten országába. Az Újszövetségben, Jézus felhívásában a megtérést kifejező arám szó hazatérést jelent. Jézus tanításában ez a „hazatérés" Isten nagyszerű jelenléte az ember szívében és értelmében.
Fontos a „szív megtérését" hangsúlyozni, hiszen nem elegendő, ha csak az ész, az értelem fogadja el Istent, fogadja el a hitet. A megtért ember szívében él a gyermeki tisztelet, bizalom és szeretet az Atya iránt: Isten országa nem fogadható be, csak egyszerű, gyermeki lelkülettel. A megtérő alázattal átéli, hogy Isten hatalmas, és ő méltatlan a kegyelemre.
S hogy miért misztérium a megtérés? Mert nem elég az ember döntése, elköteleződése, értelmi felismerése, hanem feltétlenül szükséges hozzá Isten kegyelme. Így lesz a megtérés Isten műve, és az ember tette együtt. Úgy is fogalmazhatunk: Isten ajándéka! Ez benne a titok, a fölfoghatatlan... Szent Pál is így ír róla a 2Tim 2,25-ben: „ Ellenfeleit szelíden intse, hátha megadja nekik Isten a megtérést, felismerik az igazságot, és kikerülnek a sátán kelepcéjéből." Tehát így is fogalmazhatunk: a megtérés - többek között - az igazság felismerése.
Az Igazság viszont Krisztus maga, ahogyan azt Urunk kinyilatkoztatta magáról (Jn.14,6). Newman vallja, hogy ha valaki egész életében tiszta szívvel keresi az igazságot és szolgálja embertársait, akkor eljut az igazsághoz. Vagyis: Szent Pál fenti szavaival élve „megadja neki az Isten a megtérést".
Az egyháztörténelemre vetve egy rövid pillantást azt lehet mondani, hogy a megtérés, a konverzió a reformáció előtti időkig valóban ezt jelentette - vagyis a fönt vázoltakat. Newman idejében azonban az angol egyház már VIII. Henrik óta szakadásban van, így a protestáns és katolikus hit közötti „átjárást" is jelenti a szó. A konverzió és a konvertálók Newman számára a Rómához térést jelentették.
Visszatérve a megtérés leegyszerűsített definíciójához: a megtérés = az igazság felismerése; és a megigazult ember = megtért ember, elmondhatjuk, hogy Newman egész életében az IGAZSÁGOT kereste, majd mikor rátalált, szenvedélyesen kiállt mellette, és százakat, talán ezreket segített hozzá, hogy szintén rátaláljanak. Vallja, hogy értelmünk igazi célja az igazság. Az igazság mellett való kiállás ugyanakkor azt is jelentette, hogy korának egyik rákfenéjével, hamis szellemi áramlatával is fel kellett vennie a küzdelmet: a liberalizmussal.
Már ifjú korában is úgy érzi: Isten akaratából egy meghatározott feladatot kell elvégeznie: az Egyház megvédelmezését a liberalizmus ellen. Newman élete fő művének, az Apologia pro vita sua - nak végén külön fejezetet szentel függelékként a liberalizmus témájának. Definíciójában téves gondolatszabadságnak, egyszerűen tévedésnek minősíti, s mint ilyet, pontosan az általa oly hőn áhított IGAZSÁG ellentétének. „A liberalizmus tehát az a tévedés, amikor az emberi ítéletnek vetik alá azokat a kinyilatkoztatott tanokat, amelyek természetüknél fogva azon túl vannak és tőle függetlenek, s amikor igényt formálnak arra, hogy saját alapjukon döntsenek azoknak a kijelentéseknek az igazságáról és értékéről, amelyek elfogadása egyszerűen az Isteni Ige külső tekintélyén múlik." 1 Az Anyaszentegyház misztériuma c. művében pedig így ír: „Liberalizmus a vallásban azt jelenti, hogy a vallásban nem létezik pozitív igazság. Egyik hitvallás éppen olyan jó, mint a másik. . . minden csak vélemény kérdése. . . a dogma ugyanis csupán vélemény." 2
Newman ezt az irtózatos szabadelvűséget nem csupán tévedésnek, hanem kora egyik nagy gonoszságának is tartja. A fönt említett műben írja azt is: igaz örömére szolgál, hogy kezdettől fogva, „immár harminc–negyven–ötven éve igyekszem legjobb erőmmel a liberalizmus szellemét a vallásos életből kiiktatni." 3 A későbbi bíboros valóban szenvedélyes apologétaként harcol az Igazságért, és védelmezi a megtalált kincset, hiszen: „Amennyiben létezik Igazság, az csak egyetlen lehet." - vallja. 4
Az egyetlen Igazságnak szentelte egész életét. S míg abban minden magát kereszténynek valló emberrel egyetért, hogy az Igazság maga Krisztus, ő tovább megy, és bizonyítja, hogy az Igazság csakis a Római Katolikus Egyházban található meg.
(folytatjuk)