Csoda, hogy egyáltalán létezik - egy cigány tévé tanulságos története

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2019. október 03. csütörtök

A Digi és az Invitel hálózatából már szeptember eleje óta elérhető, de hamarosan a telekomosok és a UPC-sek is nézhetik majd az eddig csak a YouTube-on létező első roma csatorna, a Dikh TV adását. A csatornát megálmodó Balogh Elek nagyon hosszú és rögös utat járt be, hogy létrejöhessen a tévé. Útja tele volt kudarcokkal és elutasítással, de nem adta fel, foggal-körömmel küzdött a céljáért, és azt szeretné, ha a cigányok nemcsak balhés alakokként jelennének meg a médiában, hanem értelmesen beszélgető, fontos emberekként.

A romáknak utat szeretne mutatni, ezért készítenek gyerekműsort, beszélgetős show-t, portréműsort sikeres romákkal és nem romákkal, nyelvművelő adást, de persze a YouTube-on már jól bevált kívánságműsoraikat és tehetségkutatóikat is tovább csinálják. És folytatják az első cigány szappanoperát, a Minden álmodat is.
Tévéket többnyire sok ember munkájával hoznak létre. Leülnek a befektetők, a menedzserek, a kreatívok, és közösen kitalálják, hogyan is történjen a dolog. Kitalálják a koncepciót, kialakítják a műsorstruktúrát, szerencsés esetben a jól megfizetett emberek a maguk szakterületén kiemelkedő tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Magyarországon sok esetben külföldi tévék, külföldi szakemberei jöttek ide tévét csinálni, hiszen az elsősorban szórakoztató műsorokat gyártó kereskedelmi televíziózás Nyugaton korábban alakult ki, mint nálunk, ezért ők jártasabbak voltak ebben, nem beszélve arról, hogy pénzük is általában nekik van ilyesmire, meg persze a jó politikai kapcsolatokkal bíró magyar érdekcsoportoknak.
A legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, tehát a romák első televíziója esetében nem így alakult a dolog. A Dikh TV-t ugyanis egy szegénysorból származó, elhivatott roma ember alapította, akinek nincs se tévés, se gazdasági előképzettsége. De ha ő nem csinálta volna meg, akkor senki más sem.
Sem az integrációért felelős politikusok, sem más értelmiségi körök nem álltak össze, hogy létrehozzanak egy olyan csatornát, ami több százezer ember szokásaival, hagyományaival, nyelvével vagy gasztronómiájával foglalkozik. A rendszerváltás óta eltelt harminc évben a romák dolgaival nem foglalkozott érdemben a média, vagy csak nagyon szűrten.

Heti 25 perc jutott a cigányokra
A cigányok sokáig csak a bűn és a szegénység vágóképei voltak – mondja Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense, aki hozzátette: voltak azért olyan fontos és hasznos műsorok, amelyek a romák kultúrájával és helyzetével foglalkoztak. Például a ‘90-es évek köztévéjének Patrin (Üzenet) magazinja, amely aztán ‘98-tól Roma Magazin néven futott, és a mai napig műsoron van.
De senki nem tett azért, hogy a cigányoknak ne csak heti 25 perc jusson a tévében. Persze a tehetségkutatókban, a kibeszélő show-kban és a realitykben szerepelnek romák, de ezek a műsorok nem a hagyományokról, vagy az integráció kérdéseiről szólnak. Ezenkívül viszont jó kezdeményezés volt a kifejezetten roma kultúrára fókuszáló, 2001-ben indult Rádió C, amely azonban megfelelő finanszírozás hiányában 2011-ben végleg megszűnt.
Ez a helyzet csak 2015-ben változott meg valamelyest, ekkor indult el ugyanis a Dikh TV a YouTube-on. Először főként klipekkel, tehetségkutatóval és kívánságműsorral próbálkoztak. Ezekkel egyre népszerűbbek lettek a romák körében, majd a Minden álmod sorozatra már a nem romák is felfigyeltek. Ma már 300 ezer feliratkozójuk van, több videójuk is milliós nézettségnél jár, és tudják, hogy az online platformoké a jövő, ezért nem akarják háttérbe szorítani az internetes jelenlétüket, de a kábeltelevíziózásban még mindig nagyobb pénz van, a nagyobb bevételnek köszönhetően pedig olyan új műsorokat is meg tudnak csinálni, amilyeneket már régóta szerettek volna.

Ahol a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó roma tévések száma
Kispesten, a tízemeletes panelok mellett, a szocreál, földszintes épületek között, a Törpi vegyesbolt, az Eni-baba bababolt és a Leonidas gyros mellett van egy tévészékház is. Itt van ugyanis a Dikh TV székhelye. De ne egy hatalmas, sokmilliárdos épületet képzeljenek el, ez egy pici épületrész, amelyben mindig nagy a nyüzsgés. Cigány operatőrök, hangmérnökök, vágók, műsorvezetők és zenészek sürögnek-forognak. A kábelcsatorna indulása miatt rengeteg a teendő, sokszor reggeltől estig dolgoznak. Hogy senki ne legyen éhes, a konyhában fasírtgolyókat gömbölyítenek, és bokolyi (olajban sült bodag) tésztát nyújtanak. Az egyik irodában pedig a halk szavú és szerény Balogh Elek, a csatorna igazgatója fogadott minket.
Balogh nem értelmiségi családból származik, egy szabolcsi nyomortelepen nőtt fel. Testvérei nevelték, mert a szülei Budapesten dolgoztak, munkásszállón laktak, havonta egyszer-kétszer jártak haza. Ilyenkor izgatottan várta a településre befutó vonatot, amellyel szülei érkeztek a messzi távolból. Valami apróságot szinte mindig hoztak neki, egyszer azonban egy Pajtás fényképezőgépet kapott apukájától. Tulajdonképpen ekkor kezdődött a fotózás, filmezés iránti szeretet és megszállottság. Asztalosnak akart tanulni, de annyira nem volt pénzük, hogy 15 évesen neki is fel kellett jönnie a fővárosba, építőipari melós lett. Később pedig – szorgalmának és talpraesettségének köszönhetően – vállalkozásba kezdett, takarítócéget alapított, és az érettségit végül 40 évesen rakta le. Aztán egy idő után a saját boldogulása mellett egyre fontosabbá vált számára a közösség is, ezért a Kispesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, majd vezetője lett.

Elek, a közösségépítő polihisztor
A Dikh TV dolgozói szinte kivétel nélkül romák. De mivel nincs túl sok cigány kameraman, vágó vagy műsorvezető, ezért nem ritkán szakirányú végzettséggel vagy szakmai tapasztalattal nem rendelkező roma férfiak és nők dolgoznak ezekben a munkakörökben. Ezért Baloghnak ki is kell képeznie az embereit. Tulajdonképpen együtt tanulnak bele ebbe az egészbe, amit tévézésnek hívunk.
Most már mindenkinek tudnak fizetést adni, de négy éven keresztül, amíg csak Youtube-csatornaként működtek, mindenki ingyen, lelkesedésből dolgozott, csak az utazási költséget tudták kifizetni. Az utazási költségek megtérítése különösen fontos dolog, hiszen nemcsak budapesti romák mennek dolgozni vagy éppen szerepelni a Dikh TV-be, hanem az ország minden pontjáról, kisvárosokból és falvakból is csatlakoznak hozzájuk. De csak utólag tudják kifizetni a jegyet, és volt már olyan, hogy azért nem tudtak leforgatni egy jelenetet, mert az egyik szereplőnek nem volt pénze felutazni vidékről.
A műsorok koncepciójának és témáinak kitalálása mellett Balogh végzi az operatív teendőket is. Vezeti a szereplőkkel teli kisbuszt, helyszíneket egyeztet, munkavállalókat keres, szerződéseket ír, szereplőket válogat, sorozatot, klipet forgat, rendez, operatőrködik, vág, és helyzetgyakorlatokat is tart a szereplőjelölteknek. Persze egyre többen csatlakoznak hozzájuk, dolgozni és szerepelni vágyók is. Az egyik szereplőválogatáson ott volt például egy házaspár, akiknek egyébként Nógrád megyében van szerkezetépítő kisvállalkozásuk. Azért jöttek Pestre, mert lányaik a Minden álmodban akarnak szerepelni. Azt kéri tőlük Balogh Elek és Szilvási István (aki a tévé indulása óta Balogh egyik legfontosabb munkatársa) a helyszínen, hogy improvizáljanak egy jelenetet arról, hogy tetszik nekik egy fiú, és féltékenyek a barátnőjére. A vidéki házaspár – miniatűr, harapós csivavájukkal együtt – végig izgul a próbán, oda-oda is szólnak lányaiknak, próbálják bátorítani őket. Emellett elhozták a gyerekek egyik barátnőjét is, aki énekes szeretne lenni, ezért annak reményében, hogy videóklipet csinálnak neki, énekelnie kellett Baloghék előtt. Nagyon koncentrált, hogy jól sikerüljön a dolog.
A helyzetét nem könnyítette, hogy egy nehezen kiénekelhető Beyoncé-számot választott magának, de a direktor végül azt mondta neki, hogy várják egy következő fordulóra. Miután ez elhangzott, a lány feszült arckifejezése egy csapásra eltűnt, mosolyogva, felszabadultan hagyta el a szobát. Baloghnak egyébként nagyon fontosak a roma zenék és videóklipek, szeretne felkarolni még ismeretlen tehetségeket, és a Dikh TV-nél simán át lehet lépni az egyik szerepkörből egy másikba.

Megpróbálják minél tovább iskolában tartani a roma lányokat
A roma önkormányzati és a Dikh TV-s teendői mellett Balogh Elek vezeti a Közös Esély Egyesületet is, amely Kispesten és a Borsod megyei Mérán is olyan tanodát működtet, ahol hátrányos helyzetű diákoknak segítenek tanulni, házi feladatot írni. Emellett megpróbálják csökkenteni a korai iskolaelhagyó roma lányok számát, akik közül sokaknak már 18 éves koruk előtt gyermeke születik. Ezenkívül számítógépes tanfolyamokat, élő zenés táncórákat és klubdélutánokat szerveznek. Karitatív akcióik során pedig tartós élelmiszereket osztanak a rászoruló családoknak.

Egy kamera, egy számítógép és folyamatos küzdelem
Egy kisebb kamera és egy számítógép, mindössze ennyi volt Balogh felszerelése, amikor 2015-ben elindították a Dikh TV YouTube-csatornáját. Önkénteseket keresett maga mellé, hiszen pénz nem volt. Eleinte zenés kívánságműsorokat csináltak, aztán amikor látták, hogy működik a dolog, és van igény erre, akkor azt gondolták, hogy be lehetne mutatni roma képviselőket, meg a cigánysággal kapcsolatos aktuális híreket is. Több nagyon izgalmas videót csináltak az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) nem éppen unalmas ügyeiről, ezek még mindig fent vannak a Dikh TV YouTube-csatornáján. De persze nem tetszett mindenkinek, hogy holmi tévések beszámolnak a szervezet belső konfliktusairól.
Egy idő után ezért már – finoman fogalmazva – nem látták szívesen őket. „Volt olyan, hogy kizavartak minket onnan” – mondja Balogh. Ellenségeskedtek velünk, mert ha odamentünk például testületi ülésre, akkor féltek, hogy napvilágot látnak olyan dolgok, amik arra utalnak, hogy nem végzik jól a munkájukat. Ezért sokszor nem is engedtek be minket. Nem akarták, hogy ott kamerázzunk vagy ott élőzzünk. Ellenségek lettünk a szemükben, mert a negatív dolgokat is be akartuk mutatni – teszi hozzá. De volt olyan is, hogy megkérték az ORÖ-t, biztosítsanak helyet a csatornának, de nem kaptak segítséget. „A mai napig nem látnak szívesen ott minket” – mondta a csatornaigazgató, aki hangsúlyozza, hogy ennek ellenére nincs bennük sértődöttség, reméli, hogy a jövőben együtt tudnak működni az ORÖ-vel, és a szervezet támogatja majd a törekvéseiket. Balogh beszélt arról is, hogy a Lungo Drom-osok megkérdezték tőlük, hogy nem csatlakoznak-e hozzájuk, de Balogh visszautasította ezt, mert szerinte a Dikh TV-nek az használ a legjobban, ha „középen marad”.
Egyébként egy nagy kereskedelmi tévétársaság is meg akarta venni a Dikhet. Sok pénzt adtak volna érte; a  csatornaigazgató egyik kollégája szerint ha Balogh belement volna, akkor most hófehér Mercedesből könyökölhetne ki. De nem adta el, mert akkor sem maradt volna pártatlan a csatorna.

Nem akarjuk megosztani a romákat
– mondja az igazgató. Egyébként is most kicsit távol akarják tartani magukat a politikától, örülnek, hogy működhetnek. Arról is beszélt, hogy a sok új műsorral bővülő, immár elsősorban kábeltévéként működő Dikhen a szórakoztatáson és a kultúrán lesz a hangsúly, de azért közéleti műsorok is lesznek. Balogh arról is beszélt, hogy amikor elkezdték csinálni a YouTube-csatornát, akkor még naivan azt hitte, hogy a romák ügyének fontossága miatt valaki majd biztos felkarolja őket, és segít nekik, de nem így történt.
Mindig falakba ütköztünk. Szenvedtünk. Többször majdnem abbahagytuk, aztán mégis folytattuk. Ha otthon ülök, nem találom a helyemet, azt szeretem, ha nyüzsgés van, és kitalálhatok új dolgokat. Ha kitűzök valamit magam elé, akkor sosem adom fel – mondja Balogh. Ezért vette fel a kapcsolatot Radu Morarral, a majdnem harminc éve Magyarországon élő, romániai származású médiavállalkozóval, aki nyitott volt az együttműködésre. A cég felét birtokolja a Morar tulajdonában lévő Tematic Media Group, de a műsorkészítésben szabad kezet kaptak. Viszont a kábelcsatorna elindulása nem nyerte el mindenki tetszését, a szélsőjobbos Mi Hazánk Mozgalom vezetője, Toroczkai László szerint a Dikh TV nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Balogh Elek szerint ez nyilvánvalóan nonszensz, Toroczkai kijelentéseire azt válaszolta: Mi egy híd szerepét kívánjuk betölteni romák és nem romák között. A Dikh TV kábeltévés indulását bejelentő posztjában pedig azt írta: Hosszú és rögös út van mögöttünk. A romák is megérdemlik, hogy benne legyenek a rendes tévében. Történelmi jelentőségű!

Jobban hallgatnak rájuk, mint a nem romákra
A YouTube-csatornás időszakhoz képest sokkal többféle tartalom lesz a kábeles Dikh TV-n. A Tumenca (Veletek) egy közéleti magazinműsor, amelybe példaértékű munkát végző roma és nem roma embereket hívnak meg. Például írókat, költőket, műfordítókat, újságírókat és kulturális antropológusokat. A műsort Szilvási István vezeti, aki fontosnak tartja, hogy a roma önszerveződés jelentős alakjait is megismerhessék a nézők. Van gyerekműsor is, a Dicsak, ki beszélben nemcsak rajzfilmekről és sportról beszélgetnek a raklikkal (kislányokkal) és csaladókkal (kisfiúkkal), hanem iskoláról és tanulásról is. Az EsteleDikhben pikánsabb témák is előkerülnek Zsiga Ottónál, aki azt mondja, hogy amióta forgatják a műsort, ő maga is egy csomó olyan dolgot tanult meg a cigányokról, amit korábban nem tudott, és azt gondolja, hogy a Dikh TV-seknek nagy felelősségük van abban, hogyan formálódik a romákról kialakult kép. A Csumidav tume (Puszi mindenkinek) Borók Szabina klipválogatása, és ő például arról beszélt, hogy roma lányként nagyon nehéz volt gyerek mellett munkát vállalni. Volt olyan párja, aki nem tolerálta, hogy „eljár otthonról”, és eleinte a szülei sem örültek a döntésének, de azóta már megbékéltek vele, és támogatják.
A Mulatinasz kívánságműsor már a YouTube-on is ment, beharangozójában Szilvási István műsorvezető azt mondja: Bánatos vagy? Szerelmes vagy? Vagy csak küldenél egy dalt speciálba? Mulatinasz! Tőlünk bármit kérhetsz, haljak meg, megkapod!
Szilvási szerint különösen felemelő, amikor külföldön élő romák küldik a dalokat haza, vagy fordítva, örül, ha így egy kicsit közelebb hozhatja egymáshoz az embereket. A YouTube-érában is futó Báró Show is folytatódik, ebben roma és nem roma zenészekkel beszélget a Fekete vonatból ismert Schull „Báró” Zoltán, aki szerint a Dikh TV-nek kulcsszerepe lehet a cigányság felzárkózásában. Hangsúlyozta, hogy értékeket szeretnének közvetíteni, például a tanulás fontosságát meg kell értetni a roma fiatalokkal, akik szerinte jobban hallgatnak rájuk, mint a nem romákra. Emellett pedig a hazaszeretet érzését is erősíteni szeretné a cigány fiatalokban. A Dikh TV-n van még táncoktató (Khelas), nyelvoktató (Dumálj velem) és főzős (Csilla só) műsor is, és terveznek vetélkedőt (VetélkeDikh) és realityt is.

Szeretnének nem romákat is a romák mellé
És persze folytatják a Minden álmod sorozatot, a csatorna egyik legnépszerűbb produkcióját is. A korábbi szereplők közül visszatér a mémgyárosok egyik kedvence, Zsa Bandi, aki azóta a való életben megházasodott, és elmondása szerint a jó házi kosztnak köszönhetően több mint harminc kilót hízott. És visszatér a szállóigékké vált mondatok mestere, Fárajó is, aki viszont egy súlyos betegség miatt rengeteget fogyott. A sorozat egyik főszereplője, Rostás Dorina pedig a zenei karrierjét is építi a tévézés mellett, hamarosan megjelenik egy olyan dala, ami már nem mulatós, hanem popzene rapbetéttel. A hírnévnek viszont hátulütői is lehetnek, a Kalocsáról származó lány azt mondta: vidéki barátainak többsége elfordult tőle, van, hogy már az utcán sem köszönnek neki.
Sokan kritizálják a Minden álmod technikai kivitelezését, történetvezetését és a színészek játékát, és ezek a kritikák eljutottak a készítőhöz is. Balogh azt mondja, próbálnak fejlődni, de hangsúlyozza, hogy a stáb egyetlen tagja sem profi. Szerinte a kritizálók nagy része azt gondolja, hogy a készítők minden elhangzó mondatot komolyan gondolnak, pedig ez nem így van, szerinte ők egy csomó mindennel csak ironizálni akarnak, „cigány humort akarunk belevinni”. Kapnak viszont sok pozitív visszajelzést is: „Meglátták, hogy viccesek meg poénosak, meg jó fejek is vannak köztünk.” Egyébként a Minden álmodra és más dikhes műsorra is igaz, hogy Balogh Elek nagyon szeretne nem roma szereplőket és műsorvezetőket a romák mellé, azt mondja: igazán így lehetne közelebb hozni egymáshoz az embereket, a felkérést azonban eddig még sajnos senki nem vállalta.
(Bozzay Balázs, index.hu)