Negyvenezer éves település nyomaira bukkantak 3500 méteren
Kevés levegő, erős UV-sugárzás, extrém hőmérséklet-ingadozások és művelhetetlen talaj: az élet a magashegységek szélsőséges körülményei között igencsak megterheli az emberi szervezetet. A kutatók emiatt sokáig úgy vélték, hogy az emberiség csupán nem olyan régen kezdett el 2500 méter feletti magasságban letelepedni. Az elmúlt évek régészeti felfedezései azonban azt mutatják, hogy a magashegyi területeken való letelepedés az eddig véltnél korábbra nyúlik vissza.
Etiópiában ugyanis a világ eddig ismert legkorábbi, több mint negyvenezer éves magashegyi „településének” a maradványait tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport, írja a swissinfo.ch-ra hivatkozva az MTI. A Science című folyóiratban is publikált eredmények szerint kőkorszaki vadászok lakhattak közel 3,5 ezer méteres magasságban.
Különböző régészeti anyagok radiometrikus kormeghatározása alapján ez a hely a legkorábbi magashegységi település a világon, amiről tudunk – mondta Götz Ossendorf, a Kölni Egyetem régésze az etiópiai felfedezésről. Ossendorf volt a kutatócsoport vezetője, a kutatásban pedig a kölnin kívül a Berni és a Marburgi Egyetem kutatói is részt vettek.
Az etiópiai Bale-hegységben található Fincha Habera nevű sziklás menedékhelyen kőkorszaki csontok és tűzrakóhelyek maradványait találták meg a tudósok, valamint olyan tárgyakat is, amiket alacsonyabb fekvésű helyekről hozhattak fel ide, írja a Scinexx.
A Berni Egyetem kutatói rekonstruálták a térség évezredekkel ezelőtti környezeti és éghajlati viszonyait. Ehhez kőzetmintákat gyűjtöttek a hegység völgyeiben lévő morénákból, majd elemezték őket, és meghatározták a korukat. A kutatók szerint a magaslati menedéket a 47 és 31 ezer évvel ezelőtti időszakban többen is lakhatták, az viszont nem egyértelmű, hogy tartósan éltek-e itt emberek a kőkorszakban.
A negyvenezer évvel ezelőtti vadászok obszidiánból készíthettek maguknak eszközöket, és óriási földikutyákon élhettek – sőt, ezeket valószínűleg meg is sütötték, ugyanis faszénmaradványok is a felszínre kerültek. Vízforrásnak pedig a gleccserek megolvadt vizeit használták, amiből viszont egy odalátogatónak nem látszik semmi: ezek a hegyek ma már jégmentesek.
A meglepő afrikai felfedezés nem csak azt mutatja meg, hogyan éltek sok ezer évvel ezelőtt az emberek, de azt is, milyen jól tudtak már akkor is alkalmazkodni a zordabb körülményekhez: „Ezek a nyomok és a velük való vizsgálat rendkívül jól mutatja azt, mennyire alkalmazkodóképes tud lenni az ember nem csak fizikailag, de kulturálisan és stratégiailag is az élőhelyéhez”, mondta Ossendorf.
(index.hu)