Döbbenetes számok a magyar cigányság helyzetéről

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2019. augusztus 04. vasárnap

"Elképzelhetetlenül sokat", több tízezer cigány gyermeket érint ma Magyarországon a nélkülözéssel és nyomorral leírható élethelyzet - mondta ki a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós szerint azért is nagy szükség van a mielőbbi célzott segítségre, mert a gyermek első 1000 napjában dőlnek el az alapvető dolgok az életében, illetve azt is kimondta, hogy szerinte most mekkora a cigány és nem cigány nők termékenységi rátája.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke tavasszal lett a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos, mert az eddigi mintaprogramjukat, amelyben EU-s és magyar költségvetési források is voltak, a kormány felemelte és országos hatáskörűvé tette. Amint megírtuk: egy minapi kormányhatározat azt rögzítette, hogy a programba 300 hátrányos helyzetű települést vontak be és az első 30 településen megvalósítandó fejlesztésekhez 10 milliárd forintos keretet különítettek el az idei költségvetésben.
Vecsei úgy látja, hogy hosszú idő óta a legnagyobb lehetőségét kapták most meg a kormánytól a cigányság felzárkóztatásához, és szerinte fordulat történhet, mert "most olyan utak nyílhatnak meg előttünk, amelyek korábban nem". Azért látja jónak a programjuk kilátásait, mert egyrészt sok éves terep tapasztalat alapján állították össze, másrészt a többségi társadalom is támogatja a kisgyermek fókuszú felzárkóztatási stratégiát. Hangsúlyozta azt is: Fontos tudatosítanunk, hogy mi, akik többet kaptunk az élettől, többet is kell visszaadjunk. Ez erkölcsi kötelezettség, ami most gazdasági kényszerrel is együtt jár. Muszáj most tennünk valamit, hogy 2050-ben élhető hely legyen Magyarország.
Vecsei az interjúban további érdekes részleteket, számokat osztott meg a program hátteréről és a magyarországi cigányság helyzetéről, illetve a születési ráták alakulásáról:
A gyerekesélyprogram keretein belül 2010 óta a 31 legszegényebb járás 750 településén kísérik figyelemmel a legelesettebbek mindennapjait és az a tapasztalat, hogy vannak települések, amelyek tudnak élni a pályázati, fejlesztési lehetőségekkel, és vannak, amelyek nem. Emiatt arra jutottak, hogy a 750-ből 150-nél további segítségre van szükség a fejlődés elindításához és további 150 települést találtak még a statisztikai adatok vizsgálatával, ahol szintén szükséges a beavatkozás.
A fenti két körből alakult ki tehát az a 300 településből álló kör, amelyre a kormányhatározat vonatkozik és ebből idén 30 településen indulnak el a felzárkóztató programok. Az öt nagy karitatív szervezet vesz majd részt a programban, amelyet módszertanilag a Máltai Szeretetszolgálat felügyel.
Elmondása szerint "Mi most nagyon komoly bizalmat kaptunk a kormánytól, hiszen harminc településen részletes, előzetes költségvetés nélkül kezdhetünk dolgozni. Utólag természetesen pontosan elszámolunk majd. Ezeken a területeken előfordulhat, hogy elsőre nem találjuk meg a jó megoldást. Ilyenkor meg kell állnunk, új diagnózist kell felállítani, ami alapján továbbléphetünk".
A program fókusza kapcsán Vecsei ezt hangsúlyozta: "Az elmúlt évtizedekben sokan megfogalmazták a teendőket, de a többségi társadalommal nem konzultáltak. Olyan intézkedéseknek van értelmük, amelyeket a többség legalább elvisel. Mi ezért a gyermekekre fókuszálunk." "Ebben lehet konszenzus, hiszen mindenki tudja: egy kisbaba nem tehet róla, hová születik." "Muszáj most tennünk valamit, hogy 2050-ben élhető hely legyen Magyarország."
Visszaidézte, hogy Matolcsy György MNB-elnök egy előadásában azt mondta: nincs olyan gazdasági modell, amely a leghátrányosabb helyzetű települések felemelése nélkül hosszú távon sikeresen működhetne és a jegybankelnökre hivatkozva azt is mondta: szerinte erkölcsileg és gazdaságilag is fontos, mi lesz ezekkel a községekkel. "Ez nem pusztán önzetlenség, hanem racionalitás kérdése" - rögzítette.
Arra kérdésre, hogy a nyomor és a leghátrányosabb helyzetű településeken felnövő cigány gyermekek kérdése pontosan hány gyermeket érint, Vecsei az alábbiakat mondta: "Elképzelhetetlenül sokat. Ha csak tízezer gyermek nélkülöz, már az is egy városnyi ember, de ennél sajnos nagyobbak a számok - bár ezen a téren állandó számháború van. A nyomorúságot úgy kell kezelni, mintha egy járvány lenne, és a legutolsó pillanatig, az utolsó esetig kell küzdeni ellene. Most 1,49 a születési ráta hazánkban, ami jobb, mint pár évvel ezelőtt volt, de még mindig alacsony. Ezen belül a nem cigány emberek mutatója átlagosan 1,3, míg 2,3 a másik adat. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a cigány nők átlagosan fiatalabb korban szülnek, akkor látszik, jelentős demográfiai változásokra számíthatunk. De az, hogy egy megszülető gyermeknek milyen színű a bőre, nem fontos. Az számít, milyen minőségű életet fog tudni élni" - rögzítette.
 (portfolio.hu)

You have no rights to post comments