Egy adat, amire büszkék lehetünk

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2019. április 17. szerda

Az EU 28 tagállamának lakói közül az ötödik legkevesebb szemetet termeltük 2017-ben. S hogy fokozzuk: ez eggyel jobb helyezés a 2016-osnál, miután tavalyelőtt sikerült az addig előttünk álló észteket magunk mögé utasítani. Más kérdés, mennyire lehetünk elégedettek azzal, hogy fejenként évente 385 kilogrammnyit szemeteltünk, ez ugyanis mégis csak azt jelenti, hogy mindenki naponta valamivel több mint 1 kilóval szennyezte a környezetet. Az EU-átlagnál éves szinten még így is csaknem 100 kilóval jobban állunk, s a mi tendenciánk pozitív, 2016-hoz képest közel 15 kilóval csökkent az egy főre jutó szeméttermelésünk.

Kis lépések nekünk, nagyok az emberiségnek
Abban, hogy ezt a jó pozíciónkat megtartsuk, esetleg még előrébb lépjünk, egyebek mellett azzal is hozzájárulhatunk, ha olyan termékeket vásárolunk, amelyek kevésbé szennyezik a környezetet. Például azáltal, hogy azok már eleve környezetbarát – vagy más kifejezéssel fenntartható – módon készültek és vannak csomagolva. Természetes anyagokból, minél kevesebb vegyi anyagot felhasználva állítják elő őket, a gyártási folyamat nem szennyezi a környezetet, kizárólag az előállításukhoz szükséges energiát és vizet fogyasztanak, még véletlenül sem pazarolnak.
A világ legnagyobb sörgyártója például egy éve jelentette be, hogy környezetbarát módon fogja előállítani a nedűit, amelynek eredményeként 5 százalékkal tudja a csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását.
Aki tenni akar környezete megóvásáért, azért, hogy az utódai ne fulladozzanak a hulladékhegyekben, annak nyilván jobban oda kell figyelnie szokásaira is. Például arra, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt, ahogy azzal is törődnie kell, hogy milyen kozmetikumokat és háztartási cikkeket vásárol. Sokan nem is gondolnák, hogy csak egy kicsivel kerülhet több idejükbe jobban megnézni, hogy például a háztartási mosó- és tisztítószerek közül azt vegyék meg, amelyik környezetbarát, például növényi alapú.

Nem elég, ha a termék környezetbarát, mi is legyünk azok
Egy termék fenntartható jellege nemcsak az előállításában és a csomagolásában fejeződhet ki, az is fontos, hogy azt hogyan használják, hogy mi lesz végül a sorsa. Nem kell ecsetelni, milyen előnyei vannak a fogyasztó és környezete számára annak, ha egy árucikk minél tartósabb, meghibásodás esetén könnyen javítható. Annak, ha sokáig lehet használni, nem kell idejekorán kidobni a szemétbe és helyette újat venni.
Az is lényeges, hogy egy termék használata közben ne keletkezzen a környezetet károsító anyag, ha például működtetése igényel külső energiaforrást, abból lehetőleg minél kevesebbet használjon. Ahogy az is előnyös, hogy amikor végül mégis kukába kerül, akkor se legyen belőle veszélyes hulladék, esetleg újra fel is lehessen dolgozni.
Az élelmiszert vásárló európaiak egynegyede előnyben részesíti a környezetbarát csomagolással ellátott termékeket – derül ki az IRI által 7 európai ország több mint 3330 fogyasztójának megkérdezésével végzett kutatásból. Amelynek érdekessége, hogy a 18-24 éveseknek nem annyira fontos, hogy egy termék környezetbarát-e, mint az idősebb vásárlóknak, az előbbiek csak 30 százaléka vásárol a fenntarthatósági szempont alapján, míg a 34 év feletti korosztály 33 százaléka. Az olasz vásárlók a legtudatosabbak, ezzel szemben a hét vizsgált ország lakosai közül a németek vásárolnak a legritkábban újrahasznosított csomagolású termékeket. Olly Abotorabi, az IRI Senior Regional Insights menedzsere értékelése szerint a vásárlók a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a termékek környezetre gyakorolt hatásaira. A csomagolás egyre fontosabb a számukra és egyre inkább ez alapján emelnek le egy-egy árucikket a polcról.
A magyarok harmada kifejezetten hajlandó többet fizetni egy termékért, amennyiben az környezetbarát és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő összetevőkből áll – ezt már a Nielsen 2016-os globális kiskereskedelmi lojalitást vizsgáló adatai mutatják.
(index.hu)

You have no rights to post comments