Agglegényország lesz Kína és India?
Szakértők attól tartanak, hogy amikor a Föld népessége eléri a hétmilliárdot, a nemek közötti egyenlőtlenség miatt agglegényországok jönnek létre, ahol ádáz harc dúl majd a feleségért. Egyelőre nem ismeretesek, milyen következményekkel jár majd a Christophe Guilmoto francia demográfus által „aggasztó elférfiasodásnak” nevezett jelenség a szelektív terhesség-megszakítás jellemezte országokban, mint India és Kína. Sok szakértő viszont úgy véli, hogy ötven éven belül a nőhiánynak ugyanolyan láthatatlan, de létező hatása lesz a társadalomra, mint az általános felmelegedésnek.
Hiányzik 160 millió nő
A figyelmeztetések mögött cáfolhatatlan statisztika áll. A természetben 100 lánygyermekre 104-106 fiú születése esik, és ennek az aránynak a legkisebb változása is csak rendellenes tényezőkkel magyarázható. Indiában és Vietnamban 112 fiú és 100 lány születik, Kínában ez az arány 120 a 100-hoz, míg egyes régiókban 100 lányra 130 fiú születik. A tendencia egyre terjed: Azerbajdzsánban, Grúziában, Örményországban az arányszámok azonosak: 100 születő lányra 115 fiú esik. Szerbiában és Boszniában szintén hasonló jelenség tapasztalható.
A jelenségre világszerte 1990-ben figyeltek fel, amikor Amartya Sen indiai Nobel-díjas közgazdász Több mint 100 millió hiányzó nő sokkoló címmel jelentette meg írását. A demográfusok becslése szerint ez a szám mára meghaladta a 160 milliót. A jelenség annak a következménye, hogy hagyományosan népszerűbbek a fiúgyermekek, csökken a termelékenység sőt, ami még fontosabb, az olcsó ultrahangnak köszönhetően kiderül, hogy a magzat nőnemű, és illegálisan el lehet végeztetni a terhesség-megszakítást.
Szexturizmus, asszonyrablás, férfihárem
Egyesek úgy vélik, hogy az új jelenség növelheti a többférjűséget és a szexturizmust, mások viszont katasztrófa-forgatókönyvet írnak, amelyekben nőrablás, az erőszak és a konfliktusok számítanak társadalmi normának majd. Néhány éve Valérie Hudson és Andrea den Boer politológusok azt írták, hogy a többségében férfiak lakta ázsiai országok veszélyt jelentenek a Nyugat számára. Mara Hvistendahl, a Science című folyóirat újságírója és a Nem természetes kiválasztódás című esszé szerzője viszont rámutat, hogy a nagyszabású háború esélye kicsi, India ugyanis demokratikus állam. Elismeri ugyanakkor, hogy „történelmileg nem kellemes olyan társadalmakban élni, ahol a férfiak száma meghaladja a nőkét”, utalva ezzel az instabilitás és időnként az erőszak veszélyére.
Az ENSZ szakosított szervezetei figyelmeztettek a nők alacsony száma és az lánykereskedelem, illetve a nősülés céljából történő népvándorlás közötti összefüggésre, de egyelőre kevés megoldási lehetőséget vázoltak fel. Christophe Guilmoto szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy a fenti problémák ne csak a fejlődő országokban legyenek köztudottak.
(MTI)
