Egy ateista városkísérlet - és bukása

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2019. január 06. vasárnap

Egy bő évszázada az amerikai  Liberal egy fura kísérletként indult, egyfajta ateista utópiának, a szabad gondolkodás otthonának, ami mentes mindenféle vallási dogmától. És legalább ennyire bizarr vége is lett.

A várost 1880-ban alapította egy George H. Walser nevű gazdag ügyvéd: egyszerűen felvásárolt 8 négyzetkilométernyi földet a semmi közepén, és meghirdette, hogy itt egy olyan város épül, ahol “nincs helye papnak, prédikátornak, templomnak, kocsmának, Istennek, Jézusnak, a pokolnak és az ördögnek sem”. A hitetlenek városának hamar híre ment, az oda költözők száma nagyjából 500 volt. Az ígéreteknek megfelelően Liberalban nem volt se templom, se kocsma, volt viszont iskola, ahol a gyerekek az egyházi dogmáktól mentes tananyagban foglalkoztak fizikával, kémiával és egyéb reáltudományokkal. Még egy egyetemet is alapított Walser, a Free Thought Universityt (szabad gondolat egyeteme), igaz, csak hét tanára volt az intézménynek, diákja pedig még kevesebb.
Vasárnaponként, ami ugye akkoriban (a Vadnyugat hőskorában járunk!) a templom és a mise napja volt, Liberalban tudósok, filozófusok előadásaira gyűltek össze a lakók, ahol nem ritkán szenvedélyes viták kerekedtek a hallgatóság soraiban. Különösen, amikor papokat hívtak meg előadni - ez volt az egyetlen alkalom, amikor vallásról esett szó a városban. A vallásos lakókat Walser egy jogi trükkel tartotta távol: övé volt a város minden földje, és az ott épülő házakból is tulajdonrészt kért, így meghatározhatta, mit szabad a városban, és mit nem, kit enged letelepedni, és kit nem. Vallásos embereket speciel nem.
Egy csoport volt, akiket a város még az ateistáknál is jobban érdekelt: a hittérítők.
Miután Liberalnak híre ment, egyre többen próbálták meghekkelni a projektet különféle felekezetek nevében, akik kihívásnak, sőt, az Úr által eléjük állított feladatnak értelmezték, hogy a hitetlenek milyen jól elvannak egymás között. Miután nem engedték be őket, taktikát változtattak: egy William Waggoner nevű fickó 1883-ban megvett egy csomó földet Liberal közvetlen szomszédságában, és megalapította Pedro városát, ahol szívesen látott mindenféle hittérítőt. Walsher erre azzal válaszolt, hogy szögesdrót kerítést húzott a hitetlenek városa köré. "A keresztény migránsok hamarosan többen lesznek, mint a liberálisok, és az egész vállalkozásunkat tönkreteszik" - aggodalmaskodott egy 1884-ben írott levelében.
Egy évvel később egy Clark Braden nevű utazó prédikátor látogatta meg a várost, és szörnyű dolgokról adott hírt: az istentelen liberálisok szemérmetlenkednek, csúnyán beszélnek, alkoholt fogyasztanak, virágzik a prostitúció, férfiak és nők a házasság szent köteléke nélkül élnek egymással, és néha nem átallanak táncmulatságokat tartani. Miután a beszámoló megjelent a St. Louis Post-Dispatch című lapban, Liberal egy szem hotelének tulajdonosa rögvest be is perelte hitelrontásért, de a bíróság ezt elutasította.
Liberal "hanyatlása" 1887-ben kezdődött, amikor Walser engedélyezte az első kocsma megnyitását, majd 1889-ben egy metodista templom építését is. Az egykori hitetlen szabadgondolkodó elkezdett a spiritualitáshoz vonzódni, végül megtért, és egy Jézus élete és tanításai című könyvben foglalta össze lelki utazását. Amikor 1910-ben meghalt, a városban már nyoma sem volt az egykori liberális utópiának.
Ma Liberalban hét templom van, nagyjából minden 100 lakosra jut egy.
(Hanula Zsolt, index.hu)

You have no rights to post comments