Mit mond a gazdasági szakember a túlóra-törvényről?

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2019. január 02. szerda

A kabinet decemberben váratlanul heves tiltakozások közepette lazítsa a Munka Törvénykönyvét: 400-ra emelte a lehetséges túlórák  számát és 36 hónapra a munkaidőkeretet. Ez átmenetileg csillapíthatja az egyre fokozódóbb munkaerőhiányt, fellélegezhetnek egyes cégek, kissé növelheti a GDP-t, azonban hosszú távon biztosan kontraproduktív a lépés. Ugyanis:

- a jelentős túlóráztatással - ha nem is mondanak fel, de - csökkenhet a munkavállalók elkötelezettsége, lojalitása, így hiába dolgoznak több időt, a túlóra nem lesz túl hatékony, így a termelékenység drasztikus romlásával járhat (nem csak a túlórák, hanem a munkavégzés egész ideje alatt).

- a vállalatok halogathatják a tőkeberuházásokat, hiszen ameddig tudják növelni a munkaórákat, addig sokan inkább ezt választják a nagyobb tőkeigényű fejlesztések helyett. 

 - a kiemelkedően sok túlóra a munkavállalóra nézve egészségügyi kockázattal is jár, ami megint csak ronthatja a termelékenységüket.

- a gazdasági ciklus egyszer fordulni fog, és az új szabállyal bizony a következő válságból való kilábalás is tovább tarthat a munkaerőpiac számára, mint korábban, miután egy törékeny makrogazdasági helyzetben inkább lehet jellemző majd a túlóráztatás, mint az új dolgozók felvétele.

- végül van egy elvontabb szempont is: a mostani lépés felfogható úgy, hogy a gazdaságpolitika erőteljesen beleszólt, hogy az állampolgárok miként tudnak döntést hozni a munkaidő-szabadidő választás kérdésében. Ezzel önmagában nincs probléma, az állami szabályozók már csak ilyenek. Felmerül azonban, hogy mi ennek az ideális mértéke. A friss szabályok akár heti plusz egy napi munkát is lehetővé tesznek, de mi lesz, ha a munkaerőhiány jövőre is feszíteni fog? Meddig érdemes folytatni a munkaerőpiac rugalmassá tételét? Biztos, hogy az így nyert GDP-növekedés a magasabb jólétet szolgálja?

A munkaerőhiány elvezethetett volna oda, hogy egyes cégek nem tudják megkerülni a szükséges hatékonyságnövelő beruházásokat (munka tőkével való helyettesítése), miközben a gyengébbek elkezdtek volna kihullani (és a munkaerő a magasabb termelékenységű cégek felé vándorol). A túlóratörvény azonban ezt a folyamatot jelentősen lelassítja.

(portfolio.hu)