Miért öltek meg két papot a Közép-afrikai Köztársaságban?

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2018. november 21. szerda

Az UPC lázadószervezet tagjai november 15-én rátámadtak a Közép-afrikai Köztársaságban fekvő Alindao városának katedrálisára és egy közeli menekülttáborra. A támadásban negyvenkét ember vesztette életét, köztük Mingala plébánosa, Celestine Ngoumbango és Blaise Mada, az egyházmegye helynöke.

A Közép-afrikai Köztársaság fővárosától, Banguitól mintegy háromszáz kilométerre keletre fekvő városban történt támadást a Szövetség a Békéért a Közép-afrikai Köztársaságban (UPC) nevű szervezetnek tulajdonítják. Az UPC a korábbi muszlim lázadószervezet, a Seleka egyik frakciója volt.

Az Alindaóval szomszédos délkeleti egyházmegye, Bangassou püspöke, Juan Josè Aguirre Munos a Fides hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a támadással a fegyveresek bosszút álltak a szervezet egy nigériai zsoldosának meggyilkolása miatt, amit a keresztény Anti-Balaka szervezet követett el. Ali Darassa tábornok katonái megtámadták, kifosztották és felgyújtották a menekülttábort, nőket, gyermekeket gyilkoltak meg – nyilatkozta a püspök, aki tájékoztatott arról is, hogy a katolikus misszió már 26 ezer menekültet fogadott be. „Felgyújtották a székesegyházat, és megöltek két papot, aztán beengedtek egy csapat fiatal muszlimot, akik kifosztották a püspöki székházat, felgyújtották a plébániát és a karitászközpontot. Csak a falak maradtak meg” – mutatta be a helyzetet.

Vasárnap az egyházmegyei alkalmazottak életben maradt tagjait repülővel evakuálták Alindaóból Banguiba „Csak Cyr-Nestor Yapaupa püspök és három pap maradt ott. Beszéltem velük, nagyon megviselték őket az események, de volt erejük ahhoz, hogy eltemessék a két papot és a menekülttáborban meggyilkolt negyven embert” – mondta Aguirra püspök.

A főpásztor megerősítette hírt, hogy az ENSZ közép-afrikai missziója, a MINUSCA kék sisakosai nem avatkoztak be, nem védték meg a lakosságot, hanem visszavonultak a szállásukra. Ennek az a magyarázata, hogy a MINUSCA mauritániai kontingense volt jelen, és a mauritániai, egyiptomi és pakisztáni kontingens az ENSZ-szel való megállapodás értelmében csak akkor avatkozik be, ha közvetlenül őket éri támadás. Más kontingensek, így a ruandai, támadás esetén közbelép a lakosság védelmében.

Juan Josè Aguirre tájékoztatott arról is, hogy az UPC külföldi zsoldosokból áll, és öt éve tartja megszállás alatt a Közép-afrikai Köztársaság néhány területét. A lázadószervezetet, melyet a környező afrikai országokból irányítanak, néhány Öböl menti állam pénzeli. A lázadók Csád felől lépnek be az országba az Egyesült Államok által Szaúd-Arábiának eladott fegyverekkel. Úgy akarják megosztani az országot, hogy ellenségeskedést szítanak muszlimok és nem muszlimok között. „Vannak országok – nem afrikai országok –, amelyek arra akarják használni a Közép-afrikai Köztársaságot, hogy eljussanak a Kongói Demokratikus Köztársaságba és a kontinens többi részére, amihez a radikális iszlámot használják fel” – fejtette ki Bangassou püspöke, véleménye szerint mi áll az alindaói mészárlás hátterében.

Ferenc pápa 2015. november 29-én Banguiban, az évek óta polgárháborútól szenvedő Közép-afrikai Köztársaság fővárosában nyitotta meg az irgalmasság szentévének első szent kapuját, majd ünnepi szentmisét mutatott be a főváros székesegyházában. A Szentatya a következő szavakkal fordult a hívekhez: „Ma Bangui a világ lelki fővárosává vált. Az irgalmasság szentéve korábban kezdődik ezen a földön, mely sok éve szenved a háborútól, a gyűlölettől, a megértés és a béke hiányától. És ezen a szenvedő földön most ott áll minden olyan ország, mely a háború keresztjét hordozza. Bangui az Atya irgalmasságáért való ima lelki fővárosává vált. Mindnyájan kérjünk békét, irgalmasságot, kiengesztelődést, megbocsátást és szeretetet. Banguiért, a Közép-afrikai Köztársaságért, az egész világért és a háborútól szenvedő országokért kérjük a békét! Mindnyájan együtt kérjünk szeretetet és békét. Mindnyájan együtt! Doyé Siriri! [szango nyelven: szeretet és béke].”

Forrás: Avvenire, Fides

Fotó: Avvenire

Magyar Kurír
(tzs)

You have no rights to post comments