A visszaállamosítás fenyeget – Jakubinyi György a romániai püspökök ad limina látogatásáról
Öt erdélyi magyar főpásztor vett rész a 17 tagból álló romániai püspöki konferencia ad limina látogatásán november 5–10. között a Vatikánban. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel a pápai audiencia után beszélgetett a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa.
„A középkorban jött szokásba az, hogy jogilag is előírják: a világ minden püspökének időnként el kell jönnie Rómába, hogy elvégezze zarándoklatát Szent Péter és Szent Pál apostol sírjainál. Innen származik a latin név: ad limina apostolorum, azaz az apostolok küszöbénél” – mondta el az interjú kezdetén a gyulafehérvári érsek. Ilyenkor a főpásztorok az élő Péterrel, Szent Péter utódával, a Szentatyával is találkoznak. Ez a látogatás nem felelősségre vonás, hanem beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, problémáiról. A Szentszék dikasztériumai, amelyek különböző területekre szakosodtak, e találkozó során választ adnak a felmerülő kérdésekre. Már egy évvel az ad limina látogatás előtt a püspököknek be kell küldeniük egy úgynevezett ötéves jelentést valamelyik világnyelven a Vatikánba. Ezt szétosztják a dikasztériumok között, azok áttanulmányozzák, és ha valami nehézséget találnak, azt összesítik, és a feleletet kidolgozzák. Amikor egy püspöki konferencia tagjai megérkeznek, ellátogatnak a különböző dikasztériumokba. A romániai püspökök tíz diaksztériumot kerestek fel, illetve az Államtitkárság második szekciójánál jártak még, amely a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik.
„Az ad limina látogatás jelentősége az, hogy a Szentatya így teljesíti a Szent Pétertől kapott feladatot” – mutatott rá Jakubinyi György. Az Úr Jézus azt mondta neki: „Egykor majd megtérvén erősítsd meg majd testvéreidet.” Tehát ilyen látogatások alkalmával erősíti meg a testvéreit, és ugyanakkor üzenetet küld Isten népének. Ezzel az Egyház egységét, a közös hitet erősíti, és a közös reménységben éltet minket – fogalmazott az érsek.
Jakubinyi György 28 éves püspöki szolgálata során az ötödik ad limina látogatásán vett részt, ezeknek mindig a Szentatyával való találkozás volt a fénypontja. Korábban a pápával koncelebráltak, együtt ebédeltek vele, egyszer együtt reggeliztek, és volt a negyedórás négyszemközti, majd utána a közös pápai fogadás. XVI. Benedek lemondása előtt néhány évvel azonban látta, hogy fizikailag képtelen a pápa minden püspököt negyed órára fogadni. S mivel az ugyanarról a területről érkező főpásztoroknak ugyanazok a problémái, vagyis ugyanazt hallgatná végig többször a pápa, újfajta gyakorlatot vezetett be. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1965-ben, a II. vatikáni zsinat befejezésekor 2100 katolikus püspök volt, most pedig 5300 – hívta fel a figyelmet a gyulafehérvári érsek. Ez azt jelenti, hogy valóban fizikailag lehetetlen, hogy a pápa mindegyiküket külön-külön meghallgassa. Ferenc pápa átvette elődje gyakorlatát, és csak közösségben és egyszer fogadja a püspököket.
A romániai püspökök Ferenc pápa reggeli szentmiséjén koncelebráltak a Szent Márta-ház kápolnájában. A Szentatya homíliájában arról szólt, hogy a farizeusok morogtak, amikor Jézus a vámosokkal étkezett együtt. Arra buzdított, hogy a keresztények ne morogjanak, mert az súrolja a bűnt is. A szentmise után módjuk volt a pápával külön-külön röviden köszönteni egymást.
Délben kezdődött el a pápai kihallgatás. A Szentatya a találkozó elején jelezte, hogy beszédet nem tart, hanem mindenki bátran mondjon el mindent szabadon, ami fáj, aminek örül, és amiről gondolja, hogy jó, ha a pápa tud. Hangsúlyozta azt is, hogy nyugodtan kritikát is meg lehet fogalmazni, mert a pápa így ismeri meg a dolgokat. Belül a kritika szabad, de kívül már bűn. Nagyon kedves volt – jegyezte meg a gyulafehérvári érsek. A hozzá intézett kérdésekre a pápa rögtön válaszolt.
Jakubinyi György megemlítette a Szentatyának a vagyonvisszaadásokkal kapcsolatos problémákat. A romániai nuncius mindent megtesz, mindenhova ellátogat az ügyben. A gyulafehérvári érsekségnek 67 pere van vagyonvisszaadási ügyekben. Ezekből egy napon húsz év után 37 pert visszautasítottak azon a címen, hogy a telekkönyvben nem szerepel birtokosként a gyulafehérvári római katolikus püspökség. Ehelyett az Erdélyi Római Katolikus Státus szerepel, amely az akkori egyház szervezete volt. Ennek volt világi elnöke is, de a mindenkori püspök volt a tényleges vezetője. Ez a gyakorlat még a régi fejedelemségi időből maradt fenn. Minden nemzetiségnek, felekezetnek volt ilyen szervezete: a szászoknak és az evangélikusoknak is. Létezett például a kántortanítók nyugdíjalapja vagy például a Batthyáneum sem úgy volt beírva, hogy a püspökségé, hanem egy alapítványt tett Batthyány Ignác, és az az alapítvány szerepelt tulajdonosként – magyarázta az érsek. Erre a román törvényszék azt állítja, hogy nem azonos a kérelmező és a telekkönyv, ezért nem adják vissza. Egy nap alatt tehát 37 hasonló kérést utasítottak el, ezt követően a nuncius elment a bizottság elnökéhez Bukarestbe, és magyarázatot kért. Az elnök azt mondta, hogy ez nem katolikusellenes döntés. Egyébként pedig készüljenek fel arra, hogy amit 1990 óta a történelmi egyházaknak visszaadtak – édes keveset abból, amit követelnek, a birtokaikat –, azt is törvénytelenül adták vissza, és erre csak most, húsz év után jöttek rá, és újra fogják államosítani. Meg is indult a folyamat.
Két éve volt a nagy botrány – hangsúlyozta az érsek. – A négy történelmi egyház nyolc püspöke elment tüntetni Sepsiszentgyörgyre a székely Mikó-kollégium ügyében. Újraállamosították az intézményt azon a címen, hogy 1992-ben tévesen adták vissza, mert rájöttek, hogy a református Mikó grófnak ez magánalapítványa volt, és nem a református egyház tulajdona. Ezzel vége is lett az intézménynek – mondta Jakubinyi György.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében 2014-ben, 24 év után visszakaptak egy gimnáziumépületet Marosvásárhelyen, amelyben román iskola működik, de magyar osztályok is voltak benne. Kétévi működés után bezárták azon a címen, hogy az alapításnál jogi hibák voltak. A nuncius ekkor ellátogatott Marosvásárhelyre, és tárgyalt a prefektussal, a megyei tanfelügyelővel, a polgármesterrel és a szülői bizottság képviselőjével. Javasolta, ha hibás volt az alapítás, javítsák ki, mert az egyházjogban van lehetőség a gyökeres orvoslásra. Mindenfélét ígértek neki, de egy interjúban a polgármester elmondta, hogy ott magyar iskola nem lesz. Marosvásárhelyen ugyanis van már egy magyar iskolájuk a reformátusoknak. Ekkor Orbán Viktor miniszterelnök