Ügyesen vadászott a neandervölgyi
Hol van már, amit nekünk tanítottak a neandervölgyi ősemberről? Azóta kiderült, hogy ugyanúgy vadászott, beszélt, eszközöket használt és közös gyerekeink születtek - vajon mikor mondják ki, hogy a neandervölgyi ősember nem egy külön, "lezárult evolúciós ág", hanem ugyanolyan ember, mint mi? Íme, egy újabb cikk az egyezésekről:
Aprólékos tervezést, rejtőzködést és szoros együttműködést igényelt a neandervölgyi emberek vadászati módszere, és ez is arra utal, hogy a faj jóval okosabb volt, mint azt korábban feltételezték. Erre a bonyolult vadászati stratégiára a Németországban, Neumark-Nord területén fellelt állati maradványok elemzése derített fényt.
A 120 ezer éves szarvascsonton talált sérülések azt bizonyítják, hogy a neandervölgyiek falándzsákat használtak az állatok levadászására. A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatói mikroszkopikus képek és ballisztikus kísérletek segítségével reprodukálták a hatást, melyet a kis sebességen becsapódó falándzsa okozhatott.
Ezek arra utalnak, hogy a neandervölgyi emberek nagyon közel mentek az állatokhoz, és nem dobták, hanem lökték a lándzsájukat, valószínűleg egy váll alatti szögből - mondta Sabine Gaudzinski-Windheuser, a kutatócsoport vezetője.
A neandervölgyi ember 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában, és egészen 30 ezer évvel ezelőttig élt ott, amikor a modern emberi faj, a Homo sapiens vette át a helyét - írja az MTI. Sokáig úgy vélték a kutatók, hogy a neandervölgyiek nem voltak elég okosak ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a modern emberrel, és hiányzott belőlük a szimbolikus kultúra, melyet egyedülállóan a modern embernek tulajdonít a tudomány.
Az utóbbi időkben felfedezett leletek azonban rávilágítanak, hogy ez a faj jóval intelligensebb volt és nagyobb hozzáértéssel bírt az eddig feltételezettnél. Halottaikat rituális módon temették el, eszközöket készítettek és már legalább 64 ezer évvel ezelőtt állatokat ábrázoló freskókat készítettek barlangokban, mintegy 20 ezer évvel a Homo sapiens Európába való megérkezése előtt.
A hominidák - a korai emberi fajok - nagy valószínűséggel már több mint félmillió évvel ezelőtt is fegyverekkel vadásztak. Az eddig ismert legrégebbi, vadászathoz használt lándzsaszerű fegyverek 300-400 ezer évesek, ezekre Angliában és Németországban bukkantak. Fizikai bizonyítékát azonban egyelőre nem találták a kutatók annak, hogy használták is ezeket az eszközöket állatok kilövésére.
A most vizsgált szarvascsontokat már több mint 20 éve találták, de csak az új technológiák segítségével fejtették meg titkaikat: mely sérülések voltak halálosak, milyen fajta fegyvert használtak, a lándzsákat távolról hajították-e vagy közelről lökték. Az erről szóló tanulmány a Nature Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.
(index.hu)