Cigánypasztorációs konferencián jártunk
Egerben az elmúlt héten a Ceferinó Alapítvány cigánypasztorációs konferenciát szervezett cigányok és nem cigányok részére, akik cigánypasztorációs munkát végeznek vagy a cigányság felemelkedésének segítésében aktívan részt vesznek. (Boldog Ceferinó 1861-1936 vértanú, spanyol cigányember, akit II. János Pál pápa 1997. május 4-én avatott boldoggá. Világszerte tisztelik, mint az első oltárra emelt cigány embert.) A 11. országos cigánypasztorációs konferencián elhangzottakból:
„….szegényeknek hirdetik az evangéliumot..." (Mt 11, 5)
Az első bemutatkozó a szegedi roma szakkollégium volt. A szakkollégiumok ebben az évben kezdték meg a működésüket, (katolikus, református) azon cigány vagy hátrányos helyzetű fiatalok számára, akik olyan családból vállalkoznak felsőfokú tanulmányokra, ahol nem volt lehetőségük megalapozott előtanulmányokra és hiányoznak az alapok a főiskola vagy egyetem sikeres elvégzéséhez, valamint jelenleg is a családi háttér alkalmatlan a tanulásra. A szakkollégiumok személyre szóló életvezetést végeznek és fontosnak tartják a megtérést, hogy a bentlakók érett hitű emberekké váljanak.
Az ott eltöltött években minden lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a kollégisták a lemaradásaikat behozzák. (Egy jó családban, jó körülmények között felnövő gyermek hozzájuk képest óriási többlettel indul.) Az a lényeg, hogy biztosan megálljanak az életben, ne csak a diploma legyen a zsebükben.
A magyarországi görögkatolikus egyház az elmúlt egy év munkájáról számolt be. A Sója Miklós (1912-1996) munkájára épülő cigánypasztorációs missziót tovább folytatja iskolákban, óvodákban, tanodákban. Példának hozták fel, hogy Huszártelepen az 1700 fős romatelepen iskolát, kápolnát, közösségi házat építettek az ott lakókkal közös erővel. A társadalmi beilleszkedéshez a hit, a munka és az oktatás összehangolt tevékenységét tartják fontosnak és sok egyházi és társadalmi segítő vesz részt ebben. Borsod megyében több településen nagyon jelentős cigánypasztorációs munkát végeznek.
Dr. Székely János püspök: A szegénység a Bibliában és a cigány hagyományokban címmel tartott előadást.
„ A szegénység nem anyagi jellegű hanem Isten hiánya” - mondta XVI. Benedek pápa és ezt a püspök úr is magának vallotta.
A cigány kultúrában ott van a szegénység mint fájdalom, és mint út Istenhez mondta.
A szegénységben ott van a lehetőség az Egyház újjáépítésére. Példaként hozta fel Ince pápa álmát, aki a lateráni bazilikát látta összeomlani és nem értette álmát. Aztán megjelent Assisi Szent Ferenc koszosan, szegényen és ő újjáépítette az Egyházat, a szegények egyházát.
Idén egy római zarándoklatra 200 fő cigány ember ment Ferenc pápához, aki ma a szegények nagy támasza. A püspök atya elmondta, hogy a 100.000 fős zarándok csoportból a magyaroknak külön figyelmet szentelt Szentatya, három embert a csoportból magához hívott és nagy szeretettel üdvözölte őket. János atya az életből vett példákkal illusztrálta, hogy a szegénység a cigány kultúrában az egymásról való gondoskodást tette erőssé.
A Borsod megyei Balajt megújulásába is beletekinthettünk.
Az 1000 fős lakosság 90%-a cigány, a lakosság nagyon elhagyatott volt nem volt munkájuk, iskolájuk, templomuk. A települést a szendrőládi cigányok kezdték felkarolni, majd a szalézi atyák is rendszeresen jártak hozzájuk. A vallástól elszakadt emberek kezdtek újból visszatérni Istenhez. Templomot építettek, iskolát vettek át a szaléziak. A gyerekek és felnőttek rendszeresen járnak hittanra, biblia órára. Az adták az atyáknak karácsonyi ajándéknak, hogy a hiszekegyet mindenki kifogástalanul megtanulta.
Zarándoklatra járnak úgy, hogy havonta 2-300 forintot félre tesznek erre a célra és nem várják, hogy az Egyház fizesse ki helyettük. Már hónapokkal előbb megtervezik zarándoklatukat és készülnek rá.
Isten a szegénységben is meg tudja változtatni az emberek életét.
Tarnóczi Mária
