Egy volt gengszter tanúságtételéből

Kategória: Tanúságtételek, beszámolók Megjelent: 2014. szeptember 29. hétfő

Sziasztok.  Tegnap voltunk az Országos karizmatikus Találkozón, Pécsen. Az előadó a gengszterből lett evangelizátor volt Angliából: John Pridmore.  A tanításaiban sok olyan dolgot mondott, amelyek megérintettek, és most szeretném megosztani azokkal is, akik nem tudtak elmenni.

 Mondott egy történetet, ami néhány üzletemberről szólt. Éppen az állomáson voltak, és siettek, mert nem akarták lekésni a vonatukat. Miközben futottak a vonat után felborították egy almákat áruló kisfiú asztalát, de egyikük sem állt meg segíteni. Fontosabb volt az, hogy ne csússzanak le egy olyan üzletről, ami sok pénzt szerezhet nekik.  A vonaton ült egy férfi, aki látta a jelenetet, és leszállt, összeszedte az almákat, és kifizette neki azokat, amelyek nagyon megütődtek. Persze mire ezt az egészet elintézte, elment a vonatja. A férfi odaadta az almákat a kisfiúnak, és el akart menni, de a fiú utána kiáltott: Te vagy Jézus?
John azt mondta, hogy ez nem egy kitalált történet. Ez megtörtént.  A vak kisfiút az anyukája hagyta ott az állomáson, és azt mondta, hogy ha valami baj történik, akkor kérje meg Jézust, hogy segítsen neki.
Jézus dönthetett volna úgy, hogy megjelenik, és összeszedi az almákat a kisfiúnak; e helyett viszont megszólított egy olyan embert, akinek nyitott volt a szíve, és megkérte, hogy segítsen a kisfiúnak. Amikor ez az üzletember leszállt a vonatról, kockára tette a napi bevételét.
Amikor úgy döntünk, hogy segítünk az embereknek, akkor annak gyakran ára van.
John elmondta, hogy egy nap éppen a korházban volt. A váróteremben ült több emberrel, amikor az egyik szobából kijött egy nő, és zokogott, mert megtudta, hogy meghalt a férje. A Szentlélek arra indította, hogy menjen oda a nőhöz, és kezdjen el beszélni neki Isten szeretetéről, de nem merte megtenni, mert mindenki hallotta volna, hogy mit mond, úgyhogy egyszerűen elment.
Másnap a metrón utazott. Érezte, hogy a Szentlélek arra indította, hogy a mellette ülő férfinak adjon oda egy Irgalmas Jézus képet (Isteni irgalmasság rózsafüzére). John arra gondolt, hogy „Te jó ég! Ez rosszabb, mint a tegnapi.” De ekkor meghallotta a Szentlélek hangját a lelkében: „Újra nemet mondasz nekem?” John elővette a képet a zsebéből, és odaadta a mellette ülőnek.
Ha igazán szolgálni akarjuk Jézust, ha azt akarjuk, hogy igazán nagy csodák történjenek, akkor úgy kell adnunk, hogy az már fájjon.
John mondta, hogy egy alkalommal találkozott Boldog Kalkuttai Teréz anyával.
Teréz anya elmesélte neki, hogy egyszer ételt vitt egy szegény, éhező hindu családnak. Amikor a hindu asszony meglátta a nekik hozott ételt, azonnal felállt, és a rizs egy részét, és elvitte. Amikor visszajött, Teréz anya megkérdezte, hogy mit csinált vele, és az asszony azt válaszolta, hogy átvitte a szomszédjának, akik szintén éheznek. EZ az asszony úgy adott, hogy az már fájt: mielőtt még a saját gyerekei ehettek volna, a rizs felét odaadta a muszlim szomszédjának.
John azt mondta, hogy minél inkább megtanult úgy adni, hogy az már fájjon, annál inkább átformálta a Szentlélek. Azt mondta, hogy a legnagyobb ajándék, amit valaha is kapott, az a szeretet.
John azt mondta, hogy még sosem találkozott olyan emberrel, aki nem félt. Sokáig képtelen volt megérteni, hogy hogy lehetséges az, hogy Teréz anya nem fél; de egy idő után rájött, hogy a szeretet kiűzi a félelmet.
John elmondta, hogy egyszer meglátogatta Teréz anyát a kórházban, és adott neki egy rózsafüzért. Teréz anya megfogta a rózsafűzért és ezt mondta:”Tudom, mi ez. A Szűzanya keze, ami elvezet minket Jézushoz.” John később megtudta, hogy Teréz anya még aznap – egy óra múlva meghalt.
Elmondta, hogy egyszer beszélgetett egy lánnyal. A fiatal lány megtérése előtt úgy „elégítette” ki a magával szembeni gyűlöletét, hogy felvágta az ereit. Ezek a sebek nyomokat hagytak a karjain. Az emberek mindig észreveszik, és gyakran megkérdezik, hogy mi történt a karjaival.
A lány azt mondta, hogy azért jár mindig röviduju blúzban, mert így mindenki láthatja a sebeit. Az emberek kíváncsiak lesznek, megkérdik, hogy mi történt a karjaival, és a lány elkezd beszélni Istentől: elmondja, hogy hogyan tért meg.
Azt mondta, hogy lángoljatok Jézusért. Lángoljatok nagy fénnyel, mert a sötétség nem tudja legyőzni a világosságot.
John azt mondta, hogy egyszer megkérdezte Jézust, hogy hol volt, amikor ő szenvedett.
Jézus azt mondta, hogy ott volt minden fájdalmában.
Jézust visszautasították, mert veled is ezt tették.
Jézust megostorozták, mert veled is ezt tették.
Ő ott volt minden szenvedésedben. Ő bátorít, Ő ott van mindenben.
John arra buzdított minket, hogy tegyünk fel egy kérdést magunknak: Mi lehet az, ami akadály a Szentlélek kiáradásának a szívünkben.

(Bádon Tünde, azaz Teréz nővér)