A fák vándorlása a klímaváltozás hatására
Meglepő dologra lett figyelmes Songlin Fei, a Purdue Egyetem kutatója: a fák is vándorlásba kezdtek a klímaváltozás miatt. De nem a sarkok felé, a hidegebb tájak irányába indultak, hanem nyugatra.
Egy fának gyökere van, és természetesen nem mozog. De a fák, mint fajok, az idő múlásával "migrálnak". A környezeti kihívásokra, különösen az éghajlatváltozásra reagálva kezdenek vándorútba - kezdi a kutatásról szóló cikkét a Popular Science.
Bizonyos fajok, például örökzöldek, a sarkkörök felé tartanak, hogy elkerüljék a hőséget. De mások, mint például a tölgyek és a juharfélék nyugatra települnek át esőt keresve. A "fa-vándorlás nedvességhez köthető", mondta Songlin Fei, a Purdue Egyetem erdészeti és természeti erőforrás osztályának professzora, aki az utóbbi években tanulmányozta ezt a jelenséget. "A csapadék erőteljesebb hatással van a fajok eltolódására, mint a hőmérséklet."
Mindkét tendencia az éghajlatváltozás következménye, amely több hőt, hevesebb esőket, erdőpusztulást okoz - elég csak a mostani bozóttüzekre gondolni, amelyek Európát is sújtották. A jelenség aggasztó, mivel az erdők felszívják a szén-dioxidot a légkörből, és már ezzel is meggyűlik a bajuk: a legújabb mérések azt mutatják, hogy a talajból gyorsabban szabadul fel a szén-dioxid, mint ahogy a fák és a növények feldolgozzák. A fák migrálása így ugyan segíthet az egyes fajok megőrzésében és túlélésében, de veszélyt jelenthet az erdő-ökoszisztémák destabilizálódása miatt.
Odébb kúsztak
Fei az 1980 és 2015 között 86 fafaj mozgását elemezte Kelet-Egyesült Államokt katasztereit vizsgálva. Úgy találta, hogy a fafajták 73 százaléka nyugatra, míg 62 százaléka északra "költözött".
"A nyugat felé haladó fajok többsége széleslevelű, lombhullató, amelyek jobban kezelik az árvizet és az aszályt, és sok magot hoznak, ami javítja a palánták túlélési képességét" - mondta a szakértő, aki példaként a tölgyeket említette, mint nyugatra vonuló növények.
A kutató összehasonlította az erdők kiterjedését 1980-ban és 2015-ben, kiszámítva a fák mozgásának távolságát és irányát. A vizsgálat által lefedett több mint három évtized alatt az Egyesült Államok keleti részén az éves átlaghőmérséklet, átlagosan 0,3 fok felett emelkedett a mintavétel helyén. A régiókban a csapadékminták is megváltoztak, mivel a növekvő hő miatt nagyobb területek sújtott az aszály, ez pedig a fákat az esősebb részek felé húzta.
Fei és csapata jelenleg arra törekszik, hogy frissítse a korábbi eredményeket, remélve, hogy az elmúlt évek adatai alapján is fontos következtetéseket vonhatnak le.
A tanulmány ugyan csak az USA keleti felére terjedt ki, vagyis a fafajok nem költöztek, például New York államból a másik pártra, Kaliforniába, vagy Oregonba. Valójában az átmenet fokozatos volt. "A fajok átlagosan 10 mérföldet tettek meg egy évtized alatt. Vagyis nagyjából megyényi távolságokat haladtak egyes fajok a vizsgált időszakban.
Ezek már a tények
Azt sejtik, hogy a fák felerősítették az éghajlatváltozás által vezérelt tendenciákat, és a korábbi csapadékosabb régiókban egyre kevesebb csapadékhullást váltottak ki, mint a múltban. Annak ellenére, hogy az USA dél-keleti részein még mindig több a csapadék, mint a Közép-Nyugaton, az utóbbi években kevesebbet mértek mint a történelmi átlag. Ugyanakkor a csapadékmennyiség a Közép-Nyugaton nőtt. "A nedvesség csökkenése a délkeleti, valamint a nedvesség növekedése a Közép-Nyugaton az egyik fő oka a fajok elvándorlásának" - foglalta össze Fei a kutatás eredményeit.
A szakértő szerinte a favándorlás nemcsak egy új jelenségre világított rá, hanem utólagosan igazolja a klímaváltozás hatásait. Már a mostani adatokból látszik, hogy a gyorsuló felmelegedés hogyan tolta el a növényeket egyik helyről a másikra.
(napi.hu)